eur:
390.69
usd:
364.1
bux:
68237.16
2024. április 30. kedd Katalin, Kitti
Nyitókép: Youtube

Európai textilhulladékba fullad Kenya - Magyarország is felel ezért

Évente 37 millió ruhadarab kerül az afrikai országba.

A ruhadarabok túl szennyezettek vagy sérültek ahhoz, hogy bármilyen formában újra lehetne őket hasznosítani, ezáltal viszont súlyos egészségügyi és környezeti problémák forrásaivá is válnak – írja a Euronews.

Németország, Lengyelország, az Egyesült Királyság, Magyarország, Olaszország, Belgium, Litvánia, Észtország, Franciaország és Írország felelt két éve az országba kerülő használt ruhamennyiség 95 százalékáért. Ezek a darabok annyira használhatatlanok, hogy Kenyába érkezve vagy azonnal szeméttelepekre kerülnek, vagy elégetik azokat, hogy a helyiek lángjuk fölött főzzenek vagy melegedjenek, és állítólag egy erőmű is hasznosítja azokat.

A Clean Up Kenya és a Wildlight for the Changing Markets Alapítvány (CMF) a jelenség kapcsán fel kívánja hívni a figyelmet arra, hogy a fast fashion ágazat milyen egészségtelen mértékben függ az olcsó, műanyag alapú szövetektől. Rendszerszinten készül túl sok ruha ezekből az anyagokból, a felesleg egy részétől pedig úgy szabadul meg az ágazat, hogy fejlődő országokba küldi azt.

A két szervezet kenyai tapasztalatai szerint a rengeteg ruha négyemeletes ház magasságú halmokban gyűlik az országban és folyókat torlaszol el.

Az EU-ból származó műanyag hulladék kivitele korlátozott, hamarosan be is tiltják.

Ennek ellenére a vizsgálat megállapította, hogy a Kenyába szállított használt ruhadarabok több mint harmada műanyagot tartalmazott, és olyan alacsony minőségű volt, hogy azonnal hulladékká vált.

A kenyai kereskedők szerint az elmúlt években jelentősen megnőtt az országba érkező ócska ruhák mennyisége: hozzájuk érkező, használt ruhák gyakran hányással, kivehetetlen foltokkal vagy állatszőrrel szennyezettek. Ez az olcsó, eldobható divat növekedését tükrözi.

Nekünk divat, az ő országukat szennyezi

"Az olyan országok, mint Kenya, a fast fashion menekülési útvonalát jelentik. A kereskedők vakon vásárolják a kötegelt ruhákat, és érthető módon kidobják annak egyre nagyobb részét, mert használhatatlan. A fast fashion a szegényebb országok talaját, levegőjét és vizét szennyezi" – magyarázza Betterman Simidi Musasia, a fenntartható köztisztaságért küzdő Clean Up Kenya alapítója és védnöke.

A jelentés azt is állítja, hogy a Fashion for Good és a Textiles 2030 programban részt vevő újrahasznosító cégek nagy mennyiségű használhatatlan ruhával kereskednek.

"A jó szándékú emberek által jótékony célokra adományozott ruhák nagy része így végzi. Hogy miért? Mert

a fast fashion ipar gerince a műanyag,

a műanyag ruházat pedig alapvetően szemét" – mondja Musasia.

A CMF szerint a probléma sokkal nagyobb, mint amekkorának a jelentés alapján látszik, nem csak Kenyára korlátozódik. Sok Európából származó ruházati cikk a kontinensen belüli és kívüli országok hálóján halad át, ami lehetetlenné teszi a nyomon követésüket. Az ENSZ Comtrade adatbázisából származó adatok szerint 2019-2020 között az EU és az Egyesült Királyság több mint 5 millió tonna használt textíliát exportált. Mielőtt külföldre küldik, a ruhákkal európai országok kereskednek, hogy kiválogassák és osztályozzák őket - derül ki a vizsgálatból.

Hazánk is a legnagyobb szennyezők közt

Németország 179 ezer tonna textíliát exportált Hollandiába - ez szokatlanul nagy mennyiség egy magas jövedelmű országtól. A mennyiség Hollandia teljes használtruha-kivitelének 53 százalékával egyenértékű, ami arra utal, hogy az ország a ruhakereskedelem egyik megállóhelye lehet. Az EU-ból aztán olyan célállomásokra küldtek textíliákat, mint Ghána, India, Nigéria, Pakisztán és Kenya.

A CMF megállapította, hogy 2021-ben Németország, Lengyelország, az Egyesült Királyság, Magyarország, Olaszország, Belgium, Litvánia, Észtország, Franciaország és Írország adta az EU-ból Kenyába irányuló használtruha-kivitel 95 százalékát, közel 25 millió euró értékben.

A legtöbb hulladék Németországból származott, több mint 50 millió darabbal, Lengyelország és az Egyesült Királyság pedig egyaránt 12 milliónyi mennyiséget exportált.

2023 nyarán az EU olyan intézkedéseket javasol, amelyek a márkákat kötelezhetik arra, hogy fizessenek a hulladékukért, és fenntarthatóbb anyagokból állítsanak elő termékeket. Jelenleg a ruhák több mint kétharmada olyan műanyagból készül, mint a nejlon és a poliészter, amelyeket lehetetlen újrahasznosítani. Ezen a gondon tehát nem az újrahasznosítás segít, hanem a divatipar teljese reformja, valamint a használt ruhákkal való kereskedelem etikusabb alapokra helyezése.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.30. kedd, 18:00
Szánthó Miklós
az Alapjogokért Központ főigazgatója
Egyetlen fegyvertípustól szenved az orosz haderő, Ocseretine is elesett  – Ukrajnai háborús híreink kedden

Egyetlen fegyvertípustól szenved az orosz haderő, Ocseretine is elesett – Ukrajnai háborús híreink kedden

Az orosz harctéri veszteségek legalább felét az ukrán drónok okozzák, főleg az FPV kamikaze-drónok, de mellettük komoly gondot okoznak az aknagránátokat dobáló „bombázódrónok” is – állítja az egyik nagyobb orosz háborús Telegram-csatorna harctéri forrásokra hivatkozva. Ukrán források vasárnap este három donbaszi falu elvesztését ismerték el, ugyanakkor geolokáció alapján nagyon úgy néz ki, hogy ennél jelentősen mélyebben törték át az orosz csapatok a frontvonalat. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború aktualitásaival.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×