INFORÁDIÓ 
2019. augusztus 18. vasárnap
Ilona

vida józsef

takarék csoport

interjú

Vida József a Takarék Csoport átalakításáról, a generációk örökségéről és az újragondolt ételekről

Vida József a Takarék Csoport átalakításáról, a generációk örökségéről és az újragondolt ételekről

2019 végére egy teljesen megújult, nagy kereskedelmi bank jön létre - jelentette ki Vida József, a Takarékbank Zrt. elnök-vezérigazgatója. A bankvezető az InfoRádió Aréna című műsorában beszélt a Takarék Csoport átalakulásának legfontosabb lépéseiről és eredményeiről, a ma is rekordméretű fiókhálózat versenyelőnyeiről, a Budapest Bank privatizációjáról és arról is, hogy a szakácskodás kicsit olyan, mint a takarékszövetkezeti átalakítás.

A Takarék Csoport átalakításának melyek a fontosabb állomásai?

Több mint hatvan éve működnek Magyarországon a Takarék Csoport alapjai, a takarékszövetkezetek. 2015 óta ehhez csatlakoztak a kereskedelmi banki rendszereink is, és 2018-ra a szinte száz takarékból immáron 12 regionális lett, míg a fővárosban a Takarék Kereskedelmi Bankkal találkoznak ügyfeleink. Tavaly született egy döntés arról, hogy ami összetart, az összenő, és

2019 év végére egy teljesen megújult nagy kereskedelmi bank jöhet létre,

amely teljesíti a magyar bankrendszerrel szemben támasztott elvárásokat is.

Hova kell eljutnia a csoportnak, mi a cél?

Mind vidéken, mind a városokban egy olyan univerzális nagybankot hozunk létre, amely választ tud adni minden kihívásra. A célunk az, hogy 750 körüli fiókkal 15 kilométeres körzetben mindenkit el tudjuk látni pénzügyi szolgáltatásokkal, mindenki elérjen minket. Bizonyos településeken bezártunk kirendeltségeket, de helyette újabb szolgáltatásokat hoztunk. Ilyen a mobil bankfiók, vagyis a Takarék Busz, amely olyan településekre is elviszi a szolgáltatásainkat, ahol eddig nem volt semmilyen bankfiók. Tehát inkább adunk, mint elveszünk.

Magyarországon 2000-2100 bankfiók nyit ki naponta, és ebből továbbra is a Takarék Csoport nyitja ki a legtöbbet.

Mi fenntartjuk a szolgáltatást és választ adunk azokra a kihívásokra, amelyekkel szembe kell nézni. Nekünk is fel kell venni a versenyt, a digitális oldalt is kell fejlesztenünk, és el kell jutni mindenhova.

Mi lesz az eddigi tulajdonosokkal, a részjegyesekkel?

Nagyon fontosak számunkra a tulajdonosaink. Mi azt szeretnénk, hogy még a jelenleginél is több részjegyesünk legyen. A szövetkezeti forma azonban egy kicsit elavult, korszerűsítésre szorul, a mai fiataloknak idegen már ez a rendszer, ezért

átnevezzük magunkat annak, ami valójában voltunk: közösségi banknak.

A részjegyeseink új formákban maradhatnak tulajdonosok, létrehozhatnak különböző csoportokat, amelyekben a helyi értékeket, célokat tudják támogatni, mert arról a nyereségről, amit visszaforgatunk, ők dönthetik majd el, hogy mire kívánják fordítani. Vannak erre nagyszerű példák, elmentünk Finnországba, Hollandiába, és e két korszerű modellnek az ötvözetét próbáljuk elhozni Magyarországra, hiszen a Rabobank és a finn bankrendszer is szövetkezeti alapokon alakult át. Természetesen, aki nem tart velünk és nem akar részese lenni ennek a sikertörténetnek, azzal tisztességesen el fogunk számolni, ezt a jogszabályok garantálják. Akik velünk tartanak, azok jól járnak, jól kell, hogy járjanak. Ha egy részjegyesünk nagyobb befektetéssel akar az új bankunkban tulajdonossá válni, akkor az egyesülés során közvetlenül is részvényessé válhat.

Milyen jó gyakorlatokat vesznek át a nemzetközi gyakorlatból?

Alapvetően a közösségi bankolásra akarunk koncentrálni, a helyi rendszereket, fejlesztéseket kívánjuk a helyben megtermelt eredménnyel támogatni. A magyar gazdaságnak hatékonynak kell lennie minden területen, ezért a bankrendszernek is hatékonnyá kell válnia, mert ezzel tud versenyképes lenni. Meg kellett ismernünk, hogyan lehet hatékonyan működtetni egy bankot, hogyan lehet a munkatársak hatékonyságát emelni és elismerni. Mi csapatot építünk, kell egy csapat, és a csapattagjainkat meg kell becsülni. Közel hétezer ember dolgozik a csoportban, és a hatékonyság igen fontos nemcsak a munkáltatónak, hanem a munkavállalóknak is. Például működik Finnországban egy olyan rendszer, ahol szabadon járnak be dolgozni az emberek, nincsenek „munkaidőhöz” kötve, de van teljesítményelvárás és hatékonyságelvárás.

Ez egy többoldalas cikk. Lapozzon!
A címlapról ajánljuk

INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

A médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Magyar Mecenatúra Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018