Amint arról az Infostart is beszámolt, másfél hete jelentek meg arról sajtóhírek, hogy Palkovics László, a Technológiai és Ipari Minisztérium vezetője lemond posztjáról. A kormány hivatalosan csak öt nappal később erősítette meg az értesülést, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter bejelentette, megszűnik Palkovics László minisztériuma, a feladatait szétosztják a tárcák között (és energiaügyi minisztériumot hoznak létre Lantos Csaba vezetésével).

Már jó ideje zajlanak a tárgyalások a felek között a jövő évi minimálbér és garantált bérminimum emelésének mértékéről, és a folyamatban nehézséget okozott, hogy nem lehetett tudni, kihez kerül a terület a kormányátalakítás után.

„Sajnos ez a folyamat számunkra csak plusz nehezítő tényezőként jelentkezett. Ebben az évben egyébként is azt tapasztaltuk, hogy

az a szociális párbeszéd, amely általánosságban is elmondható, hogy nagyon komoly hiányossággal küzd, még inkább leszűkült körben érvényesülhetett”

– mondta Mészáros Melinda az InfoRádióban.

A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) legutóbb október 27-én ülésezett. Akkor két napirendi pontot tárgyalt, elsődlegesen a munka törvénykönyve módosítását, amelynek a normaszövegét csak 24 órával előtte kapták kézhez az érintett szakszervezetek és munkáltatói képviselők, és ezt követően egy négynapos ünnep után azonnal beterjesztették a parlament elé.

„Azt már említenem sem kell, hogy természetesen egyetlen munkavállalói oldalról érkező javaslatot sem építettek be a normaszövegbe. Ezen a napon valóban tárgyaltunk a minimálbér 2023. évi alakulásáról és helyzetéről is, nagy előrelépésről nem tudok beszámolni tekintettel arra, hogy az előző évektől eltérően szakaszosan kapjuk azokat a szükséges adatokat a Pénzügyminisztérium, illetve az illetékes szaktárca részéről, amelyek ezekhez a tárgyalásokhoz elengedhetetlenül szükséges. Éppen tegnap kaptuk kézhez a 2023-ra vonatkozó gazdasági várakozásokat, ami természetesen nagyban befolyásolhatja az egyeztetések folyamatát, ezért úgy döntött a munkavállaló és a munkáltatói oldal, hogy a korábbi gyakorlatnak is megfelelően

folyamatossá teszi a kétoldalú egyeztetést a partnerek között, nem vár arra, hogy a hivatalos fórumot összehívják,

mert ha ezt várjuk, akkor azt gondolom, hogy veszélybe kerülhet a decemberi megállapodás, ami elengedhetetlenül szükséges ahhoz, hogy január 1-jével automatikusan az új minimálbér és garantált bérminimum emelésére sor kerülhessen” – ismertette a helyzetet a Liga Szakszervezetek elnöke.

Úgy tudják, a jövő héten tisztázódik az a helyzet, hogy a foglalkoztatáspolitikai, munkaerő-piaci területet hogyan veszi át a minisztérium, ki lesz ennek a közvetlen irányítója, ezáltal a monitoringbizottság kormányzati oldalának a résztvevője is.

Abban bízik, hogy utána gyorsan összehívják a fórumot és érdemben tudnak egyeztetni, és akkor már konkrét számokról, adatokról, információkról tudnak tárgyalni.

„A korábbi években, főleg a Covid-időszakban a VKF működése folyamatos volt, heti rendszerességgel ülésezett. Nemcsak a minimálbért, hanem egyéb olyan kritikus kérdéseket is megtárgyalhatott, amire most is nagyon nagy szükség lenne, hiszen ezeket a kérdéseket, a bért, a munkahelymegtartást, a vállalkozások további működését egy háború és energiaválság okozta helyzetben kell kezelnünk” – mondta Mészáros Melinda. Hozzátette, vissza kéne térni ehhez az ülésezési rendhez.

A korábban publikált, legalább 26 százalékos emelésről szóló igénnyel kapcsolatban a Liga Szakszervezetek elnöke arra figyelmeztetett, hogy az csak egy szervezet javaslata volt. Úgy gondolja, hogy ez egy szakértői anyag téves értelmezésén alapulhat, a munkavállalói és munkáltatói oldalnak is még egyeztetnie kell a maga területén.

A munkaadók elutasították ezt a mértéket. Mészáros Melinda erről azt mondta, hogy ők eddig is azt képviselték, hogy a tárgyalások alapja az inflációkövető, tehát a reálértéken megőrző minimálbér lehet. Az idei inflációt és a jövő évi várakozást is fontosnak nevezte. Az MNB adatai alapján 2023-ra 14 százalék körüli pénzromlás várható.

Hangsúlyozta, hogy az infláció csak alap, ők szakszervezetként nyilván azt szeretnék, ha reálérték-növekedést érhetnének el.

Mészáros Melinda elmondta, hogy

eddig egyszer fordult elő, hogy a tárgyalások átcsúsztak januárra.

Ha most is ez történne, az azt jelentené, hogy az egyezség létrejötte utáni hónaptól lennének csak érvényesek az új értékek. „Ezt nagyon nem szeretnénk” – tette egyértelművé. Hozzátette, hogy a legalacsonyabb fizetési kategóriában lévőket sújtja leginkább az infláció.