Csak nagyon kevés ország rendelkezik valódi energiafüggetlenséggel, ráadásul egyelőre a megújuló energiaforrások sem jelentenek erre megoldást – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Szabó László, a Budapesti Corvinus Egyetem Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont vezetője.

Egy energiafüggetlen államnak földgázban, villamos energiában, nukleáris fűtőanyagban és kőolajban is magának kellene tudnia megtermelnie a számára szükséges mennyiséget.

Európában nincs ilyen ország.

Gáz tekintetében Hollandia lett volna az egyetlen, amelynek a termelése "pluszba" mehetett volna, de úgy döntött, visszafogja termelését – mondta Szabó László, és hozzátette: a skandináv országok még kicsit kedvezőbb helyzetben vannak a vízerőművi kapacitásaikkal, valamint a gáz- és olajkapacitásukkal, de a többi országban nem lehet megvalósítani az energiafüggetlenséget.

"Érdemes tehát külön-külön vizsgálni az energiahordozókat. A villamos energia tekintetében például sok ország import- vagy exportpozícióban van, sőt gyakran az adott éven belül is változik, hogy épp export vagy import történik-e.

Magyarországra a negatív oldalon van, hiszen 30 százalékban importra szorul."

Ennek okaként Szabó László kiemelte, hogy a villamos energiát gazdaságosan, olcsón előállítani képes technológiák Magyarországon kevéssé jöhetnek szóba: nincs vízerőművünk, atomerőművünk pedig van ugyan, de ott is függőségünk van az üzemanyag beszerzése terén, ráadásul soká tart új erőművet építeni. Itthon a gázerőművekkel lehetett az árcsúcs előtt gazdaságosan áramot termelni, de az ezekben használt gáz sem hazai, itthon csak 10 százaléknyit tudunk előállítani. Nincsenek meg tehát az olcsó villamosenergia-termeléshez szükséges forrásaink.

Az is kérdés persze, jegyezte meg, hogy ha új beruházásokkal függetlenekké válnánk ezen a piacon, vajon az export megtérítené-e a beruházás költségét.

"A megújulók miatt az energiakitettség nagyon sok országban, így Magyarországon is növekedni fog. Ha ugyanis fotovoltatikus és szélerőművekben bővül a kapacitás, akkor azok az országok, amelyek most együtt le tudják fedni a villamosenergia-szükségletüket, külön-külön nem lesznek képesek rá. Sőt, lehet, hogy napon belül is hol exportálni, hol importálni fog az adott ország" – magyarázta a szakértő.

Miért csökkent az energiaár?

Tavaly nyáron történelmi csúcsot ért el a gáz ára, ám az akkori 340 euróról mostanra 50 euró körüli szintre zuhant a piaci ára. A Budapesti Corvinus Egyetem Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont vezetője ennek okaként három főbb tényezőt említett.

Egyrészt működtek az EU-tagok diverzifikációs lépései. Az egyoldalú orosz függőség miatt korábban volt Oroszországnak mozgástere, hogy az árat ilyen magasra emelhesse. Aztán jöttek az orosz "csapelzárások", amelyek eredményeként a kereskedők és a fogyasztók végül nagyon magas árat is hajlandók voltak megadni.

Sokat számított, hogy gyorsan reagáltak az országok: hamar kibővültek az LNG-szállítások, illetve nagy megtakarítást ért el az EU nagyon gyorsan, szinte egyik hónapról a másikra. 2022-ben ugyanis a 2019-20-as évek átlagához képest

15 százalékos megtakarítás volt uniós szinten, ami 70-80 milliárd köbméter gázt jelent – ez nagyjából Magyarország 8 évnyi teljes gázfogyasztása.

Harmadikként említette Szabó László a szerencsét, ugyanis az energiaszektorban nagy "lutrit" jelent az időjárás. A mostani tél viszont az elmúlt 30-40 év második-harmadik legenyhébbje volt, ezért nem volt olyan nagy a gázéhség, ami szintén kedvezett a gázárak csökkenésének.