Az ítélet szerint Magyarország megsértette Ternovszky Anna magyar állampolgár magánélethez és családi élethez fűződő jogait. A panaszos azzal fordult az Európa Tanács égisze alatt működő bírói testülethez, hogy a magyar jogszabályok megakadályozták az egészségügyi illetékeseket az otthonszüléshez szükséges segítség megadásában.

Az 1979-ben született, budapesti illetékességű nő terhes volt, amikor tavaly december 15-én a strasbourgi bírósághoz fordult. Előadta, hogy otthoni szülést tervezett, de erre nem nyílt lehetősége, mert a felelősségre vonástól tartó egészségügyi szakszemélyzetet a jogi előírások eltántorították a segítségnyújtástól. Aggodalmukat arra alapozták, hogy az elmúlt években volt példa büntető eljárásra ilyen ügyben Magyarországon.

Ítéletében az első fokon eljáró bírói tanács megállapította: a "magánélet" fogalma tartalmazza az egyén azon jogát is, hogy dönthet arról, szülővé kíván-e válni. Ebből a bírói tanács következtetése szerint az is levezethető, hogy az egyén dönthet arról, milyen körülmények között kíván szülővé válni. Ternovszky Annának ugyan senki nem tiltotta meg az otthonszülést, de jogának gyakorlásában akadályozta őt az a körülmény, hogy a jogi előírások miatt az egészségügyi szakszemélyzet ehhez nem nyújtott segítséget.

A strasbourgi taláros testület szerint a szóban forgó magyar jogi szabályozás okkal tekinthető ellentmondásosnak. A betegnek ugyan önrendelkezési joga van, beleértve bizonyos beavatkozások elutasításának jogát is, egy kormányrendelet mégis szankcionálja azokat az egészségügyieket, akik a képzettségüknek egyébként megfelelő tevékenységet "a joggal vagy működési engedélyükkel összeegyeztethetetlen módon" gyakorolják - ismertette az Európai Emberi Jogi Bíróság a magyar jogi helyzetet.

A strasbourgi bíróság megítélése szerint így Magyarországon jogbizonytalanság övezi az otthonszüléshez való szakegészségügyi segítségnyújtás kérdését, az egészségügyi személyzet fenyegetettsége pedig gyakorlatilag megfosztotta a panaszost attól, hogy szabadon választhassa az otthonszülést.

Az első fokú tanács 1250 euró perköltség megtérítését ítélte meg a panaszosnak.