A baltimore-i Johns Hopkins Egyetem összegzése szerint a világon már több mint tízmillió ember fertőződött meg koronavírussal, a halálos áldozatok száma pedig meghaladja a félmilliót. Az adatok tükrében hol tarthatunk most a járványt illetően?

Ez még mindig az első hullám. Az első hullám jó esetben úgy zajlik, hogy elkezd emelkedni az igazolt fertőzések száma, majd elér egy csúcsot, van egy plató, azt követően pedig lassan csökken. Ez attól függ, hogy a vírus reprodukciós értéke hogyan viszonyul ehhez, azaz hogy egy megfertőződött átlagosan hány személynek adja át a fertőzést. Ha ez 1 alatt van, akkor a járvány visszafele vonul, ha 1 fölött, akkor pedig növekszik. Magyarország úgy tűnik, hogy Európában az egyik legszerencsésebb és a legjobban menedzselt ország. Ennek a legfontosabb oka az volt, hogy amikor Magyarországon csak 16 ismert eset volt, és mindössze egy halálos esetről tudtunk, akkor már megvolt az első döntés. Rá öt napra újabb szigorítás jött, és két hétre rá volt a harmadik ütem. Ennek köszönhetően a kapcsolatok száma Magyarországon több mint hatvan százalékkal csökkent.

Azért közrejátszott az is, hogy mi, állampolgárok felelősen viselkedtünk.

A magyarok az úgynevezett enyhébb intézkedéseket is kellő fegyelmezettséggel betartották. A hatás kimutatható volt. Az intézkedéseket a lehető legnagyobb mértékben teljesítették, és ennek eredménye az volt, hogy a kapcsolatok száma több mint hatvan százalékkal csökkent, ez feltétele volt annak, hogy a vírusreprodukció leessen.

Erre a felelős viselkedésre továbbra is szükség van. Mindenki arra figyelmeztet, hogy már lecsengőben van idehaza a járvány első szakasza, de ne bagatellizáljuk el a veszélyt, mert itt van a nyár, mindenki felkerekedik, és azt mondják szakemberek, hogy a járványt alapvetően az utazás tartja fent.

Sok minden fenntartja. A járvány főképpen zárt helyeken terjed, míg a kezdet kezdetén a maradj otthon volt a legjobb jelszó, most azt mondom, hogy menjünk ki a szabadba, és nagyobb tereken élvezzük a nyarat. Én kifejezetten támogattam és reméltem is, hogy a Balatonra le tud menni a magyar család, és ott tényleg élvezni tudja a napsütést, a vizet, és ezzel szemben kifejezetten veszélyesnek tartom a zárt helyen történő bármilyen csoportosulátát.

A külföldre utazást is veszélyesnek tartja?

Magyarországon a közösségi térben nincsen vírus, illetve egészen alacsony a szintje, ezt igazolják a nagyon alacsony esetszámok. Honnan lehet vírust szerezni? Ha a környező országokba vagy Európába vagy Európán túlra megyünk. Ezért érdemes jól körbenézni. Sajnálatos módon az elmúlt néhány napban a környező országokban két- és háromezer között volt az új megbetegedések száma naponta. Kiemelkedően magas Ukrajnában, Szerbiában, nagyobb, mint a járvány tetőzésén, és Horvátországban is magasabb. Nem szabad lebecsülni azt, ami körülöttünk zajlik.

Egy nyári kánikulai napon óhatatlanul szorosabb kontaktusban vannak a Balaton partján nyaralók is, mégis ez biztonságosabb, mint ha elutazunk a horvát vagy a szlovén tengerpartra?

Az udvarias távolságtartás mindenhol ajánlott, de ahol a vírus a közösségi térben sokkalta magasabb, mint Magyarországon, ott mindenütt veszélyesebb. Nem tudjuk mindig azt a két méter távolságot tartani, ha egy szállodában a reggelihez készülődik a család, nagyon nehéz azt úgy megoldani, hogy nkontaktálódjonon más nemzet fiaival. A maszk hordása zárt térben szerintem egyértelműen alapvető és szükséges.

Továbbra is?

Továbbra is. A kézhigiéné biztosítása ugyancsak fontos. Nemrég voltam az osztrák Forma–1-en, hogy megnézzem, ott hogy mennek a dolgok, és ott még arra is figyelnek, hogy egyirányú legyen a mozgás, tehát hogy az emberek ne menjenek egymással szemben. Ha Magyarországon biztosan sokkalta alacsonyabb a fertőzésnek a lehetősége, akkor miért menjünk külföldre, ahol adott esetben százszoros is lehet a valószínűsége annak, hogy megfertőződünk?

A négy hazai orvosegyetem és a KSH összefogásával megtörtént az országos szűrés. Mi az, amit ebből már biztosan tudunk és ami ebből következtetésként leszűrhető?

A legfontosabb adat már a vizsgálat befejeztekor ismert volt: a 16 nap alatt az egész országot beszövő országos reprezentatív vizsgálat során 10 575 mintát tudtunk begyűjteni, ami 67 százalékos részvételt jelentett. Három aktív pozitív esetet találtunk, ebből kettőt kórházban. Ez körülbelül 2400 aktív esetet jelentett akkor. A másik fontos adat, hogy hetven esetben volt pozitív az eredmény az antitestek kimutatásán alapuló, úgynevezett átfertőzöttségi vizsgálatban, ez azt jelenti, hogy a járvány kezdetétől május 16-ig 56 ezer eset a legvalószínűbb, ambekövekezetttt.

Ez 0,7 százalék.

Igen, de ez a 14 év felettiekre és a magánháztartásra vonatkozik, tehát ennél azért Magyarországon több eset volt. Ezek a számok, ismerve a nyugat-európai adatokat, ahol nincsenek ennyire pontos eredmények, nagyon jók.Fontos volt a regionalitás is, Budapest és környékén 0,95 százalék volt az átfertőzöttség, ugyanez Észak-Magyarországon és Dél-Dunántúlon pedig 0,45 százalék. És nemcsak regionális eloszlás van, munkahely, életkor, tünettan szerint is vannak adatok, hiszen nemcsak a vérmintát és a nyálkahártyamintát vettük le, hanem járt hozzá egy ötvenkérdéses kérdőív is.

A regionális adatokból milyen következtetésekre lehet jutni?

Az egyik legérdekesebb az, hogy a járvány szinte biztosan Ausztria környékéről jött be az országba, és a behurcolt esetekben nagy szerepük volt a külföldről Magyarországra hazatérőknek. Egészen jól lehetett követni az esetek révén a Szeged irányú útvonalat, ebből kimaradt például Debrecen és környéke és érdekes módon Észak-Magyarország Szlovákiával határos része. Ezzel ellentétesek lesznek szerintem az új adatok, ha lesz egy újabb keresztmetszeti reprezentatív mérés.

És lesz?

Lesz, ha a járvány nem fog eltűnni Európából.

Őszre várható?

Akkor, amikor erre szükség van. Valamikor október elejére várható, akkor lehet a második hullám eleje.

De a mostani felmérés az pont már a járványgörbe ellaposodása időszakában történt.

Mert mindig az a kérdés, hogy mit akarunk megtudni. Ebben az esetben az volt a kérdés, hogy az újranyitást hogyan, milyen mértékben, milyen fokozatosan kell megtenni. A következő nagy kérdés akkor merül föl, amikor a második hullámnak a jelei láthatók, és akkor kell egy újabb vizsgálati eredménnyel alátámasztani az esetlegesen szükséges lépéseket.

Ebből az országos szűrésből többet tudunk arról, hogy mi befolyásolhatja a fertőzés lefolyását, netán a tragikus kimenetelét?

Több érdekes megfigyelés volt, de ennél többet majd akkor fogunk kapni, ha több esetünk lesz. Szignifikáns különbség adódott például a pozitívak tüneteiben, az egyik legspecifikusabb tünetnek tűnik az ízlés és a szaglás megváltozása, valamint az egész testre lokalizálódó súlyos fájdalom, amilyet súlyos influenzák esetében látok. De emellett globálisan a felső légúti megbetegedésekre, az erősebb influenzára jellemző összes tünet is gyakori volt. A másik nagyon érdekes, hogy idősebbeknél arányosan gyakrabban fordult elő a megbetegedés, és a halálozásuk sokkalta magasabb volt. Tehát a járvány első idejében a kitetteknél, a krónikus betegségben szenvedőknél gyakoribb volt a megbetegedés. Most egyébként a világban azt látjuk, hogy döntően a fiatalok kapják meg, mert a türelmüket veszített fiatalok a jelentős mobilitásnak köszönhetően sokkalta gyakrabban fertőződnek meg, míg az idősek jobban odafigyelnek és a továbbra is betartják a szabályokat, ezért az ő kitettségük relatíve a hullám első részéhez viszonyítva kisebb lett.

Érdemes nagy számban szűrni, tesztelni?

Mindenképpen kell, hiszen a szűrés hozza az adatokat. Amikor a négy egyetem úgynevezett őrszem funkcióját analizáljuk, fontos funkciójuk van, hiszen ők jelzik, ha valami veszély közeleg. Minden egyes pozitív esetet alaposan megbeszélünk, és megnézzük, hogy mi okozta, honnan jött a fertőzés, mi lehetett az oka. Szerencsére az utóbbi hetekben az úgynevezett kórházi megbetegedések száma gyakorlatilag nullára lement. Egyre több úgynevezett behurcolt eset van, és látunk néha „apró, kicsi” csoportos megbetegedéseket. Kettő ilyet tudok mondani, az egyik egy kézilabdacsapat nagy számú fertőzése, a másik egy Borsod-Abaúj-Zemplén megyei városka tanári karát érintő megbetegedés, amikor nyilvánvalóan zárt térben történő csoportos tartózkodás miatt terjedt el a járvány, amit természetesen lehet lokalizálni, ezt csinálja mindenki. Az őrszem funkciónak és a tesztelésnek az a lényege.

A szakemberek úgy fogalmaznak, hogy Magyarországon jelenleg nincs járvány, de járványveszély azért van. Ez mit jelent pontosan?

A járványveszélyt az okozza, hogy a környező országokban napi szinten két-háromezer új esetet látunk. Egyértelműen ma Európában Magyarországon van a legalacsonyabb igazolt esetszám. A sokszoros különbség bizony elgondolkodtat minket, és abba az irányba terel minket, hogy mindenképpen azt tanácsoljuk, idén Magyarország gyönyörű természeti tájait, helyeit keressék meg a pihenni vágyók.

A horvátországi beszámolókból az derül ki, hogy nyoma sincs a pandémiának, nem hordanak az emberek maszkot, nincs távolságtartás, sz éttermekben szorosan egymás mellett vannak az asztalok. Mintha az elővigyázatosságra nem nagyon figyelnének.

Horvátországnak gazdasági szempontból rendkívül nagy szüksége van a külföldi turistákra, és a magyar turistáknak is tényleg kiemelt pihenőhelye. Én továbbra is fenntartom, hogy ezen a nyáron maradjunk itthon, és fedezzük föl szép hazánkat. Ha mégis valaki úgy dönt, hogy elmegy külföldre, és több napot tölt ezeken a kedvelt üdülőhelyeken, akkor azt javaslom, hogy ha egyből vissza akar menni dolgozni vagy találkozni a szeretteivel, akkor legyen egy szűrés, amellyel kizárható a fertőzöttség.

Sokat beszéltünk már a második hullámról, az szinte biztosra vehető, hogy lesz második hullám?

Hogy min múlik az, hogy mekkora egy vírus fertőzőképessége, azt tudjuk. Sok minden befolyásolja, így kontaktokok száma, hogy milyen módon védekezünk, és hogy mennyi a potenciális megfertőzhető. Utóbbi nem nagyon változott, hiszen a lakosságnak legfeljebb az 1 százaléka fertőződött. Fontos tény, hogy a nyár mit változtat ezen, mert mindig leveszi 0,5–0,telel a reprodukciót, az R értékét 1 alatt tartja, és akkor már nem alakul ki járvány.

Ilyen szempontból hasonlatos az influenzavírushoz?

Igen, átnyaral, de azért vannak megbetegedések, és emberről emberre terjed. Nem az utcán vagy a buszban a fogódzkodón várja meg, amíg elmúlik a nyár, hanem sajnos embertársaink viszik át a vírust egyikről a másikra, és így tud átnyaralni. Csak most nincs iskola, kevesebben járnak dolgozni, ez kedvez annak, hogy ne alakuljon ki járvány. Szeptemberben iskola, egyetem lesz, a szülők elmennek dolgozni, zárt helyen lesznek többet, és ez, valamint a kinti hideg összességében szépen lassan fokozza a vírus fertőzőképességét.

Ilyen szempontból nyilván a szeptember is már veszélyhordozó, de az október-november lehet még veszélyesebb? Mert az a felső légúti megbetegedések időszaka egyébként is.

Igen, a november és a december is, egyforma a védekezés is a koronavírus és az influenza ellen. A nagyon alacsony március-áprilisi halálozási adat Magyarországon annak is köszönhető, hogy az influenza nem fertőzött, mert az udvarias távolságtartás működik az influenzával szemben is. Fontos elem például, hogy aki lázas megbetegedésben szenved, ne menjen közösségbe. Az influenzajárványok idején ez abszolút nem volt jellemző. Mindenki náthásan bement dolgozni, és fertőzte a kollégáit. Ha az úgynevezetszuperfertőzőketet, akik a legtöbb beteget meg tudják fertőzni, ki tudjuk szedni a rendszerből, akkor már jó eséllyel lehet a járványt megúszni. Ez egy fontos szempont.

És ki tudjuk szűrni?

Feltérképezhetők, mert szuperfertőzőkrere általánosságban érvényes, hogy betegek. Lázuk van, köhögnek, izomfájdalmuk van, íz- és szagérzés-zavarban szenvednek. Őket nagyon gyorsan ki kell szedni a rendszerből. Minél hamarabb elkülönítjük őket, annál kevesebbet vesznek részt a fertőzésben. Ez az, amiért van értelme a homlokunkon megmérni a testhőmérsékletet, mert ha kiszűrjük a lázas beteget, akkor szuperfertőzőkők számát jelentősen tudjuk csökkenteni.

Az esetleges védettségről mit tudunk? Aki fertőzött volt már koronavírussal, az rendelkezhet valamiféle védettséggel?

Szerintem biztosan rendelkezik. Nincsenek egyértelmű adatok, de nem igazán hallok olyan esetről, hogy valaki bizonyítottan megbetegedett, és mondjuk két hónap múlva újra megbetegedett volna. Ha ilyen sok esetből ez nem következik be, akkor én majdnem kizárom azt, hogy viszonylag rövid időn belül, egy-kétéves távlatban ezt újra el lehet kapni. Sokféle vélemény van, de azt gondolom, hogy klinikailag az ismételt megbetegedésnek az előfordulási valószínűsége nagyon alacsony. Én sokkal inkább attól tartok, hogy nagyon magas azoknak a száma, akinek nincs védettségük, ennek következtében, ha ez a vírus ismételten magas reprodukciós rátával fertőz, akkor nagyon sokan védtelenek vagyunk, mint például én is.

A második hullámra mér felkészültebbek leszünk?

Nagyon sok mindent tudunk már. A legnehezebb márciusban az volt, hogy voltak információk Kínából és rémisztő hírekkel rendelkeztünk Olaszországból, és nagyon nehéz volt összerakni, hogy tulajdonképpen mi is az igazság, mekkora járvánnyal kell számolni, mekkora a veszély. Most azért jobban látjuk, hogyan lehet vele bánni. Ez a vírus zárt térben, hidegben nagyon veszélyes, rengeteg beteget meg tud fertőzni, a fertőzőképessége ebben a „számára ideális” környezetben utolérhetetlen. Ha azonban a távolságtartás megvan, ha maszkot hordunk és nem vagyunk zárt térben, akkor sokkal kevésbé veszélyes.

Vakcina-, illetve gyógyszerfejlesztés tekintetében vajon hol tartunk most?

Új gyógyszer nagyon valószínűtlen, hogy legyen. Ha valami lesz, akkor más fertőzések ellen használt gyógyszerek esetleges klinikai kipróbálása révén mutatnak bizonyos hatékonyságot az új típusú koronavírus esetében.

Ahol már nem kell a teljes engedélyezési procedúrát végigjárni.

Meg kell csinálni az engedélyeztetést, de elég lesz a hármas fázisú klinikai vizsgálat, amikor össze kell hasonlítani, hogy akik a kezelést kapták, azok enyhébb lefolyású megbetegedésben szenvedtek-e, mint azok, akik nem, és ha ezt tudjuk igazolni, akkor ez egy alkalmazható gyógyszer. Érdekes módon még a vérhígítókról, valamint az úgynevezetimmunszuprimálóló hatást mutató szteroidokról derült ki, hogy képesek a vírusfertőzés következtében fellépő szövődmények számát csökkenteni. A vakcina egy kicsit más. Én valószínűbbnek tartom, hogy az időben érkezik. Ennek az az oka, hogy a világon nehezen tudnák a nagy, gazdag országok még egyszer elszenvedni, hogy ismételten teljes szigorral lépjenek fel.

Nem akarnám jóslásokba kényszeríteni, de ez az időben érkezés mit jelent?

Ez azt jelenti, hogy a vakcinát novemberre prezentálni kell. Van olyan gyógyszergyár, amely már gyártja a vakcináját, és várja a klinikai vizsgálat eredményeit, hogy ha a vakcina biztonságos és kellően hatékony, akkor nagyon nagy számban tudja azonnal a piacra dobni. És itt ez nem is biznisz kérdése, hanem elsősorban az országok gazdasági stabilitásának megtartásáról van szó.

Ha megvan ez a vakcina, akkor az azonnal közkincs lesz? Mert itt nagyon komoly orvosi, kutatói szaktudásról és persze rengeteg pénzről is szó van, amit az a vakcinafejlesztő beletesz.

Szerintem már az országok is beletesznek. Nem ismerem pontosan, hogyan zajlanak, ez nagyon komoly stratégiai kérdés. Ha egy országban húszszázalékos munkanélküliség lesz amiatt, mert ismételten vissza kell venni és restrikciókat kell hozni, az azért egyetlen nagy, gazdag országnak sem elfogadható. Tehát Anglia, az Egyesült Államok, Németország és Kína minden erővel, anyagi forrással és tudással harcol azért, hogy ez meglegyen. Nem is annyira egymással versenyeznek, mint az idővel, hiszen majdnem mindegy, hogy melyikük találja meg az első használhatót, az önmagában már a járvány terjedését meg tudja akadályozni.

A Semmelweis Egyetemhez tartozó intézményekben milyen most a védekezés? Hogyan zajlik a gyógyító munka a mindennapokban?

Mi egy gyógyító-oktató-kutató egyetem vagyunk. A kezdettől fogva érintett minket a járvány, hiszen az első fertőzöttek között volt külföldi Semmelweis-hallgató, úgyhogy pillanatok alatt fölállítottuk a szűrőbázisunkat, az egyik, ha nem a legnagyobb szűrőkapacitással rendelkezik a Semmelweis Egyetem. TermészeteseCovidid-ellátócentrumként is működtünk, és speciális feladatokat is vittünk. Volt egy nagy, úgynevezett szürke intermedier zónánk és egy úgynevezett piros zónánk intenzív ellátással, tüdőgyógyászati háttérrel, és készültünk arra, hogy esetleg eszkalálódik a járvány. Jelenleg is az egyetemen látunk el 10 körüli aktív beteget. Kötelező a maszkhasználat a betegeknek, az orvosoknak és természetesen a hallgatóknak is. A hallgatók most is államvizsgáztak például, de csak negatív PCR-teszttel, hiszen az egyik legfontosabb része a vizsgának maga a betegvizsgálat és a beteggel kapcsolatos tevékenység. Kicsit kihúzódott az egyetemi szemeszter, nagyjából egy-másfél hónappal. A negyed-ötödévesek gyakorlatai még most is zajlanak hasonló védekezési stratégia mellett.

Az egyetemi oktatásban mit jelentett az elmúlt időszak? Át kellett állni digitális oktatásra, ez továbbvihető valamilyen formában?

Megvolt eleve a digitális platform, és számos elemét be fogjuk illeszteni a későbbiekben is az oktatásba. Számos haszna van, többek között speciális műtéteket lehet direktben közvetíteni, lehet a hallgatók aktivitását fokozni, szimpla chaten tudnak belekérdezni, tehát ez egyfajta új módszer. De azért az egyetemen elkerülhetetlen az orvos–beteg, a hallgató–beteg találkozás. Ezt bizonyítja az is, hogy nem tudtuk befejezni az évet, nálunk muszáj volt másfél hónapot ráhúzni. Azért kiemelném azt, hogy a hatodévesek közül szinte mindenki, az ötödévesek és a negyedévesek közül is számos hallgatónk önkéntesként vett részt az ellátásban. Ezek a hallgatók nemcsak a Semmelweis Egyetemen, hanem valamennyi kórházban helytálltak. Ma az államvizsgán mindenkitől megkérdeztem, hogy az elmúlt három hónapban hol volt, és nem volt egy sem köztük, aki ne lett volna önkéntes.

Említette az imént, hogy az első magyarországi koronavírus-fertőzött éppen a Semmelweis Egyetem egyik külföldi hallgatója volt. Változik a külföldi hallgatókkal kapcsolatos stratégia?

Olyan gyorsan fel lett derítve ez az eset, hogy igazából ez az úgynevezett iráni vonal nem okozott Magyarországon további fertőzést, csak az adott szubkultúrán belül. Jól vizsgázott az egyetem, hiszen a mi családorvosunk az első orvosi kontaktusnál igazolta a fertőzöttséget és megakadályozta a járvány kialakulását. A Semmelweis Egyetem fejlesztette a szűrési kapacitást, innentől kezdve az oktatást is a lehet legnagyobb biztonsággal tudjuk végezni, sőt, arra a kapacitásra, amit a Semmelweis Egyetem kiépített, az összes többi egyetem külföldi hallgatóinak a szűrése fog épülni. Már tudom, hogy a Stipendium Hungaricum, tehát a nagy nemzeti külföldi oktatási program, valamint a többi szűrési kapacitással nem rendelkező egyetem vonatkozásában a négy orvosi egyetem központi szerepet fog játszani.