Infostart.hu
eur:
364.89
usd:
324.95
bux:
146075.44
2026. november 4. szerda Károly

Hillary Clinton lesz Obama külügyminisztere

Korábbi vetélytársát, Hillary Clinton szenátort kérte fel külügyminiszterének Barack Obama, a védelmi miniszter Robert Gates marad - derült ki a megválasztott amerikai elnök hétfői bejelentéséből.

Barack Obama rekordgyorsasággal, nem egészen egy hónappal a választási győzelme után már össze is állította nemzetbiztonsági kabinetjét.

Chicagóban közölte azt is, hogy meg fogja újítani Amerika nemzetközi vezető szerepét George Bush nyolcévi elnöksége után.

A CNN Hillary Clintonhoz közeli forrásokra hivatkozva azt közölte: a New York-i szenátor "izgatottan" várja új feladatát, amelyet "kötelességérzetből" vállal el. A hírtévé szerint Obama csapata a következő 60 napban segít Clintonnak adományokat gyűjteni, hogy rendezhesse az előválasztási kampányban felhalmozott mintegy 6,5 millió dolláros tartozását.

Obama barátjának, tanácsadójának és kemény korábbi vetélytársának nevezte Clintont. Hangsúlyozta, hogy Clinton teljes bizalmát élvezi, külügyminiszteri jelölése annak a törekvésének a jele, hogy meg kell újítani az Egyesült Államok diplomáciáját és szövetségi viszonyait.

A volt first lady kifejtette: Amerika nemzeti értékeit és érdekeit nem lehet kizárólag erő útján előmozdítani, élénk diplomáciára van szükség, több partnerrel és kevesebb vetélytárssal. Rámutatott: Amerika nem tudja megoldani a problémákat a világ nélkül.

Gates folytathatja

Ribert Gates - aki két éve áll a Pentagon élén, már George H. W. Bush elnöksége idején a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) igazgatója volt - az első olyan védelmi miniszter, aki egy új elnök hivatalba lépésével megtarthatja pozícióját.

Obama azt mondta, hogy hivatalba lépése után új küldetést ad a Pentagonnak: az iraki háború befejezését. Mint mondta, át kell csoportosítani a forrásokat, a terror elleni háborút ott kell befejezni, ahol elkezdődött, Afganisztánban.

A CNN demokrata szakértői azt hangsúlyozták, hogy Gates a folyamatosságot képviseli Obama kormányában. Mások viszont úgy látják, hogy Gates jelölése "nem passzol" Obama beígért változásába, személye viszály forrása lehet a rakétavédelmi kiadások, valamint a gyors iraki csapatkivonás kérdésében.

Obama azt is bejelentette, hogy az igazságügy-miniszteri posztot Eric Holder kapja; ő Bill Clinton elnöksége idején a tárca második számú vezetője volt, korábban a főváros vezető szövetségi ügyészeként szigorával szerzett hírnevet, a posztra még Ronald Reagan elnök nevezte ki. Holder tagja volt azon szűk tanácsadói körnek, amely segített Obamának az alelnök kiválasztásában.

A belbiztonsági miniszteri tisztségre Janet Napolitano arizonai kormányzó, korábbi szövetségi ügyész Obama jelöltje. Arizonában "konzervatív demokrataként" nyerte el a kormányzói posztot, 2006-ban újraválasztották, biztos többséggel győzött. A határvédelmi kérdések szakértője, valószínűleg John McCain republikánus elnökjelölt is őt választotta volna a belbiztonsági tárca élére.

Obama az Egyesült Államok ENSZ-nagykövetének Susan Rice-ot jelöli. Rice Obama bizalmas tanácsadója, volt külügyi államtitkár. Obama kiemelte: az ENSZ "tökéletlen formában" működik, a világszervezet reformjára van szükség, hogy hatékonyabb szerepe lehessen a kollektív cselekvésben egyebek mellett a terrorizmus, a szegénység, a betegségek elleni küzdelemben.

James Jones nyugalmazott tábornok, a NATO egyesített erőinek egykori főparancsnoka lesz Obama nemzetbiztonsági főtanácsadója. Jelölése kapcsán a USA Today című lap kiemelte: Jones a kongresszus független vizsgálóbizottságának elnökeként tavaly úgy foglalt állást, hogy az iraki csapatkivonás határidejének kijelölése ellentétes lenne az amerikai nemzeti érdekekkel. Az amerikai katonák kivonásának kérdésében Hillary Clinton és Joe Biden alelnök is óvatosabb állásponton van, mint Obama, aki azt szorgalmazza, hogy hivatalba lépése után 16 hónapon belül fejezzék be az erők hazatelepítését.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Nyugdíjguru: csökkenteni lehetne 64 évre a nyugdíjkorhatárt egy átmeneti időre

Nyugdíjguru: csökkenteni lehetne 64 évre a nyugdíjkorhatárt egy átmeneti időre

Farkas András nyugdíjszakértő szerint Magyarországon túlságosan „előre szaladtunk”: miközben felemeltük három évvel a nyugdíjkorhatárt, a várható élettartam csak egy évvel nőtt, ezért egy átmeneti ideig, 2037-ig csökkenteni is lehetne a korhatárt. Utána viszont nagy demográfiai gondok lesznek, 2035-37-től hirtelen sokkal többen mennek nyugdíjba, ezért már most gondolkodni kell az egész nyugdíjrendszer új alapokra helyezésén, mert a mai rendszer, pláne az AI és az átalakuló gazdasági rendszer korában, nem lesz fenntartható.
inforadio
ARÉNA
2026.11.04. szerda, 18:00
Magyarics Tamás
külpolitikai szakértő, az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora
Amerikai választás 2026: elképesztően tarolnak a demokraták, történelmi bukás vár Trump pártjára

Amerikai választás 2026: elképesztően tarolnak a demokraták, történelmi bukás vár Trump pártjára

Amerika választ: az összes, 435 képviselőházi hely sorsáról döntenek az Egyesült Államok választópolgárai, miközben a szenátori mandátumok mintegy harmada szerepel a szavazólapokon. A Kongresszus alsóházában szinte borítékolható volt a demokrata többség, és az előrejelzések szerint így is lett. A kérdés már csak az, hogy mekkorára fog nyúlni a demokraták mandátumfölénye. Bár pár hónapja még nem tűnt reálisnak, most úgy néz ki, a demokraták a szenátusi többséget is megszerezték. A voksolás lassan a végéhez közelít, az első szavazóhelyiségek magyar idő szerint éjfélkor zártak be, azóta pedig megállás nélkül érkeznek az első eredmények. Egyelőre úgy tűnik, egyáltalán nem hazudtak a felmérések, amikor valóságos kék hullámot jeleztek előre, több republikánus fellegvár is demokrata kézre került. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×