Infostart.hu
eur:
376.8
usd:
318.89
bux:
126534.75
2026. március 1. vasárnap Albin

Kolumbia a háborúra szavazott

A „nem” győzött a kolumbiai népszavazáson. Sokkoló módon a választók kis többséggel elutasították a FARC gerillamozgalommal folyt háborút lezáró béketervet. Az alku amnesztiát kínált volna a fegyvereseknek.

Kolumbia a háborúra szavazott – ez a leegyszerűsítő magyarázat arra a váratlan eredményre, hogy a dél-amerikai államban a voksolók minimális többsége nemet mondott az 50 éves polgárháborút lezáró alkura.

Bogota utcáin megjelentek az ünneplők, míg mások megdöbbenve, a fejüket fogva próbálták megemészteni a történteket.

Az előzetes eredmények alapján valamivel több, mint 60 ezer szavazat döntött: a 16 millió választópolgár 50,23%-a vetette el a megállapodást, míg 49,76% igent mondott.

Juan Manuel Santos elnök és a marxista FARC mozgalom 4 éven át tárgyalt és a mostani eredmény azt jelenti, hogy nem lehet életbe léptetni az alkut és folytatódhat az eddig is több, mint 200 ezer halottat követelő polgárháború.

Kolumbiában és külföldön sem számítottak ilyen eredményre: közvéleménykutatások azt jósolták, hogy a békeszerződést támogatók aránya kényelmesen eléri majd a 66%-ot, azaz 17%-kal magasabb lesz és meggyőző módon nyer az „igen” tábor.

Santos elnök annyira bízott a sikerben, hogy azt mondta: nincs terve a vereség esetére, ha a nép leszavazza az alkut, akkor visszatér a háborúhoz. Az elnök a FARC vezérével, a Timochenko néven ismert Timoleon Jimenezzel együtt írta alá a békét, de azt a most tartott népszavazásnak is meg kellett erősítenie.

A FARC vezetése egy ideig nem reagált, később azt mondták, hogy az eredmény ellenére tartják magukat a békéhez. Santos pedig azt mondta: ő is tartja magát az érvényben lévő tűzszünethez és Kubába küldte tárgyalóit, hogy folytassák a megbeszéléseket a lázadókkal.

Érdekes módon Kolumbiának azok a – jobbára központi - tartományai szavaztak a békére, amelyeket a leginkább sújtott a háború, míg a viszonylag biztonságos területeken elvetették az alkut.

Alvaro Uribe korábbi köztársasági elnök, a „nem” tábor vezetője azt mondta: az elutasítás lehetőség arra, hogy a kormány és a lázadók „egy jobb megállapodást” kössenek.

A most elvetett alku értelmében az Egyesült Államok által tettorcsoportként nyilvántartott FARC harcosait lefegyverezték volna és a mozgalom politikai párttá alakult volna át. A legtöbb fegyveresnek amnesztiát ígértek és ez volt az, ami sok embert feldühített.

A kormány nagy pénzeket költött tévés hirdetésekre, béke-nagygyűlésekre és koncertekre. A nagy sztárok közül a U2 zenekar énekese, Bono és Ringo Starr, a Beatles egykori dobosa is a nevét adta a kampányhoz.

A népszavazás eredménye Santos elnök súlyos személyes veresége: 6 évvel ezelőtt ugyanis azt ígérte, hogy véget vet a harcoknak, amelyek nyomán 8 millióan menekültek el otthonukból.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.03.01. vasárnap, 18:00
Kis-Benedek József
biztonságpolitikai szakértő
Meghalt Irán legfőbb vezére, elindult a megtorlás, Irán szétbombázza Dubajt - Percről percre tudósításunk az iráni háborúról

Meghalt Irán legfőbb vezére, elindult a megtorlás, Irán szétbombázza Dubajt - Percről percre tudósításunk az iráni háborúról

Tegnap reggel megtámadta az Egyesült Államok és Izrael Iránt, a cél az iszlamista rezsim megbuktatása, az atomprogram és a ballisztikus rakétaprogram leszerelése. Irán ma reggel hivatalosan is megerősítette: meghalt Ali Hámenei ajatollah, Irán legfőbb vallási és politikai vezetője. A háború folytatódik: az Iszlám Forradalmi Gárda Hadtest a szomszédos országokat bombázza, támadás érte ma Izraelt, Irakot, Jordániát, az Egyesült Arab Emírségeket, Katart, Kuvaitot és Bahreint is. Dubajt és Dohát majdnem olyan intenzíven rakétázza Irán, mint Izraelt - az emírségekben már legalább hat rakéta / drón talált be és halottak is vannak. Iránban tízezrek vannak az utcákon, akik bosszúért tüntetnek, Pakisztánban és Irakban az amerikai követségek épületeit támadják helyiek. Cikkünk folyamatosan frissül az iráni háború eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×