Augusztus 6-án délelőtt a libanoni Hezbollah drónokkal támadta meg Izraelt, válaszul arra, hogy Izrael július végén Irán fővárosában, Teheránban meggyilkolta a Hamász politikai vezetőjét, Iszmail Hanijét, korábban pedig Libanon fővárosában, Bejrútban, a Hezbollah parancsnokát, Fuad Sukurt. Irán és az általa támogatott Hezbollah is bosszút ígért. Hogyan hajtotta végre ezeket a. merényleteket Izrael? Precíziós támadásokról van szó, kevés különbséggel, ráadásul a Hamász vezetőjét Irán fővárosában az elnök beiktatása utáni napon állítólag egy hetekkel korábban telepített pokolgép segítségével ölték meg.

A Hezbollah-parancsnokot valószínűleg egy úgynevezett cirkálólőszerrel gyilkolták meg, ezt a köznyelv kamikaze drónnak nevezi. Ezeket több száz kilométeres távolságra is el lehet indítani, részben autonóm módon érik el a célkörzetet relatíve nagy magasságban, a látótávolság fölötti magasságban tudnak körözni, és onnan tudnak csapást mérni. A B verzió, hogy egy szintén Izrael által gyártott Heron drónról hajtották végre, ez az eszköz félig autonóm, félig távirányított, akár 10-12 órát is tud a célkörzetben körözni, az operátorok akár 1500-2000 kilométerre kényelmesen váltják egymást a konténerben, és egy irányított rakétát lőttek ki az épületre. A lényeg az, hogy ez nagy pontosságú precíziós légicsapásmérés volt. Sajnálatos módon, mint minden ilyen esetben, most is volt másodlagos károkozás, több ártatlan civil, aki rosszkor volt rossz helyen. Izrael így gyilkolt meg számtalan Hezbollah vagy Hamász-vezetőt.

Az elmúlt hónapokban ráadásul.

Sőt, évek óta. Ahmed Jaszin sejket, aki a Hamász karizmatikus alapítója volt, még 2004-ben, amikor a mecsetből ima után ment vissza a szállására, egy piacon lőtték meg Hellfire pokoltűzrakétával egy Apacs helikopterről az izraeliek. Ez az úgynevezett célzott likvidálás teljesen bevált dolog. Egyébként nemcsak az izraeliek használják ezt a fajta megoldást, az amerikaiak is, az oroszok is, ők a nyílt utcán, Kalasnyikovval is, Berlinben is tudnak ilyet bérgyilkossal. Ennél sokkal izgalmasabb az, ami Hanijével történt, mert ez egy óriási blama az iráni titkosszolgálatoknak, főleg az elhárításnak. Egy szigorúan őrzött védett házba, aminek az a lényege, hogy senki sem tudja, hogy ott fontos emberek lakhatnak, hetekkel az érkezése előtt valaki bombát telepített. Az teljesen természetes volt, miután az előző iráni elnök helikopter-balesetben elhunyt, hogy az utódjának a beiktatására nagy valószínűséggel el fog menni Hanije is. A Hezbollahnak és a Hamásznak is a legfontosabb pénzügyi, katonai támogatója Irán. A mostani gázai konfliktusban is a Hamász iráni érdekekért is harcol, így mindenki tudta, hogy Hanije is el fog menni a beiktatásra. Több forgatókönyv lehetséges. Nem csak ez az egy védett háza van azért Iránnak, tehát vagy több ilyen házat is megpreparált a Moszad, bár hivatalosan nem tudjuk, hogy ki követte el a merényletet, mert Izrael minden ilyen esetben azt a stratégiát használja, hogy nem cáfolja, de nem is erősíti meg, hogy ő volt, de nyilvánvaló, hogy ez Izrael volt. Tehát vagy megpreparáltak több lakást, vagy el tudták azt érni, hogy abba a lakásba küldjék a Hanijét, ahová beépítették a bombát. Mindkettő borzasztó, mert ez azt jelenti, hogy vagy teljes mértékben korrumpálták az iráni elhárítást, vagy a személyvédelemért felelős részét az iráni titkosszolgálatnak. Nem véletlen egyébként, hogy először még azt sem lehetett pontosan tudni, hogy mi történt. Nagyon sokan drónról suttogtak, meg volt az is, hogy esetleg behatolt bérgyilkos, aztán egy-két napos csúszásra jött az, hogy már bent várta a bomba Hanijét, amikor visszatért a védett házba. Tucatjával vették őrizetbe ezeknek a védett házaknak a biztosításával foglalkozókat, az ott takarítókat, mindenkit. A Moszad, már csak a reputációja védelmében is, még a merénylet előtt valószínűleg kimentette az emberét. Ha beáldozzák, akkor utána sokkal nehezebben fog bárki is segíteni. Lehet, hogy ez az illető az iráni rezsimmel szembeni ellenérzése miatt tett így, még valószínűbb, hogy rengeteg pénzért, de a Moszadnak a hosszabb távú siker érdekében ezeket az embereket, akik iráni szempontból mindenképpen árulók, célszerű megmenteni, mert a közeljövőben sokkal nagyobb valószínűséggel fog velük valaki együttműködni, ha tudja, hogy a segítségért cserébe az életét is megmentik.

Volt valamilyen célja Izraelnek azzal, hogy éppen Teheránban, éppen az elnöki beiktatás után likvidálja Haníjét? Ezzel üzentek rögtön Iránnak, sőt, akár az egész térségnek is?

Ennek most már nagyon komoly irodalma van. Hanije általában ritkán hagyta el Katart, nagy néha átment az Egyesült Arab Emírségekbe, Törökországba többször, illetve szorgalmasan járt Moszkvában. Izraelnek amerikai szövetséges országban nem biztos, hogy jó ötlet végrehajtani egy ilyen támadást, Katarban, az Emírségekben nagyon komoly diplomáciai vihar lett volna. Így is neheztelt Washington, mert Hanije meggyilkolása után nincs kivel békét kötni, mert ő volt a gázai palesztinok első számú politikai vezetője, vele kellett volna megegyezni egy tűzszünetről Gázában. A Harris-kampánynak jól jött volna, ha sikerül Gázában tűzszünettel lezárni a konfliktust. Olvastam olyan elemzéseket is, hogy Izrael és személyesen Netanjahu, aki azért jobb szeretne egy republikánus vezetésű Egyesült Államokat, ezzel egy kicsit megtolta a Trump-kampányt. Nem gondolnám, hogy ez volt a legfontosabb szempont. Sokkal inkább, hogy ne olyan területen, ahol az Egyesült Államoknak komoly kapcsolatai vannak. Irán ebből a szempontból terra incognita, 1979 óta nincs hivatalos diplomáciai kapcsolat az Iráni Iszlám Köztársaság és az Amerikai Egyesült Államok között. Ez üzenet Iránnak, hogy ennyire erős vagy, hogy a saját fővárosodban, az egyik legszigorúbban őrzött házadban meg tudom gyilkolni. Üzenet az egész iszlám világnak, főleg a Hamász támogatóinak. Nem biztos, hogy független volt ez az eset attól, hogy Izraelen belül van egy nagyon komoly belpolitikai krízis. Nem sokkal a merénylet előtt majdnem polgárháborús helyzet alakult ki, miután a nemzetközi média megszellőztette, és erre már muszáj volt lépni az izraeli vezérkarnak és a védelmi minisztériumnak, hogy a palesztin foglyokat bestiális körülmények között tartják fogva. Több mint 53 fogoly halt meg szerfölött gyanús körülmények között. Az izraeli egészségügyi tárcától is valaki szivárogtatott, hogy szexuális erőszak történt, de idegen tárgyal. Ilyet egy normálisan működő haderő nem tesz. Az amerikaiak is csináltak ilyet, gondoljunk Abu Graibra, de ez ellen fel kell lépni, mert a fegyveres erők lényege a fegyelem és a parancskövetés. Ráadásul Izrael egy állam, muszáj betartani a genfi konvenciót. A Hamász egy terrorszervezet, neki nem kell. Óriási különbség, hogy mivel Izrael egy nemzetközileg elismert állam, ezért a nemzetközi szabályokat, különösen egy fegyveres konfliktusban a nemzetközi hadijogot Izraelnek be kell tartania. Ráadásul, ha kegyetlenkedéseket elnéz, az messzemenő hatással jár, rombolja a morált, a fegyelmet, ez ellen minden normálisan működő haderőnek fel kell lépni. Kilenc katonát letartóztattak, akiket a leginkább gyanúsítottak ezekkel a halálesetekkel és kegyetlenkedésekkel, mire az egész izraeli szélsőjobb megmozdult, megrohanták azt a laktanyát, ahova úgy tudták, hogy a katonai rendészek vitték őket. A rendőrség, amit szélsőjobboldali miniszter vezet, nem avatkozott be, a katonai rendészek egy tucatnyian megsérültek. Tehát volt egy nagyon komoly belpolitikai feszültség. Hanije sikeres likvidálását követően ez eltűnt egy időre. Két legyet ütöttek egy csapásra az izraeliek.

Hol tartanak most Izrael Gázai övezetben végrehajtott katonai akciói?

A döbbenet az, hogy katonailag ezt a háborút Izrael megnyerte. A Gázai övezet döntő többségét elfoglalta, a tenger felől sem lehet becsempészni semmit, élelmiszert meg vizet is nagyon nehezen lehet bejuttatni. A rafahi átkelő térségét is elfoglalta Izrael, tehát nincs direkt kapcsolat Egyiptommal. Ott van nagyjából 2,1 millió ember, se víz, se élelmiszer, elképesztő nyomorban, végtelenül elkeseredve. Rengetegen gyászolnak. Nem feltétlenül hisszük el a palesztin adatokat, de 41 ezer halottnál járnak most a hivatalos palesztin statisztikák. Az izraeliek szerint ez csak húszezer és mind terrorista volt, ezt se hisszük el természetesen. Ráadásul a 40 ezer halott palesztin mellett senki sem tudja, hogy hány tízezer ember fekhet a romok alatt, mert porig van rombolva az egész övezet. A probléma az, hogy a Hamász nem egy reguláris haderő, sokkal inkább egy érdekes hibridje a gerillaszervezeteknek meg a terroristacsoportnak. Több zászlóalja volt a Hamásznak, 20-22-t valószínűsítenek, ebből 13-at teljesen szétvertek az izraeliek, vagy nagyon súlyos veszteségeket okoztak neki, de legalább hat még többé-kevésbé megvan. És ami nagyon fontos, hogy egy gerilla- meg terrorista csoportot nem lehet szétverni. Az nem olyan, mint egy reguláris haderő, hogy ha meghal a zászlóalj parancsnok, meghalnak a századparancsnokok, akkor az alakulat megadja magát, vagy legalábbis nem tud harcolni, mert megszűnik a vezetése. Itt minden egyes harcos önjáró, nagyon nehéz fegyelmezni is őket emiatt, de amíg néhány ember is él egy zászlóaljból, azok megbújnak a romok között, lemegy valamelyik épségben maradt alagútba, éjszaka kijön, és rálő az első izraeli járőrre, ráindít egy páncéltörő rakétát az első izraeli járműre.

Ez zajlik most?

Ez zajlik jelen pillanatban. Papíron Izrael uralja az egész Gázai övezetet, de izraeli elemzők véleménye szerint ez az úgynevezett terrorista aktivitás sokkal erősebb, mint egy hónapja. Tehát katonailag Izrael elfoglalta Gázát, de pacifikálni nem tudja. Ez nem is meglepő. Az Egyesült Államok nagyon gyorsan birtokba vette Afganisztánt, majd húsz évvel később vonult ki onnan vesztes félként, és Irakban is 2003-ban másfél hónap alatt lényegében az amerikai és a szövetséges haderő Irak egész területét elfoglalta, és 2011 decemberében ki kellett vonulnia, mert nem sikerült pacifikálni. A nagy katonai műveleteken Gázában már túl vagyunk. Most úgynevezett gerillaellenes vagy felkelésellenes tevékenységet folytatnak. Ez a katonai terminológia, Izrael szerint terrorizmus elleni háborút folytatnak, amiben az ellenség maga az egész nép. Mert a Hamász-harcosnak nincs egyenruhája, nem visel megkülönböztető jelzést, tehát elvileg minden férfi, sőt, minden nő is potenciális terrorista lehet.

Honnan van utánpótlásuk, honnan van fegyverük, honnan van lőszerük, honnan van vállról indítható rakétájuk?

Az utánpótlás minimális. 2005-ben Izrael kiüríti Gázát, mert nem tudja megtartani, és 2006-ban van egy demokratikus választás, amit mindenki meglepetésére a Hamász megnyer a Fatahhal szemben. 2006-tól kezdve a Hamász uralta a Gázai övezetet., és onnantól kezdve özönlik be, főleg Egyiptom felől csempészalagutakon, meg csempészhajókon keresztül a fegyver részben Szíriából, részben Iránból, és a Hamász tudatosan raktározott, tudatosan készült erre a háborúra. A Közel-Keleten kézifegyvert meg lőszert nem kunszt beszerezni, irgalmatlan mennyiség van. Gondoljunk bele, az arab tavasz idején országok hullottak szét, szanaszéjjel hordták a fegyveres erők raktárkészleteit. A Hamásznak irgalmatlan mennyiségű készlete volt, és nagyon fontos, hogy ez nem állandó háborút jelent. Egy gerillaterrorista éjszaka kimászik a törmelékkupacra, megcélozza az izraeli járőrt, rálő egy sorozatot, utána villámgyorsan eltűnik. Ez a fajta harcmodor nem igényel irgalmatlan készleteket. Egy-két harcos is néhány tár lőszerrel, meg egy-két RPG rakétával látványos csapásokat tud mérni. Nem is az a lényeg, hogy megöljenek feltétlenül izraeli katonákat, jelezzék az ellenállást, mert ez arra kényszeríti Izraelt, hogy rengeteg katonát állomásoztasson ott, nagyon komoly erőket küldjön oda. Ezek az emberek hiányoznak a munkaerőpiacról, egyfolytában stresszben vannak az izraeli katonák, nem tudják, hogy kiben bízhatnak. Rengeteg volt az úgynevezett baráti tűz már izraeli oldalon, elmenekült túszokat lőttek le, mert Hamász-terroristának gondolt, egymásra lőttek. A gerillaháborút a fejben nyerik meg. A Hamász-harcosokban az a félelmetes, hogy nekik nem nagyon van mit elveszíteni.

Hasonlóan a láthatóság lehetett az augusztus 6-i dróntámadás mögött is?

A Hezbollah sokkal jobban el van látva, mint a Hamász. Ennek nagyon egyszerű oka van. Hezbollah egy nagyon jelentős területet ural Libanonban, közvetlen szárazföldi összeköttetése van Szíriával. Az úgynevezett síita félhold révén Iránból van egy biztonságos folyosó egészen Libanonig. Ráadásul Szíriában az Aszad-rezsim Irán és a Hezbollah támogatásának is köszönheti, meg Oroszország 2015. szeptemberi beavatkozásának, hogy megmaradhatott Szíria urának. A Hezbollahnak több ezertől több tízezerig terjedő darabszámú iráni eredetű gyilkos drónja, cirkálólőszere és ballisztikus rakétája van, és Dél-Libanonból egészen Eilatig, Izrael legdélebbi csücskéig tudna lőni. A Hezbollah pontosan tudja, hogy a szurkálást nem viheti olyan szintre, hogy Izrael esetleg egyszer úgy érezze, hogy muszáj lesz megszállni Libanont. Leginkább csak Izrael északi részét lövi, nagyjából 20-25 kilométeres területsávot, amit október közepétől az izraeli haderő meg a polgári védelem nagyrészt ki is ürít: nők, idősek és gyerekek ott nincsenek, felnőtt katonakorú férfiak vannak, ők is csak a saját felelősségükre. Ez egy lefojtott konfliktus a két fél között. Én egyébként meglepődtem, hogy a Hezbollah milyen visszafogottan reagált a katonai parancsnokának a meggyilkolására. Valószínűleg azért, mert a Hezbollah pontosan tudja, hogy egy nagyobb támadásra esetleg az izraeli haderő bevonul Libanonba, amivel egy ideje már egyébként Izrael fenyeget, tehát nem akarják ők tovább eszkalálni ezt a dolgot.

Mivel védte ki a rakéták jelentős részét Izrael, mert ugye korábban több szakértő azt említette, hogy a drónok ellen a vaskupolarendszer nem feltétlenül alkalmas?

Izraelnek nemcsak vaskupolája van. Az alacsonyan, relatíve kis sebességgel repülő drónok ellen valóban elsősorban nem a vaskupola kell, a vaskupola rakéták, és tüzérségi lövedékek ellen kell. A drónok ellen szinte bármi jó. Mondok extrém példát: Ukrajnában látni rengeteg olyan képet, hogy a második világháborúban használt négy darab vízhűtéses 7,62-es géppuskát összeépítve hoztak létre légvédelmi fegyvert hadihajóknak is a Szovjetunióban, és azokat is elővették, akár a múzeumból is. A drónok egy jelentős része 240-250 kilométer/órával 30-40 méter magasan repülnek, nagyjából egy vonalban, ezek ellen még a gyalogsági fegyverek is hatásosak lehetnek. Emellett Izraelnek vannak például úgynevezett vulkánrendszerei, az amerikai vadászgépekben használt hatcsövű, 20 milliméteres, forgócsövű gépágyúi. Ezeknek van egy saját tűzvezető lokátoruk, és ez 30-40 lövésből álló sorozatokkal képes elfogni a drónt. Lehet elektronikusan is zavarni őket, a vezérlőrendszerüket lehet megzavarni, vagy hamis parancsinformációval, ha megvan a kommunikáció, akkor például idő előtt lezuhanásra lehet kényszeríteni. Nagyon sokféleképpen lehet ezek ellen védekezni.

Megvan már az az állítólag működő izraeli lézerfegyver?

Igen, már tesztelték, és állítólag már működik. Ennél többet jelenleg nem tudunk róla, de sikeres megsemmisítésről már tett fel az izraeli haderő YouTube-videót. Pont az ilyen drónok ellen ez a lézerrendszer sokkal hatékonyabb, és nagyon fontos, hogy amíg a Vaskupolának a Tamil rakétája nagyjából 45-50 ezer dollár, addig a lézerfegyver esetén nagyjából 25-40 dollár egy lövés. Sokkal költséghatékonyabb ez a rendszer, mint a rakéták használata.

Mit tanult Izrael, és mit tanult Irán vagy akár a Hezbollah a tavaly októberi túlterheléses támadásból? Hogy készül Izrael, hogy ne ismétlődhessen meg?

Négy-ötezer rakétát senki nem tud kivédeni, Izrael sem. Ilyenkor jön a passzív légvédelem, az, hogy sajnálatos módon az izraeli lakosság elképesztő rutinnal rendelkezik, megszólalnak a szirénák, mindenki rohan az óvóhelyre. A legtöbb családi ház pincéje is óvóhelynek van kialakítva. A Hezbollah nagy valószínűséggel, Irán meg 200 százalékos valószínűséggel rendelkezik olyan mennyiségű és minőségű rakéta- és drónparkkal, hogy képes tartósan, akár napokon keresztül túlterhelni az izraeli védelmet. A legtöbb szakértő azt mondja, hogy Iránnak több tízezer, de minimum tízezer olyan eszköze lehet, ballisztikus rakéták, különféle drónok, robotrepülőgépek, amelyekkel Izraelre csapást tudnak mérni. Ezt alátámasztani látszik, hogy 2022 óta egyes nyugati becslések szerint 5-6 ezer drónt adtak el Oroszországnak, amiből irgalmatlan mennyiségű pénzt keresett Irán. Ezek a fegyverek tesztelve vannak, valószínűleg az orosz tapasztalatok alapján Irán jelentősen korszerűsítette és továbbfejlesztette a saját eszközeit.

Honnan van az iráni dróntechnológia?

Ebben az a legviccesebb, hogy ennek egy jelentős része amerikai. Rengeteg amerikai drón potyogott le Iránban az elmúlt évtizedekben. Ha Afganisztánban lezuhant valamilyen amerikai eszköz, mire az amerikai mentőcsapatok odaértek, addig alig volt belőle valami. A helyi törzsi lakosság nagyon hamar rájött arra, hogy bármi, ami lehullik az égből, azt az iráni vagy a kínai ügynökök aranyáron veszik meg. Egyik-másik iráni drónt megnézzük, akkor főleg a fejlettebbeket, megszólalásig hasonlítanak például az amerikai Predatorra vagy a Reaperre. Izrael is rengeteg különféle eszközt veszített Libanonban, az öngyilkos drónjai, cirkálólőszerei egy része becsapódik, valami használható marad belőle. Ha például nem robban fel, akkor majdhogynem az egész rendszert össze lehet rakni, egy csomó mindent lehet belőle tanulni. Irán rengeteg mindent tudott profitálni a megelőző háborúk során keletkező roncsok tanulmányozásából. Ezt a megoldást nevezik visszafejtő mérnöki tervezésnek, de nagyon fontos, hogy Irán azért itt nem állt meg. Nem szolgai másolásról van szó, hanem nagyon komoly iráni mérnöki munkáról is, merthogy ezeket harmonizálni kellett az iráni technológiai lehetőséggel. Elképesztő variációjú mennyiségben gyártanak drónokat, és nagyon fontos, hogy elképesztő mennyiségű ballisztikus rakétát tudnak gyártani. Irán állítólag már ballisztikus rakétákat is szállít Oroszországnak, miként egyébként Észak-Korea is.

Miket kaphatott Oroszországtól cserébe Irán az elmúlt két évben?

Ez az, amiről nem tudunk, de elvileg Iránnak meg lett ígérve a Szuhoj-57-es, az oroszok legkorszerűbb lopakodó gépe. Valószínűleg kapott ballisztikus rakétatechnológiát is. Kutatás-fejlesztésben az oroszok előrébb járnak. Hasonló üzlet köttethetett valószínűleg Észak-Koreával is, a hegyekben álló rakétáért és több millió tüzérségi lőszerért cserébe valószínűleg Észak-Korea is kapott rakétatechnológiát. Valószínűleg Irán kapott nukleáris technológiát is, de nem feltétlenül arra kell gondolni, hogy az atomfegyvergyártásba segített be Oroszország, de például békés célú felhasználásban. Nagyon fontos, hogy Oroszország az ENSZ BT egyik állandó tagjaként bármikor tud vétózni, ha Irán elleni szankciót akar meghozni az ENSZ, miként egyébként Észak-Korea esetében már több szankciót meg is akadályozott az elmúlt időszakban Putyin Oroszországa. Oroszország diplomáciailag és gazdaságilag is nagyon sokat tud még mindig segíteni Iránnak, bár korántsem annyira erős, mint volt 2022 februárja előtt.

A hírek szerint nyugat-iráni területeken megkezdődött a mobil rakétairányító egységek telepítése, ballisztikus cirkálórakéta-rendszereket visz Irán a nyugati határaihoz. Milyen irányból, milyen támadásra számíthat Izrael?

Ez is egyfajta stratégia, mert ha folyamatosan készültségben tartjuk a védelmet, akár hetekig, akkor, amikor a valós támadás bekövetkezik, már nem biztos, hogy olyan hatékony lesz. Ha lebegtetjük nagyon sokáig a támadást, mindenki emberből van, hetekig senki sem lehet a topon. Abban sem lennék feltétlenül biztos, hogy egy nagyobb iráni támadásnak a kivédésébe beáll Jordánia vagy Szaúd-Arábia, mert az április 13-i támadásnál szaúdi légtéren is mentek iráni eszközök, de főleg Jordániában. Jordánia megnyitotta a légterét az izraeli, a brit és az amerikai gépeknek, és maga a jordán légierő is rengeteg eszközt lelőtt. Részben azért is, mert az eszközök egy része Amman, a jordán főváros felett ment volna át Izraelbe. Most nem biztos ez a támogatás, mert Hanije az arab világban hős volt, ráadásul most már mártír, hiszen vértanúhalált halt az ő álláspontjuk szerint.

Jordánia abban az esetben, ha Irán elindítaná a cirkálórakétáit, ballisztikus rakétáit vagy drónjait, akkor átengedné az ország felett?

Átengedésről szó nincs, mert Irán erről nem fog engedélyt kérni. Ami Amman irányába tart, azt a jordán légierő meg légvédelem megpróbálja lelőni, de nem fogja beengedni, mondjuk, Izrael állam gépeit a saját légterében. A cirkálólőszerek legegyszerűbb leküzdési módszere a vadászrepülőgép. Ez képes arra, hogy akár a saját csöves fegyvereivel lelője ezeket, jó messze Izraeltől. Sokkal olcsóbb egy gépágyú sortűz, mint egy légvédelmi rakéta. A ballisztikus rakéták ellen eleve Jordánia semmilyen eszközzel nem rendelkezik. Azt valószínűleg Izrael képes nagyrészt elfogni, de attól függ, hogy mennyit indít Irán. Itt számíthatunk még az amerikai és a brit haditengerészet hadihajóival is, mert a Vörös-tengeren meg a Földközi-tengernek a keleti medencéjében is nagyon komoly NATO-, zömmel amerikai, de brit, francia és egyéb hajók is vannak.

Mennyi, milyen felszereltséggel, milyen típusú hadihajókkal?

Ez folyamatosan változik. Az amerikai flottának a cirkálóiból és rombolóiból most hét-nyolc van a térségben. A britek rombolóiból egy a Földközi-tengeren, egy a Vörös-tengeren van, ezek mindegyike rendelkezik rakétavédelmi rakétákkal is, de itt megint felhívnám a figyelmet az ár-érték arányra. Irán ballisztikus rakétái nem a sebészeti pontosságukról híresek, egy Tel-Aviv vagy Jeruzsálem méretű célpontot nyilván eltalálnak, de nagyjából megvannak egymillió dollárból. A Standard Missile 6-os, ami nemcsak ballisztikus rakétát tud lelőni, hanem műholdat is 220 kilométer magasságig, az tízmillió dollár. Tehát irgalmatlan költsége van a nyugati védelmi rendszereknek, és egészen egyszerűen nincs annyi rakéta a nyugatiak részéről ott, amennyit Irán elméletben tud indítani. Túl lehet terhelni ezt a védelmet, nem véletlenül aggódik mindenki. Abban bízhatunk, hogy Irán nem akar átfogó háborút Izraellel. Szárazföldön nem is képes. Ha Irán indít egy nagy támadást, ez április 13-án is látszott kicsiben, akkor valószínűleg a Hezbollah is indít egy nagyobbat, meg dél felől a húszik is, akik a Vörös-tenger délkeleti részén az áthaladó hajózást fogják támadni. A nyugati erők egy része nem azzal fog foglalkozni, hogy megvédje Izraelt, hanem azzal, hogy a Nyugat számára fontos hajózási útvonalat nyitva tartsa, és az ott éppen áthaladó hajókat megvédje a húszik támadásaitól.

Iránnak érdekében állhat a konfliktus eszkalációja? Hogy jelentősebb támadással megmutassa, hogy mire képes? Mert arra megint lesz egy reakció.

Ezt most tényleg nem Irán kezdte. Megint Izrael lépett szintet, egy magas rangú külföldi diplomatát likvidált, mert persze Hanije Izraelben terrorista volt, de Iránban államfőknek, kormányfőknek kijáró tisztelettel fogadták, palesztin nép vezetőjeként, és az iszlám világ nagy részében annak tekintik, beleértve a NATO-tag Törökországot is. Ezt nem lehet benyelni, egészen egyszerűen erre valamit mutatni kell. Ráadásul az új elnök kényszerhelyzetben van, őt az iszlám főpapság akarata ellenére egy mérsékelt, már-már Nyugat-barátnak tartott jelöltként választották meg egy sokkal Nyugat-ellenesebb másik elnökjelölttel szemben. Ha ő most nem mutat erőt, akkor rögtön be fogja támadni a saját jobboldali ellenzéke. Iránnak erre valamit lépni kell. Nem véletlen, hogy ez a lépés még nem történt meg, mert folyamatosan nézik a stratégiai elemzők, hogy mi az, ami elég kemény, mi az, ami elég határozott, de mégsem eszkalál jobban. Irán amit eddig csinált, az tökéletesen működött. 1982 óta, amikor az Iráni Iszlám Forradalmi Gárda megteremti Irán első ilyen helyettesét a térségben, a Hezbollahot Libanonban, azzal kezdődött, hogy Izrael bement oda, hogy kiverje a Palesztin Felszabadítási Szervezetet. Irán zseniálisan elháborúzik úgy, hogy a helyetteseit használja. Nagyon sok elemző azt mondja, hogy Iránnak körülbelül 200-300 ezer harcosa van külföldön a Hamász soraiban, az Iszlám Dzsihád, a palesztin területen, a Hezbollah Libanonban, Irakban és Szíriában a különféle síita milíciák, és Jemenben a húszik, hogy csak a nagyobbakról beszéljünk. Irán fillérekből háborúzik. Ez milliárd dollárokat jelent, de egy 80 milliós országnak pár milliárd dollár aprópénz.

És nem a saját országa területén.

Nem a saját országa pusztul, nem a saját lakossága hal meg, mégis mindenki tudja, hogy Irán áll a háttérben. Irán is úgy szokta kommunikálni ezt a többségében síita radikális közösséget, hogy az ellenállás tengelye. Iránnak ez egy borzasztó költséghatékony háború, és hivatalosan Irán ebben nem is vesz részt. Ezt úgynevezett szürkezónás hadviselésnek hívjuk, és Irán nem véletlenül nem akar kimenni a fényre. Vallási radikálisok, de nem buták. Azt az Irakot, amit 1980-tól 1988-ig egy döntetlennel nem sikerül legyőzni úgy, hogy Irán egymillió halottat veszít, azt az Egyesült Államok vezette nyugati koalíció kétszer is, 1991-ben és 2003-ban is másfél-másfél hónap alatt péppé veri. Irán pontosan tudja, hogy egy nagy méretű hagyományos háborút nem képes megnyerni, akkor nem is kezdi el.

Ki állna Irán mellett az arab országok közül, és kik azok, akik Izraelt támogatják szóban, politikailag vagy akár fegyverekkel?

Ez egy nagyon jó kérdés. Izrael mögött úgy általában ott a Nyugat, de azért egyre kevésbé. Azt a 40 ezer körüli palesztin halottat egyre nehezebb megmagyarázni. Október 7, régen volt. Borzasztó, ami történt, de palesztinoknak azóta hetente megvan egy október 7-ényi halottjuk. Irán esetében nem olyan egyszerű a helyzet. Egy síita–szunnita vallási törés van az iszlám világban, és van egy perzsa–arab ellentét is. Irán messze nem olyan népszerű, mint amennyire esetenként szokták mondani. Katonailag nem hiszem, hogy bárki Irán oldalán áll. Nyilván Iránt fogja támogatni az ENSZ-ben, ha mást nem, vétóval Oroszország, hiszen Irán nagyon komoly segítséget nyújtott Oroszországnak az Ukrajna elleni agressziójában. Valószínűleg Kína is inkább Irán oldalára fog állni, részben az iszlám világ miatt, részben azért, mert az Egyesült Államokkal van egy globális huzavona, hogy ki legyen az új főnök.

Katar? Szaúd-Arábia?

Szerintem ők inkább kimaradnának ebből a történetből. Irán nem annyira népszerű, ráadásul Szaúd-Arábiának a regionális ellenfele a Perzsa-öbölben. Irán támogatja a húszikat, akik ellen Szaúd-Arábia sikertelen háborút vívott. A szaúdiaknak az, hogy Irán esetleg elkezd háborúzni a Nyugattal, és ebben meggyengül, nem fog annyira fájni. Nyilván szóban tiltakozni fognak. Nagy kérdés Törökország, amelyik Irán regionális ellenfele. Meg nagy kérdés, ha lesz egy nagy háború Iránnal, akkor mi lesz a Kaukázus térségében, mert Örményországot jelenleg nem az menti meg az újabb azeri agressziót, hogy Oroszország megvédi, mert erre képtelen, hanem az, hogy Örményországnak, a világ egyik legrégebben keresztény országának jelenleg a legközelebbi szövetségese Irán. Tehát a Kaukázus térségében is lesznek ennek hatásai, ha elindul ez a dolog. Reméljük, nem. Igazából Izrael sem akar ilyen nagy háborút, Irán valószínűleg még annyira sem, az Egyesült Államok és a Nyugat mérsékletre int, csak őket Irán nem fogadja el semleges közvetítőnek, Oroszország mérsékletre int, de őt meg Izrael nem fogadja el. Jelenleg az nem látszik, hogy ki lenne képes közvetíteni a felek között. Bízzunk abban, hogy győz a józan ész.