Ünnepélyes keretek között, több mint nyolcszáz meghívott, köztük a fél évszázados fegyveres konfliktus károsultjai, az áldozatok hozzátartozói, a diplomáciai képviseletek tagjai, az ország volt államfői és magas rangú igazságügyi tisztségviselők előtt írta alá a békemegállapodást a békéért tett erőfeszítéseiért az idén Nobel-békedíjjal kitüntettek Juan Manuel Santos államfő és Rodrigo Londono, a szélsőbaloldali gerillaszervezet legmagasabb rangú vezetője.

Az aláírás után a meghívottak állva tapsoltak, és azt skandálták, „Si, se pudo”, „Igen, lehetett”. A békemegállapodást idén egyszer már aláírták, a szeptember 26-ai, történelminek szánt esemény után azonban a kormány népszavazásra bocsátotta a kérdést, hogy így erősítsék meg azt. Október másodikán nagy meglepetésre az urnákhoz járult emberek szűk többséggel, de elutasították a megállapodást. Bár a népszavazás nem volt ügydöntő, és a jogosultak alig több mint harmada vett rajta részt, az egyezségre megsemmisítő csapást mért. Az ellenzők szerint az egyezmény túlságosan is elnéző volt a fegyveresekkel szemben, ezért annak újratárgyalását követelték. Főbb kéréseik között szerepelt például, a büntetésüket töltő személyek választhatóságának megtiltása, a kábítószer-kereskedelem törlése a közkegyelem által érintett politikai bűncselekmények közül, valamint az, hogy a megállapodást ne rögzítsék az alkotmányban.

Juan Manuel Santos arról beszél, miután meghallgatták az összes javaslatot, és egyeztették azokat a FARC-kal, az új szöveget a törvényesség szempontjából legilletékesebb fórum, a Kongresszus elé terjesztették jóváhagyásra. A kormány és a Kolumbiai Forradalmi Fegyveres Erők november 12-én fogadták el az új békemegállapodás szövegét a kubai fővárosban, Havannában, de az – sajtóhírek szerint – nem tér el jelentősen az eredeti változattól, sőt annak vitatott pontjai közül több továbbra is szerepel benne. Ezek egyike, hogy 2026-ig tíz mandátumot biztosítanak a FARC-nak a kolumbiai parlamentben, vagyis a szervezet indulhat a választásokon. A szélsőbaloldali gerillaszervezet és a kormány közötti, több mint ötven éve tartó véres konfliktusban legkevesebb 220 ezer ember halt meg, 60 ezren tűntek el és csaknem 7 millióan kényszerültek otthonuk elhagyására.