Az EU-csúcs résztvevői szerint minden tagállamnak mindent meg kell tennie azért, hogy ellensúlyozzák a pénzügyi válságnak a valós gazdaságra gyakorolt hatását: lépéseket kell tenni a munkahelyteremtés, az európai ipar versenyképességének megőrzése, a növekedés biztosítása érdekében. Főként az autóipart emlegetik aggodalommal az "átgyűrűzéssel" kapcsolatban.

Az ülésről kiadott zárónyilatkozat szerint "a kormányfői tanács eltökélt abban, hogy megtegye a szükséges lépéseket a kereslet csökkenésére és a befektetési kedv hanyatlására reagálva, különös tekintettel az unió iparára".

Bejelentették azt is, hogy a válság elmélyülésének megelőzése érdekében az Európai Bizottság elnöke, az Európai Központi Bank elnöke, az euróövezetet alkotó országok pénzügyminiszteri tanácsának elnöke és a mindenkori uniós elnökség vezető illetékesének részvételével létrehoznak egy magas szintű csoportot, amelyet bármely tagállam aktiválhat, és amelyben azonnali és bizalmas információáramlást, illetve döntéshozatalt biztosítanak.

Megerősítették az euróövezeti országok vasárnapi csúcstalálkozóján elfogadott elvi keretrendszert, amely összehangolt tagállami intézkedéseket helyez kilátásba a hitelintézmények működőképességének javítása érdekében.

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a találkozón négy magyar javaslatot terjesztett elő. Ezek egyike megváltoztatná a kohéziós politikai EU-szabályozást a kis- és közepes vállalatok javára, a második intervenciós lehetőséget biztosítana az Európai Központi Banknak az euróövezeten kívüli uniós országok esetében is, a harmadik pedig a pénzügyi felügyeletek tevékenységében hozna létre új, egységes EU-szabályozást.

Gyurcsány Ferenc már azt is eredménynek nevezte, hogy a csúcson nem támadták azt a negyedik magyar javaslatot, amely szerint recessziós időben felfüggesztenék a GDP-arányosan 3 százalékos államháztartási hiány további csökkentésére vonatkozó kötelezettséget.