A májusi adatok láttán az ember egyik szeme sír, a másik viszont nevet, az előző hónaphoz képest ugyanis 1,6 százalékkal növekedett az ipari termelés, a múlt év azonos időszakához képest azonban érdemi visszaesés tapasztalható, aminek mértéke – naptárhatástól megtisztítva – 4,6 százalék volt – ismertette Hornyák József. Vagyis

összességében a magyar ipar továbbra sem mászott ki a gödörből,

ráadásul a kedvezőnek tűnő havi adatot árnyalja, hogy áprilisban – szintén hó per hó alatt – még 2 százalékot meghaladó volt a visszaesés mértéke, így a májusi 1,6 százalékos növekedés a korábbi romlást sem tudta kompenzálni – tette hozzá a Portfolio munkatársa. Következésképp a magyar ipar termelés jelenleg a Covid-válság előtti szinten stagnál, és nem tudja elérni azt a növekvő tendenciát, amit évekkel korábban produkált.

A fentiek hátterében alapvetően az áll, hogy mind a magyar, mind az európai gazdaság nehézségekkel küzd: az óriási infláció miatt kontinensszerte, Magyarországon pedig különösen nagy mértékben folyamatos visszaesést mutatnak a vásárlások, illetve a fogyasztási – köztük például az élelmiszer-ipari és elektronikai – cikkek termelése – magyarázta az elemző. Mint mondta, a magyar ipari termelés számára legfőképp a villamos berendezések gyártása, valamint a járműipar az, ami a húzóerőt jelentette, az elmúlt hónapok akkumulátoripari beruházásai és a némileg magára találó autóipar szépített is a számokon.

Az elemző arra számít, hogy az elmúlt hónapok során átlagosan mínusz 5 százalékon teljesítő magyar ipar éves átlagban sem fog tudni érdemben erősödni. Az olyan indikátorok, mint a beszerzésimenedzser-index (BMI) is azt mutatja, hogy a következő hónapok gyengék lesznek, még ha a BMI előrejelző ereje azért korlátozott – jegyezte meg.

"Mind az európai, mind a magyarországi felmérések azt mutatják, hogy a harmadik negyedév lehet az, amikor már javuló tendenciák kezdődhetnek, de ez még kevés lesz ahhoz, hogy éves átlagban egy elfogadható évről beszélhetünk" – fogalmazott Hornyák József.