Az olasz választási szabályoknak megfelelően múlt csütörtökön hozták nyilvánosságra a március 4-i olaszországi választások előtti utolsó közvélemény-kutatási eredményeket, amelyek értelmében a Silvio Berlusconi vezette jobbközép koalíció a szavazatok 38, a civil mozgalomból politikai formációvá alakult Öt Csillag Mozgalom 28, míg a Matteo Renzi vezette balközép Demokrata Párt mindenkori legalacsonyabb eredményét, a szavazatok 23 százalékát kaphatja.

Molnár Anna, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint azóta sem változhattak sokat az erőviszonyok.

"Továbbra is ugyanaz a kérdés, hogy

a jobbközépnek sikerül-e elérnie azt a körülbelül 40 százalékos arányt, amivel stabil kormányt tud alakítani a parlamentben".

Arról az eshetőségről, ha a Hajrá Olaszország, az Északi Liga, az Olasz Testvérek és más jobboldali és jobbközép pártok szövetsége, tehát a jobbközép koalíció nem szerzi meg a biztos többséghez szükséges támogatottságot, Molnár Anna a következőt mondta.

"Ebben az esetben valamiféle nagyobb koalícióra lesz szükség. Egyelőre úgy tűnik, az Öt Csillag Mozgalom fogja pártként a legmagasabb eredményt elérni, de az még mindig jóval kevesebb lesz a szükséges 40 százalékhoz képest, és nem kívánnak koalícióra lépni. Ebben az esetben egy

picit nagyobb esélyt látnék arra, hogy nem a PD és az Öt Csillag Mozgalom fog koalíciót létrehozni,

hanem éppen a jobbközép és a baloldal, egy ilyen nagykoalíció jönne ismét létre".

Az is kérdés még, hogy ki lesz a jobboldali koalíció miniszterelnök jelöltje, hiszen bár a választási szövetséget a 81 éves Silvio Berlusconi vezeti, ő maga nem indulhat a választáson, hiszen 2013-ban adócsalás miatt jogerősen elítélték. A politikus korábban azt nyilatkozta, hogy csupán a választások előtti napokban árulja el a jobbközép miniszterelnök-jelöltjének nevét.

A várható választási részvételt a legutóbbi kutatások 66 százalékra becsülték, holott az öt évvel ezelőtti parlamenti választásokon a szavazásra jogosult mintegy 48 millió olasz 75,1 százaléka járult az urnákhoz.