Infostart.hu
eur:
385.31
usd:
332.05
bux:
120679.89
2026. január 16. péntek Gusztáv

A világon élő zsidók száma hetven év után megközelíti a második világháború előttit

A világon élő zsidók száma hetven év után megközelíti a holokauszt előttit - állapította meg 14. éves jelentésében a Jeruzsálemben működő Zsidó Nemzeti Irányelvek Intézete (Jewish People Policy Institute, JPPI).

A második világháború előtt világszerte 16,6 millió zsidó élt, de 1945-re a náci népirtás következtében mindössze mintegy 11 millióan maradtak életben közülük. Azóta folyamatosan emelkedett a zsidók száma, 2015-re elérte a 14,2 milliót - ismertette a jelentést a Háárec című újság honlapja hétfőn.

A legnagyobb, több mint nyolc százalékos növekedést a legutóbbi évtizedben, 2005 és 2015 között mérték. Az adatokat Izraelben a zsidó vallási jog, a halacha alapján határozták meg, amely azt tekinti zsidónak, akinek az édesanyja zsidó, míg külföldön a magukat zsidónak vallók számát összegezték.

Ha a 14,2 milliós számhoz hozzáadják azokat az Izraelben élőket, akiket a vallási jog nem tekint zsidónak, noha zsidók leszármazottaiként költöztek az országba, valamint azokat, akik külföldön élnek és zsidó szülőktől származnak - még ha nem is tartják magukat zsidónak - akkor a teljes szám eléri a 16 milliót.

Izraelben jelenleg több mint 6,1 millió zsidó él, a lakosság mintegy 75 százaléka. Ez az arány 1948-ban 82 százalék volt, 1958-ban 89 százalékra rúgott.

Izraelen kívül Amerikában él a legtöbb zsidó, 2013-ban 5,7 millióra becsülték számukat. 1957-ben még csak ötmillióan voltak, népességük a bevándorlás mellett azért is gyarapodott, mert a vegyes házasságból származó gyermekek többsége Amerikában zsidóként határozza meg magát.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Közben a chiprészvények a tajvani TSMC erős negyedéves jelentése után kaptak egy lökést. Részvénypiacokon összességében pozitív a hangulat, emelkednek az európai és az amerikai részvények is, köztük a ma jelentő befektetési bankok. Itthon a Mol árfolyama ma is jelentős pluszban van, miután Szijjártó Péter arról beszélt, hogy közel a megállapodás a NIS szerb olajvállalatban lévő orosz tulajdonrész megvásárlásáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×