Miközben a Paris Match című hetilap által közölt közvélemény-kutatási eredmények azt mutatják, hogy ha most lennének a választások, úgy a szavazók 30,5 százaléka voksolna Francois Hollande-ra, aki kereken hat százalékponttal előzi meg a 24,5 százalékon álló jelenlegi elnököt, egy másik, a Le Figaro napilap által megrendelt felmérésből az derül ki, hogy a franciák Nicolas Sarkozyt megbízhatóbb államfőnek tartják.

Az illegális bevándorlás és a bűnözés elleni harc terén például Sarkozy messze megelőzi szocialista riválisát: a megkérdezettek 43, illetve 41 százaléka véli úgy, hogy e két területen a jelenlegi államfőre inkább lehet számítani. E témakörökben a választók mindössze 11, illetve 19 százaléka szavaz bizalmat Hollande-nak.

De a többség az ország vezetésére, a francia államadósság csökkentésére, a gazdasági válságból való kilábalásra, valamint az ország megújítására is Nicolas Sarkozyt tatja alkalmasabbnak. Az arányok három területen fordulnak egyértelműen Hollande javára: a válaszadók úgy vélik, inkább ő képes javítani az oktatási rendszeren, huzamosabb ideig csökkenteni a munkanélküliséget és megvalósítani a franciák közötti összefogást.

A kampány egyébként nem csak a közvéleménykutatások, hanem a kedélyek szintjén is forrósodni látszik: kedden egy nő azzal tiltakozott a szocialisták politikája ellen, hogy egy kiló lisztet hintett Francois Hollande nyakába egy nyilvános rendezvényen. A szélsőjobboldali Nemzeti Front államfőjelöltje ugyanakkor az alkotmánytanácshoz fordult, kifogásolva, hogy a polgármestereknek nyilvánosságra kell hozniuk, melyik jelöltnek adták támogatásukat.

Franciaországban csak az a jelölt indulhat az elnökválasztásokon, akinek sikerült ötszáz polgármester támogatását megszereznie, ám ennek tényét az érintetteknek nyilvánosságra kell hozniuk. Marine Le Pen azt állítja, sok polgármester nem meri aláírni jelölő szelvényét, mert félnek a megbélyegzéstől és a választók büntetésétől, ezért azt akarja elérni, hogy a támogatók kiléte legyen titkos.

Mindeközben kiderült, hétfőtől eggyel kevesebben versengenek az államfői székért, a nemzeti baloldalt képviselő, a maastrichti szerződést, az egységes pénzt és az uniós alkotmányt ellenző Jean-Pierre Chevenement ugyanis bejelentette, pénz- és emberhiány miatt kiszáll a küzdelemből. Ami azt jelenti, hogy a jelenlegi államfőt nem számítva, jelenleg tizenöten szeretnék megpályázni a legmagasabb közjogi méltóságot, igaz, az még mindig kérdés, hányan tudják majd összegyűjteni a szükséges polgármesteri támogatásokat.

Nicolas Sarkozy egyébként továbbra sem számít hivatalosan elnökjelöltnek, és a jelek szerint indulásának tényét közvetlenül a jelöltállítási határidő, március 16-a előtt fogja bejelenteni.