INFORÁDIÓ
2023. január 27. péntek
Angelika

mnb

mezőgazdaság

aszály

öntözés

Half alive and half dead tree standing in the areas of landscape, The concept of climate has changed and Global warming

MNB: több öntözéssel a mezőgazdasági károk ötöde elkerülhető

Vendégszerző

Az ideihez hasonló történelmi aszály évtizedeken belül az új normává válhat a gyorsuló klímaváltozás korában. Becslések szerint öntözésfejlesztéssel az ez évi, akár 1000 milliárd forintnyi mezőgazdasági károk ötöde elkerülhető lett volna. Ennél is jobb lehetne a helyzet, de ehhez erőfeszítéseket kell tenni a vízvisszatartásért, a talajok feljavítására és a nemesítésre – írja vendégcikkében Kruppa Márton és Varga Viktor, a Magyar Nemzeti Bank két munkatársa.

Magyarország az idén az elmúlt legalább 120 év legszárazabb nyarán van túl, de könnyen lehet, hogy több évszázada példátlan aszálynak vagyunk szemtanúi. Az Országos Meteorológiai Szolgálat 1901-ig visszamenőleg rendelkezik részletes adatokkal. Azóta egyszer sem fordult elő olyan első hét hónap, amikor annyira kevés csapadék hullott, mint 2022-ben. Az Európai Bizottság kutatási részlegének aszályügyi szervezete, a Global Drought Observatory, augusztusi jelentésében még korábbi időket is vizsgált, és arra jutott, hogy Európa egészét tekintve 500 éve nem látott aszályról van szó. Azaz elképzelhető, hogy a magyar mezőgazdaság a mohácsi csata ideje óta példa nélküli súlyosságú aszályt szenvedett.

A helyzetet rontotta, hogy nemcsak csapadékhiánnyal szembesültünk (meteorológiai aszály), hanem ezzel egy időben a folyók vízhozama és a tavaink vízszintje is extrém alacsony volt. (hidrológiai aszály). A Tisza vízállása augusztusban a valaha mért legalacsonyabb szintre süllyedt (pedig a kiskörei víztározóból is pótolták), de több más folyón mértek negatív rekordokat (Hernád, Ipoly, Sajó stb.). A Velencei-tó is 73 éves mélypontjára apadt. A Balaton 20 centiméterrel alacsonyabban állt júliusban (86 cm) mint tavaly, és szeptember közepéig – az esők ellenére – tovább apadt (69 cm). Ám a vízszint még így is jóval magasabb maradt, mint 2003 nyarán (23 cm).

Az idei nyár hőmérséklet szempontjából is rekordokat döntött. Az évszak középhőmérséklete országosan 22,8 Celsius-fok volt, ami az eddigi csúcstartó 2003-as nyarat fél fokkal, az 1991–2020 közötti 30 éves átlagot pedig 2 fokkal múlta felül. Az idei nyárig arra sem volt még eddig példa, hogy június végétől augusztus végéig összesen öt hőhullámos időszak forduljon elő (amelyek között csak rövid időre hűlt le a levegő).

Az agrárium súlya a hazai bruttó hozzáadott értékben 4,0 százalék volt 2021-ben, ami az európai országok körében az 5. legmagasabb arány. Az elmúlt két és fél évtizedben a mezőgazdaság hozzáadott értékének növekedési hozzájárulása összességében semleges volt, ugyanakkor egyes években ez jelentős kilengéseket mutatott, -0,9 és 2,0 százalékpont között szóródott, ami uniós összehasonlításban is magas.

Emögött elsősorban az időjárási viszonyoknak közvetlenül kitett szántóföldi növénytermesztés relatíve magas súlya áll. A szántóföldi növénytermesztés (mely nem tartalmazza a kertészeti termékeket) aránya Magyarországon 47,7 százalék, míg az EU-ban 26,2 százalék volt a teljes mezőgazdasági kibocsátáson belül 2021-ben. A hazai teljes mezőgazdasági kibocsátáson belül a búza 11,4, a kukorica 15,1 százalékot tett ki, míg az EU átlagában a búza súlya 7,2, a kukorica 5,0 százalék volt mindösszesen 2021-ben.

Az idei rendkívüli viszonyokat különösen a kukorica viselte rosszul (már csak azért is, mert azt ősszel takarítják be), az Alföld nagy részén a termés egyszerűen megsemmisült. A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége országos szinten 2,5 millió tonnás össztermésre számít, szemben a tavalyi 6,4 millió tonnával, illetve az azt megelőző három évet jellemző évi 8 millió tonna fölötti termésszintekkel.

A napraforgó esetében egy árnyalattal kedvezőbb volt a helyzet. Legalábbis a Dunántúlon, mert a Dunától keletre itt is „bibliai léptékű” a kár. Napraforgóból jó évben hektáronként 3-3,5 tonna az átlagtermés, ehhez képest az idén alig 2 tonna körül alakult. Őszi búzából (aminek a kritikus fejlődési szakaszát a nyár nem érintette, de a tavasz, sőt a tél is már száraz volt) az idén 4,2 millió tonnát takarítottak be, szemben a tavalyi 5,3 millió tonnával. Utoljára 10 éve takarítottak be 5 millió tonnánál kevesebb búzát.

Az aszálykárokat illetően több becslés kering, ezek többsége a 800-1000 milliárd forintos sávba esik. Összehasonlításként az agrártárca adatai szerint 2021-ben a szántóföldi ágazatnak 1621 milliárd forint bevétele volt (ez nem tartalmazza a szántóföldi zöldségtermesztést). Az idei károk és a tavalyi bevétel összevetésekor fontos figyelembe venni, hogy az idén magasabbak a terményárak a piacon (háború, aszályok stb. miatt).

A történelmileg is súlyos aszály becslésünk szerint a 2022-es évi GDP-t 0,7-0,9 százalékponttal csökkentheti. A rekordmértékű szárazság következtében idén várhatóan 1,3 millió hektárra jelentenek aszálykárt, mely a teljes művelésben lévő szántóföldek mintegy harmada. A mezőgazdaság hozzáadott értéke 2022 második negyedévében 35,6 százalékkal esett vissza éves összehasonlításban.

Az idei károk annak ellenére súlyosak, hogy a tavalyi összterület csaknem dupláján sikerült öntözni. A Magyar Mérnöki Kamara vízgazdálkodási és vízépítési tagozatának adatai alapján az idén kb. 150 ezer hektáron öntöztek, ebből 30 ezer hektáron a vízügyi hatóság rendkívüli engedélyével.

A kormány 2012-ben fogadott el öntözési stratégiát, ami alapján 300 ezer hektárra terjesztené ki az öntözéses gazdálkodást. Ennek költségét akkor 530 milliárd forintra becsülték. Amennyiben ez a program már megvalósult volna, akkor – az árutőzsdei árfolyamokat figyelembe véve a becslés során – az idei károk mintegy 150-200 milliárd forinttal lettek volna tompíthatók. A hidrológiai aszály miatt kérdéses ugyanakkor, hogy lett volna-e elég víz a stratégiai terv teljesítéséhez szükséges – a 2022-es tényadathoz képest – további 150 ezer hektár öntözéséhez.

Az MNB többször, legutóbb a Fenntartható egyensúly és felzárkózás 144 pontjában hangsúlyozta az öntözés fontosságát. Már a 2016-ban megjelent Versenyképesség és növekedés című kötet is felhívta a figyelmet arra, hogy hazánkban alacsony az öntözött területek nagysága, és a 330 versenyképességi javaslat is tartalmazott ezirányú ajánlást. A 144 pont konkrét javaslatként jelölte meg egy célzott állami program indítását a Duna-Tisza közi Homokhátság és a Nyírség mezőgazdasági vízháztartásának fejlesztésére, az öntözött területek arányának növelésére. A folyamatban lévő öntözésfejlesztési projektek újabb körének indítása és a víztakarékos öntözési eljárások fejlesztésébe, elterjesztésébe való állami bekapcsolódás lendületet adhat e cél elérésének.

Az öntözésfejlesztésen túl további megoldások is szükségesek. Előtérbe kell, hogy kerüljenek a vízvisszatartással, a vízmegtartással és a talajnedvesség megőrzésével, a talaj termőképességének megtartásával kapcsolatos eljárások is. Emellett rövidtávon a hazai szárazságtűrőbb növények (pl. kukorica helyett búza) hangsúlyosabbá tétele, hosszabb távon pedig aszálytűrőbb fajták nemesítése, illetve új növények termelésbe vétele jelenthet megoldást.

Nyitókép: chonticha wat/Getty Images
A címlapról ajánljuk

×
×

Iratkozzon fel hírlevelünkre

és nem marad le az Infostart legfontosabb híreiről.
FELIRATKOZOM
×
INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

Médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Médiatanács Támogatási Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018