Magyarország 4,25 milliárd dollár értékben bocsátott ki 5, 10 és 30 éves futamidejű devizakötvényeket január 4-én - közölte az Államadósság Kezelő Központ csütörtökön a honlapján.
A befolyó összeget általános finanszírozási célokra, és részben a jelenleg zajló, 2023. január 4-én meghirdetett, 2023-ban és 2024-ben lejáró dollár kötvényekre vonatkozó visszavásárlási tender elszámolására fogják felhasználni - írták a közleményben.
A kötvények iránt háromszoros volt a befektetői érdeklődés.
Ismertetik, hogy az 5 éves futamidejű, 2028. május 22-én lejáró, 1,5 milliárd dollár összegű kötvény évi 6,125 százalékos fix kamatot fizet, hozama 6,273 százalék. Ez 2,40 százalékos hozamfelárat jelent a hasonló lejáratú amerikai államkötvényhez képest.
A 10 éves futamidejű, 2032. szeptember 22-én lejáró, 1,5 milliárd dollár összegű kötvény évi 6,25 százalék fix kamatot és 6,509 százalék hozamot fizet. A hozamfelár 2,80 százalék.
A 30 éves futamidejű, 2052. szeptember 25-én lejáró, 1,25 milliárd dollár értékű kötvényt évi 6,75 százalékos fix kamattal és 7,098 százalék hozammal bocsátották ki. Hozamfelára 3,25 százalék.
A dollárkötvényeket az eredeti hozam indikációnál 0,20, 0,20, illetve 0,25
százalékponttal szűkebben sikerült árazni, köszönhetően az év elejét jellemző kedvező nemzetközi piaci környezetnek - írta az ÁKK.
A német válogatott hátrányba került ugyan, végül azonban 2–1-re legyőzte Elefántcsontpartot az amerikai, kanadai, mexikói közös rendezésű labdarúgó-világbajnokság E csoportjának második fordulójában, Torontóban.
Az évtized elején a hidrogénre sokan még alapvetően, mint az energiaátmenet „svájci bicskájára” tekintettek, mára azonban egyre több jel utal arra, hogy a régóta várt hidrogénforradalom a közlekedésben is elmarad. Miközben a hidrogénes járművek piaca megtorpant, a töltőinfrastruktúra fejlesztése akadozik, és az akkumulátoros elektromos technológiák gyorsan teret nyernek, a hidrogén alkalmazási köre egyre szűkül. Bár a nehézgépjárművekről sokáig kecsegtető piacként beszéltek, globális trendek, és főleg a kínai tapasztalatok azt mutatják, hogy e területen is legfeljebb kis részesedése lehet ennek az üzemanyagnak, így legfeljebb a hajózás és a légiközlekedésben juthat szerephez.
Egyetlen kérdés, amely képes pillanatok alatt két, egymással szinte kibékíthetetlen táborra szakítani a magyar közvéleményt: kell-e Magyarországnak olimpia?