A Takarék Csoport átalakításának melyek a fontosabb állomásai?

Több mint hatvan éve működnek Magyarországon a Takarék Csoport alapjai, a takarékszövetkezetek. 2015 óta ehhez csatlakoztak a kereskedelmi banki rendszereink is, és 2018-ra a szinte száz takarékból immáron 12 regionális lett, míg a fővárosban a Takarék Kereskedelmi Bankkal találkoznak ügyfeleink. Tavaly született egy döntés arról, hogy ami összetart, az összenő, és

2019 év végére egy teljesen megújult nagy kereskedelmi bank jöhet létre,

amely teljesíti a magyar bankrendszerrel szemben támasztott elvárásokat is.

Hova kell eljutnia a csoportnak, mi a cél?

Mind vidéken, mind a városokban egy olyan univerzális nagybankot hozunk létre, amely választ tud adni minden kihívásra. A célunk az, hogy 750 körüli fiókkal 15 kilométeres körzetben mindenkit el tudjuk látni pénzügyi szolgáltatásokkal, mindenki elérjen minket. Bizonyos településeken bezártunk kirendeltségeket, de helyette újabb szolgáltatásokat hoztunk. Ilyen a mobil bankfiók, vagyis a Takarék Busz, amely olyan településekre is elviszi a szolgáltatásainkat, ahol eddig nem volt semmilyen bankfiók. Tehát inkább adunk, mint elveszünk.

Magyarországon 2000-2100 bankfiók nyit ki naponta, és ebből továbbra is a Takarék Csoport nyitja ki a legtöbbet.

Mi fenntartjuk a szolgáltatást és választ adunk azokra a kihívásokra, amelyekkel szembe kell nézni. Nekünk is fel kell venni a versenyt, a digitális oldalt is kell fejlesztenünk, és el kell jutni mindenhova.

Mi lesz az eddigi tulajdonosokkal, a részjegyesekkel?

Nagyon fontosak számunkra a tulajdonosaink. Mi azt szeretnénk, hogy még a jelenleginél is több részjegyesünk legyen. A szövetkezeti forma azonban egy kicsit elavult, korszerűsítésre szorul, a mai fiataloknak idegen már ez a rendszer, ezért

átnevezzük magunkat annak, ami valójában voltunk: közösségi banknak.

A részjegyeseink új formákban maradhatnak tulajdonosok, létrehozhatnak különböző csoportokat, amelyekben a helyi értékeket, célokat tudják támogatni, mert arról a nyereségről, amit visszaforgatunk, ők dönthetik majd el, hogy mire kívánják fordítani. Vannak erre nagyszerű példák, elmentünk Finnországba, Hollandiába, és e két korszerű modellnek az ötvözetét próbáljuk elhozni Magyarországra, hiszen a Rabobank és a finn bankrendszer is szövetkezeti alapokon alakult át. Természetesen, aki nem tart velünk és nem akar részese lenni ennek a sikertörténetnek, azzal tisztességesen el fogunk számolni, ezt a jogszabályok garantálják. Akik velünk tartanak, azok jól járnak, jól kell, hogy járjanak. Ha egy részjegyesünk nagyobb befektetéssel akar az új bankunkban tulajdonossá válni, akkor az egyesülés során közvetlenül is részvényessé válhat.

Milyen jó gyakorlatokat vesznek át a nemzetközi gyakorlatból?

Alapvetően a közösségi bankolásra akarunk koncentrálni, a helyi rendszereket, fejlesztéseket kívánjuk a helyben megtermelt eredménnyel támogatni. A magyar gazdaságnak hatékonynak kell lennie minden területen, ezért a bankrendszernek is hatékonnyá kell válnia, mert ezzel tud versenyképes lenni. Meg kellett ismernünk, hogyan lehet hatékonyan működtetni egy bankot, hogyan lehet a munkatársak hatékonyságát emelni és elismerni. Mi csapatot építünk, kell egy csapat, és a csapattagjainkat meg kell becsülni. Közel hétezer ember dolgozik a csoportban, és a hatékonyság igen fontos nemcsak a munkáltatónak, hanem a munkavállalóknak is. Például működik Finnországban egy olyan rendszer, ahol szabadon járnak be dolgozni az emberek, nincsenek „munkaidőhöz” kötve, de van teljesítményelvárás és hatékonyságelvárás.

Milyen átalakításokra van szükség, hogy a kis helyi takarékokból univerzális kereskedelmi bank jöjjön létre?

2015-ig beszélhettünk kis helyi takarékokról, az eltelt három-négy év alatt ezek száma jelentősen csökkent, és

létrejött 12 kereskedelmi banki lehetőségekkel bíró regionális pénzintézet, amely a piacon jól teljesít.

Széchenyi-kártyából minden harmadik forintot ez a csoport adott ki, a csokból minden ötödik forint rajtunk keresztül ment. Erősen tartják piaci pozícióikat, még akkor is, ha még mindig széttagoltan működnek. Mindenhol, ahol fiókunk van, hozzáértő szakemberek tudják kiszolgálni az ügyfeleket. Közben új, a jövőbe mutató fizetési rendszereket kell bevezetnünk, ma már az az érdekes, hogy a mobilos fizetések vagy azonnali átutalások hogyan változtatják meg a mindennapi életünket. Ezekre kell nekünk választ adni.

Hogyan lehet mindeközben megőrizni a kis közösségek ismeretén alapuló lokális bankolást, a helyismeretet és delegálni a döntési kompetenciákat?

A döntési kompetenciák változnak és mindig is változtak. Vannak bankok, ahol már robotok döntenek a beérkezett hitelkérelmekről, főleg lakossági és személyi hitel esetében. A mi világunk emberibb kíván maradni, ezért a helyi ismeretet és a helyi embereket be kell vonni a döntésbe, hiszen ez volt mindig is az előnyünk. Tudtuk, hogy valakinek a nagyapja is visszafizette a hitelt, tudtuk, hogy az édesanyja is rendes ember. Ezeket a személyes elemeket meg kell őrizni, de természetesen bankszerűvé kell tenni, hiszen a másik oldalon meg szigorú szabályozási rendszer áll.

Ez egy kettősség, és e kettős nyomás alatt kell megtalálni a középutat.

Nem könnyű feladat, de a számaink is azt mutatják, hogy szeretnek minket az ügyfeleink.

A sok kis fiók bezárásával nem sérül a helyi pénzintézet elve?

Egyáltalán nem. A nemzetközi példák azt mutatják, hogy mindenhol bezárják a fiókokat, a fióki bankolás visszaszorult. Mi viszont 15 kilométerenként elérhetők maradunk. Mobilizálódott már a társadalom, ez a 15 kilométer nem olyan nagy távolság. Ráadásul volt két nagyon fontos fejlesztésünk. Az egyik a mobil bankfiókunk, a Takarék Busz, a gyártót azóta már más országokból is megkeresték, hogy hogyan lehet ezt továbbfejleszteni. Ezzel elérünk nagyon sok helyet és ellátjuk az alapszolgáltatást. És kitaláltunk egy másik dolgot, amit sokan okos vagy smart pontnak hívnak. A lényege, hogy egy 7/24 órás szolgáltatópontot hoztunk létre, ahol az emberek saját magukat ki tudják szolgálni. Bankautomata áll rendelkezésre, ki- és befizetni is lehet, a csekket is be lehet fizetni, illetve egy digitális rendszerrel el lehet minket érni: például időpontot lehet foglalni a legközelebbi fiókba, ott már várják az ügyfelet és megoldják a problémáját.

A Takarék Csoportnak lesz továbbra is a legnagyobb fiókhálózata?

A másfélszerese lesz a fiókjaink száma annak, mint amit a sorban következő, legnagyobb kereskedelmi bank naponta kinyit. Még ez is egy szép kihívás. Nagy lehetőséget látok az okospontok megjelenésében is. Ha ez egyébként elfogadottá válik, akkor a vidék pénzügyi kiszolgálását nagyban tudja segíteni, hiszen benne van minden, ami ahhoz kell, hogy jó falusi, vidéki életet lehessen élni, és 15 kilométeren belül viszont biztos van egy nagyobb település, ahol mindent el lehet intézni, ahová az emberek többsége egyébként is bejár például vásárolni.

Mit jelent az, hogy országos átjárhatóságot építenek ki a fiókok között?

Az országos átjárhatóság azt jelenti, hogy bármely takarék-ügyfelet bármely fiókban kiszolgálhatunk majd, az ügyfél tehát ugyanazt a szolgáltatást kapja az ország bármely pontján.

Mi a fővárosi, megyeszékhelyi ügyfelek, a fiatalabb generációk helye és szerepe az új stratégiában?

Kiemelt szerepet gondoltunk nekik. Ismerjenek, szeressenek meg minket, de ehhez nekünk is vonzó, korszerű, digitális csomagolásban is elérhető termékeket kell kínálnunk nekik.

Trendivé kell tennünk a bankolást,

ebben már a közös arculat, a közös megjelenés sokat segít. Országosan felismerhetővé váltunk, és bízunk abban, hogy a fővárosban is egyre többen látják meg azt a lehetőséget, amivel mi tudunk szolgálni. Jelzálog-hitelezésben igen jelentős szerepet vállaltunk, és a projektfinanszírozási oldalunk is igen erős volt az elmúlt két-három évben. A kkv-k erősek még a megyeszékhelyen nálunk, hiszen együtt nőttünk fel. A takarékok ügyfelei ugyanúgy kezdték akár egy kisebb településen, és ahogy érkeztek a nagyobb megrendelések, építettek, fejlesztettek, esetleg ipari parkokba települtek be, akkor ismét tőlünk kértek finanszírozást, illetve velünk együtt hajtották végre a programjaikat. Budapesten a Takarék Kereskedelmi Bank vette át azt a portfoliót, amit az FHB keretei között ismerhettek meg a budapestiek, és így

Budapesttől akár a legkisebb településig tudunk szolgáltatást nyújtani kellő tudással, bizalommal, biztonsággal, és ez szerintem fontos a mai bankvilágban.

Melyik a megcélzott lakossági és vállalati célcsoport? Van-e ebben változás?

Mi nem változtatunk nagyon a célcsoportunkon. A fiatalok mindenkinek a célcsoportjai, ebben a digitális térben lehet elérni igen jelentős eredményeket. A családokat tekintjük fontos célcsoportnak a lakossági oldalon, és a generációk bankjává szeretnénk válni, hiszen, ha a nagyszüleink, a szüleink is elégedettek voltak a takarékokkal, akkor miért ne lehetnének a gyerekeink is elégedettek? Így egy generációkon átívelő stratégiát tudunk létrehozni. Fontos számunkra továbbá a kis- és középvállalati szektor, ezen a területen továbbra is erősek és jók vagyunk, hiszen ha a Széchényi-kártyaprogramot nézzük, akkor jelentős eredményeket értünk el, a piac 33-35 százaléka a miénk. Ugyanez vonatkozik az NHP-programra vagy az MFB-Pontjainkra, ahol mintegy kétszázmilliárd forintnyi forrást szerződtünk le. Ezek a számok azt mutatják, hogy dolgozunk, vannak komoly eredményeink, és bíznak bennünk az ügyfeleink. Tehát mi erre kívánunk fókuszálni. És továbbra is vannak hagyományaink, klasszikus gyökereink, mint például az agrárium, az élelmiszeripar.

Milyen speciális ágazati finanszírozásban lehet jobb a Takarék Csoport, mint a többi kereskedelmi bank?

Mindig vannak aktuális slágertermékek, de mi nem slágerszerűen értünk az agráriumhoz, hanem hagyományainkban tudjuk ezt. A teljes működési modellünkben az agrárium, az élelmiszeripar külön ágazatot jelent, és így is építjük fel a bankot, hogy hozzáértő szakemberek legyenek már az értékesítési oldalon, ahol az az ügyfelekkel legelőször találkoznak. Ezt a szakértelmet próbáltuk azzal is erősíteni, hogy két nagyon jó vezető szakembert igazoltunk a piacról, akik valóban elismertek és értenek az agráriumhoz. Ennek a lépésnek már vannak visszaköszönő pozitív jelei a működésünkben, hiszen az agrárfinanszírozásunk a piaci átlagot meghaladó mértékben emelkedett, és a vállalati hitelezéssel együtt húzóágazattá vált a Takarék Csoport teljesítményében.

Mikorra szűnhet meg az állami kezességvállalás a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezetén keresztül?

Nincsen állami kezességvállalás ebben a rendszerben. Van egy állami tőkejuttatás, amelynek segítségével versenyképessé kellett tenni ezt az szétaprózódott szektort.

Ez volt a 136 milliárd forint?

Igen, ez egy jelentős tőkejuttatás volt, amely segített működőképessé tenni ezt a rendszert. Nem idegen ez a gondoskodás az állam részéről az Európai Unióban, de mi nem támogatást kaptunk, hanem egy olyan tőkelehetőséget, amellyel tudjuk azt biztosítani, hogy biztonságos nagybankként tudjunk működni.

Az állami szerepvállalás sikeres volt, a Takarék Csoport életképes és jól teljesít.

Részt vesznek a Budapest Bank privatizációjában?

Mi is olvassuk a híreket, és azt gondoljuk, hogy minden lehetőséget meg kell vizsgálni, ha ez elénk kerül.

Ha majd lehetőség lesz, akkor kérőként lehet, hogy megméretjük magunkat.

Fontos és nagyon előremutató az, ha a magyar bankrendszert erősítő struktúrákban lehet gondolkodni, ezt nekünk figyelembe kell venni és nem szabad elmenni olyan kihívások mellett, ha egy ilyen szép leány van a placcon.

A nagy átalakítások közepette hogyan teljesít üzletileg a Takarék Csoport?

A csoport teljesítménye jó. Nem azt mondom, hogy tulajdonosi szemlélettel nem lehetne jobb, de az elvárásainkat és üzleti terveinket meghaladó teljesítményt értünk el. Nekünk viszont az eredmény nemcsak a jobb alsó kockában lévő nyereség, hanem minden olyan dolog, amely előremutató, amely szolgálja mind az ügyfelek, mind a dolgozók, mind a tulajdonosok érdekeit. Nagyon fontos eredmény, hogy össze tudtuk rakni és elfogadtuk azt a stratégiát, amellyel meghatároztuk, hogy egyek leszünk; hogy a számlavezető rendszereinket korszerűsíteni tudtuk, és hogy az ipari átlagnak jobban megfelelő rendszerekre tudtunk lépni. Fontos volt az egységes megjelenés, és hogy a piaci részesedésünk nőtt. A takarékszövetkezetek hagyományosan inkább betétoldalon voltak erősek, mint hiteloldalon, ami a jelenlegi környezetben a jövedelmezőségük jelentős csökkenéséhez vezetett, hiszen a betéti kamatok elolvadtak, a hitelkamatok pedig be vannak lőve egy alacsony százalékra. Így egy relatíve alacsony hatékonyság mellett feléljük mindazt az eredményt, amit meg tudunk termelni. Ezért jelenleg nekünk az is fontos eredmény, ha a takarékok pozitív nullával tudnak zárni, mert az összevonások után a hatékonyság növelésével jelentős eredményjavulást fogunk elérni.

Milyen erőforrásokat kötnek le az átalakítások?

Nem unatkozunk, és erőn felül teljesítünk. A kollégáim ilyen viharos időt már megéltek, 2013 óta folyamatosan megy az átalakítás, szerintem nem is élnék meg jól, ha nem lenne ilyen kihívás. Emberi oldalról ez nagy erőfeszítés, de

ekkora mértékű banki átalakítás, átszervezés még nem történt,

és ez nemcsak humánpolitikai, hanem bankszakmai oldalról is érdekes kihívás. Én azt gondolom, hogy aki benne van, az szereti ezt csinálni. Persze közben vannak azért más kihívások is, hiszen júliustól indulnak például az azonnali fizetési rendszerek.

Hogyan alakul a lakossági betétgyűjtés és hitelezés? Mennyire erős konkurencia a betétgyűjtésben az állampapír?

Gyökeres változás történt az elmúlt időszakban, a készpénzállomány van a topon, az állampapírral szemben is. Ezt kell majd megoldani, hogy ne a készpénz legyen a legnagyobb befektetés. Nálunk a látra szóló betétek növekedtek meg igen jelentősen. Ami stagnál, az az alternatív befektetés, a különböző alapokba vagy részvénypiacon történő befektetés. Át kell strukturálni az embereknek magukat, hiszen a kamatkörnyezet elindította a gondolkodást, hogyan lehet eredményesen a pénzünket kamatoztatni. Körül kell nézni, és jól kell tudni befektetni, és erre a bankrendszer megfelelő választ tud adni.

És a másik oldal? A fogyasztási vagy az ingatlanhitelek nőnek gyorsabban?

A fogyasztási hitelek igen meglódultak és nagy szerepet kaptak, de vannak még tartalékok a hitelfelvételben. A jelzáloghitelek piacán úgy látom, hogy 2019, 2020 lesz a nagy robbanás, mert elkészülnek azok a lakások, amelyek építésének a kedvezményes áfa miatt rohamléptekben nekiugrottak. A jelzálogpiacnak fontos kérdése még az is, hogy mennyire fogadja el a lakosság a fix kamatozású hiteleket, hiszen ez árkérdés is.

Milyen szintig hitelezettek ma a cégek, és mennyire lehetne ezt növelni?

A cégek hitelezésében vannak tartalékok. A magyar piacon a kkv- és a vállalati szektor 17 százalék körüli mutatóval rendelkezik, az európai uniós átlag 35.

Egy 12-13 százalékos emelkedés a gazdaságnak jót tenne,

mi is azon vagyunk, hogy a vállalkozók most vegyenek fel hiteleket, hiszen a mai kamatkörnyezet teszi lehetővé azt, hogy ki is tudják termelni. A 17 százalékkal nem azt mondom, hogy lemaradtunk, hanem óvatosak vagyunk, de a gazdaságnak mernie kell hitelt felvenni, merni kell vállalkozni és merni kell beruházni.

Kevesen tudják önről, hogy képzett szakács, sőt, dolgozott is a szakmában. Főz még most is?

Igen, kevesen tudják, hogy szakácsként kezdtem a pályafutásomat, és ezt nem is tagadom. Szoktam főzni és bízom benne, hogy előbb-utóbb összemérhetem a tudásomat a mai kor legnagyobb szakácsaival, ebben gondolkodom, és

még egy szakácskönyvet is össze tudnék állítani, ha így adná a sors.

Vannak kedvenc ételeim, szeretem újragondolni az ételeket, hogy például a mákos gubából vagy az aranygaluskából hogy lehet tortát készíteni.

És készít is?

Igen, ilyen tortakreációkban már jók vagyunk, haladunk a korral. Izgalmas és újszerű összehozni a hagyományos ételeket az új trendi ételekkel, és ebben azért vannak lehetőségek. Ez egy jó hobbi, jó kikapcsolódás a bankszakma mellett.

És mi lesz vagy mi lehet a szakácskönyv tematikája?

A hagyományok újragondolásáról fog szólni, hogy a mai világban hogyan lehet a nagymamák receptjeit összerakni úgy, hogy az mindenki számára előremutató legyen.

Kicsit olyan, mint a takarékszövetkezeti átalakítás,

hogy van egy gazdag hagyomány, van egy múlt, vannak stabil pontok, kimondott vagy kimondatlan szokások, és ezt kell újragondolni, széppé és újjá tenni úgy, hogy a mai fiatalok is megértsék és szeressék.