Infostart.hu
eur:
357.54
usd:
304.9
bux:
0
2026. május 13. szerda Imola, Szervác
Nyitókép: Youtube

Európai textilhulladékba fullad Kenya - Magyarország is felel ezért

Évente 37 millió ruhadarab kerül az afrikai országba.

A ruhadarabok túl szennyezettek vagy sérültek ahhoz, hogy bármilyen formában újra lehetne őket hasznosítani, ezáltal viszont súlyos egészségügyi és környezeti problémák forrásaivá is válnak – írja a Euronews.

Németország, Lengyelország, az Egyesült Királyság, Magyarország, Olaszország, Belgium, Litvánia, Észtország, Franciaország és Írország felelt két éve az országba kerülő használt ruhamennyiség 95 százalékáért. Ezek a darabok annyira használhatatlanok, hogy Kenyába érkezve vagy azonnal szeméttelepekre kerülnek, vagy elégetik azokat, hogy a helyiek lángjuk fölött főzzenek vagy melegedjenek, és állítólag egy erőmű is hasznosítja azokat.

A Clean Up Kenya és a Wildlight for the Changing Markets Alapítvány (CMF) a jelenség kapcsán fel kívánja hívni a figyelmet arra, hogy a fast fashion ágazat milyen egészségtelen mértékben függ az olcsó, műanyag alapú szövetektől. Rendszerszinten készül túl sok ruha ezekből az anyagokból, a felesleg egy részétől pedig úgy szabadul meg az ágazat, hogy fejlődő országokba küldi azt.

A két szervezet kenyai tapasztalatai szerint a rengeteg ruha négyemeletes ház magasságú halmokban gyűlik az országban és folyókat torlaszol el.

Az EU-ból származó műanyag hulladék kivitele korlátozott, hamarosan be is tiltják.

Ennek ellenére a vizsgálat megállapította, hogy a Kenyába szállított használt ruhadarabok több mint harmada műanyagot tartalmazott, és olyan alacsony minőségű volt, hogy azonnal hulladékká vált.

A kenyai kereskedők szerint az elmúlt években jelentősen megnőtt az országba érkező ócska ruhák mennyisége: hozzájuk érkező, használt ruhák gyakran hányással, kivehetetlen foltokkal vagy állatszőrrel szennyezettek. Ez az olcsó, eldobható divat növekedését tükrözi.

Nekünk divat, az ő országukat szennyezi

"Az olyan országok, mint Kenya, a fast fashion menekülési útvonalát jelentik. A kereskedők vakon vásárolják a kötegelt ruhákat, és érthető módon kidobják annak egyre nagyobb részét, mert használhatatlan. A fast fashion a szegényebb országok talaját, levegőjét és vizét szennyezi" – magyarázza Betterman Simidi Musasia, a fenntartható köztisztaságért küzdő Clean Up Kenya alapítója és védnöke.

A jelentés azt is állítja, hogy a Fashion for Good és a Textiles 2030 programban részt vevő újrahasznosító cégek nagy mennyiségű használhatatlan ruhával kereskednek.

"A jó szándékú emberek által jótékony célokra adományozott ruhák nagy része így végzi. Hogy miért? Mert

a fast fashion ipar gerince a műanyag,

a műanyag ruházat pedig alapvetően szemét" – mondja Musasia.

A CMF szerint a probléma sokkal nagyobb, mint amekkorának a jelentés alapján látszik, nem csak Kenyára korlátozódik. Sok Európából származó ruházati cikk a kontinensen belüli és kívüli országok hálóján halad át, ami lehetetlenné teszi a nyomon követésüket. Az ENSZ Comtrade adatbázisából származó adatok szerint 2019-2020 között az EU és az Egyesült Királyság több mint 5 millió tonna használt textíliát exportált. Mielőtt külföldre küldik, a ruhákkal európai országok kereskednek, hogy kiválogassák és osztályozzák őket - derül ki a vizsgálatból.

Hazánk is a legnagyobb szennyezők közt

Németország 179 ezer tonna textíliát exportált Hollandiába - ez szokatlanul nagy mennyiség egy magas jövedelmű országtól. A mennyiség Hollandia teljes használtruha-kivitelének 53 százalékával egyenértékű, ami arra utal, hogy az ország a ruhakereskedelem egyik megállóhelye lehet. Az EU-ból aztán olyan célállomásokra küldtek textíliákat, mint Ghána, India, Nigéria, Pakisztán és Kenya.

A CMF megállapította, hogy 2021-ben Németország, Lengyelország, az Egyesült Királyság, Magyarország, Olaszország, Belgium, Litvánia, Észtország, Franciaország és Írország adta az EU-ból Kenyába irányuló használtruha-kivitel 95 százalékát, közel 25 millió euró értékben.

A legtöbb hulladék Németországból származott, több mint 50 millió darabbal, Lengyelország és az Egyesült Királyság pedig egyaránt 12 milliónyi mennyiséget exportált.

2023 nyarán az EU olyan intézkedéseket javasol, amelyek a márkákat kötelezhetik arra, hogy fizessenek a hulladékukért, és fenntarthatóbb anyagokból állítsanak elő termékeket. Jelenleg a ruhák több mint kétharmada olyan műanyagból készül, mint a nejlon és a poliészter, amelyeket lehetetlen újrahasznosítani. Ezen a gondon tehát nem az újrahasznosítás segít, hanem a divatipar teljese reformja, valamint a használt ruhákkal való kereskedelem etikusabb alapokra helyezése.

Címlapról ajánljuk

Elemzők: Magyar Péter közjogi méltóságok elleni fellépése „produktív konfliktus” a Tiszának, de a Fidesz szavazóit is mozgósíthatja

Magyar Péter számos közjogi méltóság távozását követeli. Erről, és az esetleges alkomtányozásról az InfoRádió Aréna című műsorában beszélgetett Lakatos Júlia, a Méltányosság Politikaelemző Központ stratégiai igazgatója és Kiszelly Zoltán, a Századvég politikai elemzési igazgatója.
inforadio
ARÉNA
2026.05.13. szerda, 18:00
Bauer Bence
a Mathias Corvinus Collegium Magyar–Német Intézet az Európai Együttműködésért igazgatója
Fontos találkozóra figyelnek a piacok - Mutatjuk, mit csinálnak a tőzsdék

Fontos találkozóra figyelnek a piacok - Mutatjuk, mit csinálnak a tőzsdék

Mérsékelt optimizmus látszik a piacokon ma reggel, az ázsiai tőzsdék többnyire emelkednek és az európai határidős indexek is pluszokat vetítenek előre a nyitásra. Az iráni helyzet mellett a befektetők figyelme a Donald Trump és Hszi Csin-ping kínai elnök közelgő találkozójára irányul, ahol várhatóan a kereskedelmi kapcsolatok alakulása lesz az egyik kiemelt téma. Emellett az Egyesült Államokból érkezik termelői inflációs adat. A budapesti tőzsdén a Magyar Telekom részvényeit lesz érdemes figyelni, a társaság ugyanis tegnap, piaczárás után tette közzé első negyedéves számait, illetve a Tisza-kormány ma megtartja első kormányülését, amit követően bejelentések jöhetnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×