"Referendum vagy referendum"- fogalmazott a katalán autonóm közösség vezetője, hangsúlyozva, hogy a spanyol állam jóváhagyása nélkül is megtartják a tartományban a népszavazást jövő szeptember második felében.

Mint mondta, ettől független az utolsó pillanatig törekedni fognak a megegyezésre az állammal, megtesznek minden tőlük telhetőt, és hajlandók mindenről beszélni. Példaként említette egyebek mellett a dátumot, vagy a megfogalmazandó kérdést.

"Nem mi leszünk azok, akik bezárják ezt az ajtót" - jegyezte meg, hozzátéve, hogy a spanyol államnak választ kell adnia a katalánoknak, és ez minden politikai erő felelőssége.

A politikus parlamenti felszólalásában kifejtette: Katalónia 2017 júniusára felkészült lesz arra, hogy elindítsa az elszakadási folyamatot Spanyolországtól, az átmenetet az önálló állam felé.

"Békésen és demokratikusan fogjuk megtenni" - fogalmazott. Szavai szerint a katalánok többsége függetlenséget akar, és Európában nincs még egy, ehhez hasonló támogatottságot élvező tervezet.

"Mindez akkor lehetséges, ha bizalmat szavaznak nekem" - jelentette ki beszédében Carles Puigdemont.

A bizalmi szavazást a katalán elnök maga kezdeményezte, miután a tartományi törvényhozás júniusban leszavazta a kormány 2016-os költségvetési javaslatát, és nemcsak az ellenzék voksolt ellene, hanem a szövetségesként számon tartott Népi Egység (CUP) nevű baloldali függetlenségi párt is.

Carles Puigdemont beszédében a CUP képviselőhez szólva azt mondta: ha nincs hajlandóság bennük a következő, 2017-es tartományi költségvetés elfogadására, ne szavazzanak bizalmat neki. "Ne vesztegessük az értékes időt" - jelentette ki.

Véleménye szerint a 2016-os költségvetésbe minden korábbinál nagyobb arányú szociális intézkedéseket terveztek, amelyet azonban a CUP kevesellt és ezért leszavazott, így azok végül nem juthattak el az emberekhez.

A katalán elnök felhívta a figyelmet arra is, hogy ha csütörtökön a parlament nem szavaz bizalmat neki, új parlamenti választásokat fog kiírni Katalóniában.

Spanyolország és az egyik autonóm közösségeként működő Katalónia között lényegében befagytak a kapcsolatok, amióta Artur Más volt katalán elnök függetlenségi népszavazást hirdetett 2014 november 9-re.

A spanyol kormány a referendumot az alkotmánybíróságon támadta meg, ezért végül úgynevezett alternatív népszavazásként rendezték meg. A résztvevők többsége az önállóságra voksolt, de a spanyol kormány szerint az alacsony részvételi arány épp az emberek ellenkező szándékát jelezte.

A központi kormány úgy véli, a helyi népszavazás sérti a spanyol nép egységét, szuverenitását, ezért csak egy országos referendum lehet legális és érvényes a kérdésben, amelyet viszont Katalónia utasít el.