A külgazdasági és külügyminiszter a közösségi oldalán közvetített eseményen úgy fogalmazott, hogy az energetikai összeköttetés az egész térség érdeke. Az energiabeszerzés diverzifikációja brüsszeli elvárás is egyúttal, ezért jogos igény, hogy az EU anyagilag támogassa az ehhez szükséges kapacitások kiépítését. Ennek hiányában nem lehet megszabni, hogy Magyarország milyen forrásból elégítse ki a szükségleteit. Jelenleg az azerbajdzsáni gázkitermelés a legfontosabb alternatíva, ám ehhez is szükség van az energetikai összeköttetések fejlesztésére. A kormány ezért nyitott az új szállítási útvonalak kiépítésére és az együttműködésre minden érintett állammal - tette hozzá.

Szijjártó Péter üdvözölte, hogy Magyarország az energiaszállítás terén stabil partnerként számíthat Bulgáriára.

A két államot ráadásul a nukleáris energia alkalmazása is összeköti, mindkettő régóta használja ezt mint biztonságos, olcsó és környezetbarát forrást.

A magyar kormány ezért nem is támogat nukleáris ipart érintő szankciós javaslatokat annak ellenére sem, hogy több EU-tagállam ezt akarja elérni. Az ilyen törekvések szuverenitás elleni támadásnak tekinthetők - fogalmazott a miniszter, visszautasítva, hogy az energiapolitikát a valóságtól elrugaszkodott vélemények határozzák meg, mert így a háború árát az európai emberek kénytelenek megfizetni.

A bolgár politikusok szerencsére "nem vesztették el a józan eszüket", országukat megbecsülés illeti, amiért kiszámíthatóan biztosítják a gázszállítást. Bulgária a jövőben is fontos partnere lesz Magyarországnak, a kormány tehát kész az együttműködés folytatására - mondta a külgazdasági és külügyminiszter.

A bolgár energetikai miniszter szerint az utóbbi időben egyértelművé vált, hogy az energiabiztonság nemzetbiztonsági kérdés is, az energiaszállítás tehát nem csak gazdasági lehetőség, egy tranzitország számára nagy felelősség is. Bulgária ezért partneri viszonyra törekszik minden érintett állammal, és a legkritikusabb időszakokban is megbízható tranzitállam lesz - tette hozzá Roszen Hrisztov, aki Szijjártó Péterhez hasonlóan fontosnak tekinti az energiadiverzifikációt biztosító beruházásokat, és szorgalmazza, hogy az EU bekapcsolódjon az azerbajdzsáni gázszállítást lehetővé tevő projektbe.

A két tárcavezető a nukleáris kérdésében is hasonlóképp vélekedik, Bulgária sem támogatna olyan szankciókat, amelyek ilyen területet érintenének. Roszen Hrisztov hangsúlyozta, hogy az atomenergia a zöld átállásban nélkülözhetetlen, hiszen az emelkedő áramfelhasználást környezetbarát módon, gázkibocsátás nélkül és megfizethető áron csak atomerőművekkel lehet megoldani.

Újságírói kérdésre válaszolva Szijjártó Péter kijelentette, hogy a kormány Szlovákiát is kiemelten fontos partnernek tekinti, hiszen a két ország "ezer szállal kötődik egymáshoz", kapcsolatukban a felvidéki magyarság összekötő szerepet tölt be. Magyarország ezért nyitott a kölcsönös tiszteleten alapuló együttműködésre az új szlovák kabinettel, és érdeke, hogy a szomszédos államnak stabil kormánya legyen. A Barátság kőolajvezeték elleni támadás hírére a miniszter úgy reagált, hogy remélhetőleg nem lesz több olyan eset Európában, mint az Északi áramlat elleni akció. Botrány, hogy annak a felelőseit továbbra sem ismerni, és mintha az akarat is hiányozna az eset kivizsgálására. Az energiabiztonság nemzetbiztonsági kérdés, ezért Magyarország azt reméli, hogy a kulcsfontosságú energetikai infrastruktúrákat semmi nem fenyegeti.