A migráció mellett a kétnapos csúcstalálkozó kiemelt témája a brexit. Az Egyesült Királyság európai uniós kilépése után bennmaradó tagországok vezetői üdvözölték az előrehaladást a brit kilépési folyamatban, ugyanakkor keveslik az eredményeket több kérdésben, például az ír-északír határellenőrzés ügyében, és megoldásra várnak a Gibraltár sorsát övező kérdések is.

A csúcstalálkozó második napján elfogadott közös nyilatkozatukban a huszonhetek hangsúlyozták, hogy

fokozott erőfeszítésekre van szükség a brit kiválási egyezményt illetően, hogy az az átmeneti időszakról szóló rendelkezésekkel együtt hatályba léphessen a jövő márciusra tervezett távozás pillanatában.

Úgy látják, hogy az Egyesült Királyság álláspontjának további tisztázására van szükség több ügyben, és reális, működőképes javaslatokat várnak Londontól a jövőbeli EU-brit kapcsolatrendszert illetően is.

Michel Barnier uniós Brexit-ügyi főtárgyaló javaslatokat vár Londontól arra, hogyan lehetne elkerülni a "kemény brexitet", vagyis azt, hogy teljesen, és akár megállapodás nélkül lépjen ki az Egyesült Királyság az Európai Unióból.

Leo Varadkar ír miniszterelnök szerint brit kollégájának,

Theresa Maynek "puhítania" kellene álláspontján, például nem kellene kiléptetnie országát a vámunióból.

Theresa May korábban többször beszélt arról, hogy a brit konzervatív kormány a kemény brexit, azaz az Európai Unióból való teljes kilépés mellett kötelezi el magát, mert mint mondta, London számára fontosabb önálló döntési jogának megerősítése, az EU-s bevándorlás korlátozása, mint az, hogy tagja maradjon az uniós belső piacnak.

Eurómilliárdok a migráció kezelésére

Az uniós tagállamok vezetői jóváhagyták a második hárommilliárd eurós csomagot Törökország számára, ezt a pénzt az országban tartózkodó menekültek ellátására fogják fordítani. Az Európai Bizottság szerint ezúttal is célszerű lenne, ha

az összeg egy részét az EU költségvetéséből különítenének el, egy részét pedig a tagállamok adnák össze.

Az EU és Törökország között 2016 márciusában létrejött migrációs egyezmény alapján az unió eredetileg hárommilliárd eurót ajánlott fel a válság kezelésére, illetve ennek kimerülése esetére újabb hárommilliárdot. Ezért cserében Törökország visszafogadja a területéről Görögországba jutó menekülteket, miközben az EU befogad Törökországból ugyanannyi szíriai menedékkérőt, mint amennyi illegálisan átkel a görög-török uniós külső határon.

A megállapodás hatályba lépése és a nyugat-balkáni útvonal lezárása után meredeken csökkent az Európába érkezők száma.

A legfrissebb adatok szerint

Ankara eddig több mint hétmilliárd eurót költött a válság kezelésére, az országban több mint kétmillió menedékkérőt és menekültet tartanak számon.

Arról is megegyeztek az uniós állam- és kormányfők, hogy átutalnak 500 millió eurót a migráció kiváltó okait kezelni hivatott afrikai pénzalapba az európai fejlesztési alapból (EDF).

Az uniós tagállamok vezetői szerint magasabb szintre kell emelni az együttműködést Afrikával, és ehhez nemcsak a fejlesztési támogatások fokozására van szükség, hanem

új keretrendszert kell létrehozni, amely lehetővé teszi, hogy jelentősen növekedjenek mind az afrikai, mind az európai forrásokból származó magánberuházások.

Megerősítették, hogy az EU-nak továbbra is támogatnia kell a nyugat-balkáni partnerállamokat, illetve segítenie kell az illegális migráció megelőzésére irányuló erőfeszítéseket a Földközi-tenger nyugati medencéjében húzódó útvonalon fekvő országokban, elsősorban Spanyolországban és Marokkóban.

Maradnak az Oroszország elleni szankciók

A péntek hajnalig tartó migrációs egyeztetés után az uniós állam- és kormányfők nagyon gyorsan jóváhagyták a Moszkva elleni büntetőintézkedések meghosszabbítását. Oroszországot 2014 óta sújtja gazdasági büntetőintézkedésekkel az Európai Unió Ukrajna destabilizálása miatt.

Az egységes uniós álláspont szerint Moszkva a nemzetközi jogot sértve elcsatolta a Krím félszigetet Ukrajnától, és szakadár erőket támogat az ország keleti részében.

Az intézkedések értelmében:

• korlátozzák egyes orosz bankok és vállalatok hozzáférését az európai tőkepiachoz,
• tiltják a fegyverek és a katonai jellegű végfelhasználásra szánt kettős rendeltetésű termékek exportját,
• tiltják bizonyos energetikai technológia exportját Oroszországba.

Az EU legutóbb decemberben döntött arról, hogy hat hónappal, 2018. július 31-ig meghosszabbítja az orosz agresszió miatt életbe léptetett korlátozásokat, amiért Moszkva még mindig nem hajtotta végre maradéktalanul az ukrajnai válság rendezését célzó minszki megállapodásokban foglaltakat. Most újabb hat hónapos hosszabbításról döntöttek az uniós állam- és kormányfők.

Emellett felszólították Oroszországot, hogy ismerje el felelősségét a maláj utasszállító négy évvel ezelőtti Kelet-Ukrajna feletti lelövésében, működjön együtt az igazság feltárásában, az igazságszolgáltatásban és az elszámoltatásban.

Az utasszállítót 2014. július 17-én lőtték le egy orosz gyártmányú föld-levegő rakétával az oroszbarát erők által ellenőrzött Kelet-Ukrajna légterében. Az ügyben vizsgálatot folytató nemzetközi szakértői csoport szerint Oroszországnak közvetlen felelőssége van a gép megsemmisítésében. Moszkva ugyanakkor következetesen tagadja, hogy köze volt a tragédiához.