Infostart.hu
eur:
361.41
usd:
317.65
bux:
144583.04
2026. július 28. kedd Szabolcs
Nuclear power station with steaming cooling towers and blooming canola field. Location: Lower Saxony, Germany.
Nyitókép: RelaxFoto.de/Getty Images

Aszódi Attila: sok kérdés marad a leálló német atomerőművek után

Április 15-én leáll az utolsó három atomerőmű is Németországban. A változó energiahelyzetről az InfoRádió a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Nukleáris Technikai Intézetének tanárát kérdezte.

Aszódi Attila emlékeztetett rá, hogy eredetileg tavaly év végén kellett volna leállítani az utolsó reaktorokat, de az energiaválság miatt három atomerőművi blokk még üzemel.

Ezt egyébként hosszú vita előzte meg, amelyet aztán Olaf Scholz kancellár hatalmi szóval döntött el, és engedélyezte, hogy a három blokk ez év április 15-ig tovább működjön. Ez a határidő jár most le, és ezzel szinte biztosan megszűnik majd az atomerőművi áramtermelés Németországban - közölte a BME tanára.

Mint mondta: az atomenergia kivezetéséről szóló döntést a németek a fukusimai reaktorbaleset után hozták és

bár a közvélemény egy része azóta újból engedné a nukleáris erőművek használatát, a döntés véglegesnek tűnik.

Aszódi Attila szerint ez már csak azért is végérvényes elhatározás, mert az erőművekhez nem rendeltek újabb fűtőanyagot, a most leálló három blokk a még meglévőt használta fel. A szakértő elmondta, hogy ha valamilyen oknál fogva mégis tovább kellene üzemeltetni a blokkokat, akkor újra lenne szükség, ami a megrendeléstől számítva fél év múlva állna csak rendelkezésre.

A nukleáris szakértő arról is beszélt, hogy a német atomerőművek személyzete is lassan szétszéled. A korábbi döntést követően - főleg a fiatalok - már máshol kerestek munkát. Most pedig azok is új állás után néznek, akik még a hónap közepéig üzemeltetik a három blokkot. Persze, a leállított erőművekben azért marad némi személyzet, hiszen a nukleáris létesítményt nem lehet felügyelet nélkül hagyni - hangsúlyozta Aszódi Attila.

A további üzemben tartást egyébként az is akadályozná, hogy

egy atomerőmű működéséhez számos hivatalos engedélyre van szükség.

Ezek érvényessége viszont lejár, és a hosszabbítás, vagy újak beszerzése ugyancsak időigényes folyamat lenne.

"De úgy tűnik, hogy a németeknek - legalábbis a zöldeknek - nem fognak hiányozni az atomerőművek" - folytatta a szakértő. Persze nem lehet megmondani, hogy a következő tél mennyire lesz kemény, és vajon az alternatív energiaforrásokkal lehet-e majd teljes egészében pótolni a kieső atomerőművi kapacitásokat.

Aszódi Attila úgy látja: sok múlik majd azon is, hogy mennyire sikerült a németeknek megoldaniuk a stabil földgázellátást.

Mindenesetre Németország szomszédai sorra megváltoztatják az energiastratégiájukat és ez segíthet a németeknek is, ha esetleg mégis szükségük lenne villamosáramra. De hogy ez mennyire fog sikerülni, ezt most nagyon nehéz lenne előre megmondani - közölte a BME Nukleáris Technikai Intézetének tanára.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Csizmadia Ervin az Arénában: mi lesz Orbán Viktor sorsa?

Jelenleg nincs személyi kihívója Orbán Viktornak a Fidesz élén, ám az is látszik, hogy a párt nem olyan egységes, mint amilyennek eddig mutatta magát – vélekedett az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmadia Ervin politológus, a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója, aki nem számít gyors döntésekre Orbán Viktor jövőjét illetően.
Veszélybe került a globális élelmiszer-ellátás – Nagyon gyorsan lépni kell

Veszélybe került a globális élelmiszer-ellátás – Nagyon gyorsan lépni kell

A közel-keleti konfliktus a hidrogénalapú termékek globális termelését és kereskedelmét is megzavarta, rámutatva a nem kellően diverzifikált ellátási láncok sebezhetőségeire. Ennek hatására a műtrágyák, vegyi anyagok és finomított termékek globális piacai is jelentős zavarokkal küzdenek, amihez közvetve a szintén a közel-keleti krízis kiváltotta gázpiaci helyzet is hozzájárul. Az alacsony karbonintenzitású hidrogéntermelés tiszta alternatívát kínálhatna nem csak a fosszilis alapú hidrogéntermeléssel szemben, azonban ez még nem áll rendelkezésre olyan léptékben, hogy azonnal enyhíthetné a nyomást. A piac fejlődését a magasabb költségek mellett a bizonytalan kereslet, a bonyolult szabályozás és az infrastruktúra hiánya is lassítja, így a kormányok által kitűzött 2030-as célok egyre inkább elérhetetlennek tűnnek - derül ki a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) jelentéséből.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×