Infostart.hu
eur:
385.13
usd:
331.79
bux:
0
2026. január 16. péntek Gusztáv
Orbán Viktor miniszterelnök évindító nemzetközi sajtótájékoztatóján a Karmelita kolostorban 2020. január 9-én.
Nyitókép: MTI/Szigetváry Zsolt

Orbán Viktor megnyugtatta a nyugdíjasokat

Ha szükséges, 2023-ban is év közben az infláció mértékéhez igazítja a kormány a nyugdíjakat – mondta az InfoRádió kérdésére a miniszterelnök.

Orbán Viktor december elején jelentette be, hogy január elsejétől 15 százalékkal emelkednek a nyugdíjak, az MNB szerint azonban jövőre 15,0-19,5 százalékos sávban emelkedhet az árszínvonal Magyarországon. Ezért az InfoRádió azt kérdezte a miniszterelnöktől a nemzetközi sajtótájékoztatóján, hogy ennek fényében változtat-e a kormány a nyugdíjemelés mértékén.

A kormányfő kiemelte, a kormány is a jegybanki előrejelzésre építve határozta meg az emelés nagyságát, de jelezte, ha menet közben kiderül, hogy az infláció ennél magasabban alakul, akkor az évközi nyugdíjemelést is elvégzik, novemberben pedig lesz egy éves korrekció is.

"2010-ben megállapodtam a nyugdíjasokkal arról, hogy amíg polgári, nemzeti kormány van hatalmon Magyarországon, megőrizzük a nyugdíjak értékét. Sőt gyarapodni is tudtak az idősek, hiszen a 13. havi nyugdíjat vissza tudtuk adni, mert a magyar gazdaság ezt lehetővé tette. Megnyugtatom a nyugdíjasokat: veszteséget nem fognak szenvedni" – mondta Orbán Viktor.

Az InfoRádió kérdésére válaszolva beszélt arról, hogy az olyan, gondban lévő nagy múltú cégek esetében, mint a Tungsram vagy a Dunaferr, azt tudja tenni a kormány, hogy ezek környékén legalább annyi munkahelyet hoz létre, mint amennyi megszűnik. Ugyanakkor azt is kiemelte, hogy a dunaújvárosi vasmű része a magyar ipartörténetnek, ezért próbálnak segíteni, de kaotikus a helyzet, még azt sem tudni pontosan, hogy ki a tulajdonos. "Ennek ellenére folytatunk tárgyalásokat, hogy ami menthető, megmentsük" – mondta a miniszterelnök.

Az új ukrán kisebbségi törvényről azt mondta a kormányfő, hogy a 2015-ig érvényben lévő szabályozás békét teremtett, utána azonban elvették a magyar kisebbség jogait, és ezen az újabb szabályozás sem változtatott érdemben.

"A háború árnyékában nem szerencsés erről beszélni, de ettől még a tény tény marad, amíg a kérdés nincs rendezve, addig nem támogatjuk Ukrajna nemzetközi integrációját" – jelentette ki Orbán Viktor.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Miért csökkent az ESG-befektetések vonzereje? Jó célok, gyenge hozamok

Miért csökkent az ESG-befektetések vonzereje? Jó célok, gyenge hozamok

Január 7-én a Fehér Ház bejelentette, hogy az Egyesült Államok 66 nemzetközi szervezetből lép ki – és a hivatalos lista alapján legalább 18 közvetlenül klíma-, energia- vagy környezetpolitikai fókuszú (többek között IPCC, UNFCCC, IRENA, International Solar Alliance, UN-REDD, UN Water, UN Oceans). Ez a piac számára tipikusan „negatív narratívasokk”: nem azért, mert egyik napról a másikra eltűnne a fenntarthatóság relevanciája, hanem mert hirtelen megnő a szabályozási és átmeneti bizonytalanság, ami rövid távon átárazást és pozicionáltság-kiigazítást indíthat el. A tapasztalat – és a saját eredményeink logikája – szerint az ilyen, klímával kapcsolatos fókusz- és hangulatváltások idején könnyebben fordul át az ESG-sztori „kockázat/átmeneti költség” történetté, ami az ESG-részvények relatív teljesítményében is gyorsan nyomot hagyhat.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×