INFORÁDIÓ 
2020. szeptember 25. péntek
Eufrozina, Kende

koronavírus

jakab ferenc

virológus

teszt

vakcina

dr. Jakab Ferenc virológus

Jakab Ferenc a járvány berobbanásáról, a tesztekről és az ígéretes magyar gyógyszerről - nagyinterjú

Infostart / InfoRádió - Exterde Tibor

Ígéretes hazai koronavírus-ellenszer klinikai tesztelését kezdik meg hamarosan – jelentette be Jakab Ferenc virológus az InfoRádió Aréna című műsorában. A Pécsi Tudományegyetem tanszékvezetője beszélt arról is, hogy mely vírustesztek a megbízhatók, hogy mikor lehet vakcina, miért elkerülhetetlen a tömegoltás, és hogy végleg eltűnhet-e Földről az új típusú koronavírus.

Jakab Ferenc az Arénában
 

A virológia tudományának van arra magyarázata, hogy miért robbant be újra a járvány?

A mostani borítékolható volt. Már a járvány kitörésekor azt mondtuk, hogy ebből világjárvány lesz. Ez egy cseppfertőzéssel terjedő légúti infekció, amely nagyon gyorsan széthordható a világban. Az első etapja relatíve jól lezajlott bizonyos országokban a megfelelő intézkedések hatására, máshol nagyon komoly károkat okozott, és várható volt, hogy a következő hullám is el fog érni szinte minden országot.

A vírusnak van olyan tulajdonsága, amiből tudják azt, hogy milyen lehet a lefolyása?

Nem, ez járványügy, tehát az intézkedésektől, a terjedési dinamizmustól, a vírus fertőzőképességétől, a vírus sejtekre gyakorolt hatásától a receptorkötésen át ez egy nagyon összetett dolog, amiből egyértelműen lehetett látni azt, hogy ez tarolni fog.

Ez most egy félelmetes járvány?

Inkább az iskolapéldája a járványügynek. Az érdekes talán a legjobb szó rá.

A virológiának ez rutin?

Legutóbb a spanyolnátha volt ilyen, amikor egy légúti fertőzés elindult, és kétszer járta körbe a Földet. 2002-2003-ban a mostani SARS-koronavírusnak a testvére okozott egy kis rémületet, de az relatíve gyorsan, nyolcezer fertőzéssel és nyolcszáz halálos áldozattal lecsengett. Az smafu volt ahhoz képest, ami most folyik.

Mi az, hogy testvére?

A jelenlegi SARS2-es koronavírusnak a genetikai állománya 80 százalékban hasonló a 2002-es SARS koronavíruséhoz. Rokoni ágban annak, mégis egy új vírusról kell beszélnünk, mert egy teljesen más kórokozót kaptunk más fertőzési mechanizmusokkal, sőt, más fertőzési rátákkal is. Tehát mondjuk úgy: rokon vírusok.

Az új vírusnak a fertőzőképessége magában a vírusban rejlik? Ezért fertőz jobban?

Más a fertőzési mechanizmusa. Akár tízszer, hússzor is erősebben tud tapadni ez a vírus a sejtekhez, mint a rokon SARS1. Ennek megfelelően a fertőzési rátája és a fertőzési mechanizmusa is jóval magasabb.

Megértették már, hogy mi ez a specialitása ennek a vírusnak?

Nagyon sok mindent tudunk már a vírusról, de nem mindent. Amikor a járvány berobbant, akkor a virológiai kutatók és kutatólaboratóriumok teljes mellszélességgel nekiálltak a vírus kutatásának, ezért hirtelen sok mindent megtudtunk a kórokozóról, most vannak azok a finomhangolások, amikor egészen pontosan meg kell érteni a vírus fertőzési mechanizmusát. Ennek révén az ellene való védekezésnek a hatékonyabb módját is jobban meg tudjuk találni majd.

El tudná magyarázni egy laikusnak, hogy mi az az egy vagy több nagy kérdés, amire ha volna válasz, akkor nagyon gyorsan a végére tudnánk járni?

A kérdéseknek és a válaszoknak se szeri, se száma egy új vírus megjelenésekor. Akkor tudunk egy vírus ellen hatékonyan védekezni, ha tudjuk, hogy hol vannak a fertőzési ciklusában a gyenge pontjai. Például az influenza esetében is számos ilyen támadáspont van. A legegyszerűbb nyilván az, amikor megakadályozzuk, hogy a vírus a sejthez kapcsolódjon. Aztán a sejten belül is különböző fázisokban, a replikációs ciklusába különböző pontokban be lehet avatkozni és meg lehet állítani ezt a folyamatot. Ezeket kezdjük most feltérképezni, megérteni, feldolgozni.

Az a vírus, amit most látnak, ugyanaz pontosan, mint amit tavasszal láttak?

Ha a mutációkra gondol, a mutáció minden biológiai rendszernek normális és természetes változása. Tehát a mutációktól önmagában nem kell félni. Ezt a vírust folyamatosan térképezzük, a genetikai állományát nemzetközi szinten folyamatosan monitorozzuk, és nézzük azt, hogy milyen változás történik a genetikai állományában, a genomjában. Ezek 99,9 százalékban nem okoznak olyan funkcionális változásokat, ami miatt ez a vírus könnyebben, egyszerűbben, gyorsabban tudna a sejtekhez kötődni. Tehát ennek a vírusnak a genetikai állománya stabilnak tekinthető.

Mi az az ok, ami egy vírus állományában változásokat okoz?

Ezek RNS-vírusok, amelyeknek az úgynevezett mutációs rátája magas. Ezt úgy kell elképzelni, hogy a vírus megfertőzi a sejtet, ott a sejt mindenféle alkotórészét felhasználja arra, hogy újabb és újabb vírusrészecskéket reprodukáljon magából, és egy bemegy, tízezer kijön. Nyilván egy ilyen fokú gépezetbe hiba csúszhat. Az RNS-vírusok esetében nincsen javítási mechanizmus, nagyon sok hibás vírus keletkezik, ez a magas változékonyságának az oka, de nagyon sok esetben ez nem párosul funkcionális elváltozással.

Akkor lenne a végén ugyanaz, ami kijön, mint ami az elején bement, ha az emberi szervezet tökéletes, hiba nélküli gyártósor volna?

Majdhogynem igen, de az emberi sejtnek vajmi kevés köze van hozzá, itt maga a vírus uralja a sejtet. A DNS esetében, ami ugyanúgy örökítőanyag, mint az RNS, vannak javítási mechanizmusok. Az emberben például ha valamilyen genetikai hiba történik, akkor azt ki tudja javítani sok esetben. Az RNS esetében ez nincs meg, tehát ezért van ez a rengeteg hiba, sok változás. Nagyon sok esetben maga a kijutó vírus már nem is fertőzőképes, tehát defektív vírusok keletkeznek, számtalan példát látunk arra, hogy a hihetetlen nagy volumenben dolgozó gépezetbe hiba csúszik, de sajnos az esetek jelentős részében a kijutó vírusok zöme ugyanúgy fertőz tovább, amikor elhagyja a gazdatestet, és új gazdaszervezet keresésére indul. Így lesznek az emberről emberre terjedő járványok.

Ez egy többoldalas cikk. Lapozzon!
Nyitókép: Gűth Ervin
A címlapról ajánljuk

×
INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

A médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Magyar Mecenatúra Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018