A Boszporusz két partján elterülő városban az államfő felavatta a hatalomátvételi kísérlet 249 halálos áldozatának tiszteletére emelt Mártírok emlékművét. Ez alkalomból mondott beszédében ismételten hangot adott eddig is ismert álláspontjának, miszerint ha a parlament megszavazná a 2004-ben megszüntetett halálbüntetés visszaállításával kapcsolatos esetleges alkotmánymódosítást, feltétlenül aláírná. Úgy fogalmazott: Törökország jogállam, ezért ilyen jogszabálynak a parlamenten keresztül kell átmennie.

Ígérte: ebben az esetben "le kell majd tépni a fejét" mindazoknak, akik a tavalyi államcsínykísérlet felbujtói voltak. Konkrétan megnevezte és egy kalap alá vette a Népvédelmi Egységek (YPG) nevű szíriai kurd milíciát, a törökországi kurd szakadár Kurdisztáni Munkáspártot (PKK), a Fethullah Gülen muzulmán hitszónok irányította nemzetközi hálózatot (FETÖ), valamint az Iszlám Állam elnevezésű terrorszervezetet.

Az EFE spanyol hírügynökség megállapítja ugyanakkor, hogy a parlament összetétele - mivel két olyan ellenzéki párt is helyet foglal benne, amelyik határozottan ellenzi a halálbüntetést - nem teszi lehetővé egy ilyen értelmű jogszabály bevezetését népszavazás nélkül, arról nem is beszélve, hogy azt lehetetlen lenne visszamenőleges hatállyal érvényesíteni a puccsistákkal szemben.

Az összegyűltek tízezrei előtt elhangzott beszédében Erdogan a puccsistákkal szembeszállt, életüket vesztett civil mártírokról is megemlékezett. Egyetlen fegyverük a hit volt, a velük szembenállók viszont hitetlenek voltak - mondta az elnök. Arra utalt, hogy a Boszporusznak nevezett hídnál, amelyet később az áldozatok emlékére Július 15. mártírjai hídnak neveztek át, civilek csaptak össze pontosan egy éve a török hadsereg harckocsikkal kivonuló puccsista alakulataival.

Erdogan közép-európai idő szerint vasárnap hajnalban, 1 óra 32 perckor beszédet mondott az ankarai törvényhozásban is, abban az időpontban, amikor egy évvel korábban a puccsisták lőni kezdték a parlament épületét.

A parlament előtt ezrek részvételével, nemzeti zászlók erdejében, az államfő tisztelgett a puccsistákkal zajlott összecsapásokban tavaly meghalt 249 civil emléke előtt. Úgy fogalmazott, hogy ezek a mártírok pusztán zászlóval a kezükben és lángoló szívvel szálltak szembe a harckocsikkal.

A török hadsereg egyes alakulatai 2016. július 15-én kísérletet tettek az államhatalom megdöntésére, utakat, hidakat szálltak meg, illetve lőtték a parlament és az elnöki palota épületét is. Az összecsapásokban hivatalos adatok szerint 249-en vesztették életüket, rajtuk kívül az államfő szerint 35 puccsista halt meg. A lakosság támogatásával a puccsot leverték, amelyet követően a török kormány rendkívüli állapotot vezetett be az országban, és azóta is keményen fellép az általa terrorszervezeteknek tekintett csoportok ellen. Ankara az Egyesült Államokban élő Fethullah Gülen muzulmán hitszónokot vádolja az államcsíny kitervelésével.