Infostart.hu
eur:
351.72
usd:
306.65
bux:
137625.54
2026. június 20. szombat Rafael
A Ryanair légitársaság repülőgépére a Liszt Ferenc-repülőtéren 2019. november 21-én.
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd

Varga G. Gábor: reklámnak használja a Ryanair a kormánnyal való konfliktusát

Sokan arra számítottak: a Ryanair azt jelenti be, hogy kivonul Magyarországról. Ehhez képest csak járatcsökkentések mellett döntött a légitársaság, amit az extraprofitadóval indokolt.

"Michael O'Leary tegnap inkább csak trollkodni jött Budapestre. Amit bejelentett, abban semmi új információ nem volt, ugyanis a járatcsökkentésről már korábban értesülhetett a fapados ajánlatokat követő közvélemény" – nyilatkozott kérésünkre Varga G. Gábor, az Egek ura blog alapítója.

Budapest fontos bázisa a Ryanairnak, és elég komoly versenyt folytat itt a WizzAirrel, ezért üzleti értelemben is egy jelentős kapacitáscsökkentés hosszú távon nem lett volna kifizetődő döntés - vélekedett a szakújságíró. Majd azt is hozzátette: a légitársaság még í járat ritkás ellenére is jelentős erőkkel maradt a magyar fővárosban.

A mostani bejelentés inkább a Ryanair és a magyar kormány között "verbális konfliktus" része. A kivetett adók megdrágítják ugyan a repülést, de nincs semmi egyéb, ami ellehetetlenítené a cég működését. A szakértő szerint a konfliktust a Ryanair inkább reklámcélokra használja.

A téli hónapokban egyébként is akár 30-40 százalékkal alacsonyabb a utasforgalommal szoktak számolni a légitársaságok.

"Az útvonalmegszüntetések és járatritkítások úgy értelmezhetők, mintha az ittlévő nyolc repülőgépük közül egyet nem üzemeltetnének"

– mondta a szakértő. A ritkítást egy kisebb brit várost, néhány északi, skandináv és olasz desztinációt érint, amelyek nyereségessége a téli hónapokban amúgy is megkérdőjelezhető. Ezért inkább logikus üzleti döntésként is értékelhető ezeknek a járatoknak a megszüntetése - közölte Varga G. Gábor.

A szakújságíró idézte Michael O'Leary-t aki többször is hangsúlyozta: a magyar kormány olyan üzletágra terhel extraprofit adót, ami az elmúlt két évben a pandémia miatt igencsak veszteséges volt. A pandémia miatt valóban nagy volt a veszteség az üzletágban, és most is komoly veszteségeket könyvelnek el, aminek oka leginkább a forgalombővülés volt, amelyre a cégek a "legmerészebb álmaikban" sem számítottak. Ezzel párhuzamosan extrém mértékben megdrágult az üzemanyag, aminek árát nem tudták pénzügyi eszközökkel teljes mértékben lefedezni, hiszen nem számítottak erre volumenre. Ráadásul a járvány után nagyon olcsó, önköltségi ár alatt a piacra borított jegyekkel akarták élénkíteni a forgalmat.

A szakértő úgy látja, hogy a légitársaságok pénzügyi helyzete bár "nem rózsás", de a Covid járvány előtt azért mégiscsak "pénzgyárként" üzemeltek. Ráadásul az EU-n belüli járatok adó mértéke sem lehetetleníti el az üzemeltetésüket.

Varga G. Gábor a napokban megjelent elemzésében azt írta: nagy valószínűséggel vége az olcsó jegyek korszakának. "Bár ezután is lesznek időnként 30-50 eurós jegyek, de a kimaradt profit pótlása és a munkaerőköltségek radikális növekedése miatt az árak emelkedni fognak."

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Magyar Péter: Sulyok Tamás alkotmányos puccskísérlete elbukott – videó

„Sulyok Tamás alkotmányos puccskísérlete elbukott. Az alkotmánybírók is kimondták, hogy vége van. Sulyok Tamásnak és Polt Péternek mennie kell” – írta Magyar Péter miniszterelnök a Facebook-oldalán.
inforadio
ARÉNA
2026.06.22. hétfő, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Bármikor kirobbanhat az az uniós konfliktus, ami a magyar gazdaságot is kényszerhelyzetbe hozhatja

Bármikor kirobbanhat az az uniós konfliktus, ami a magyar gazdaságot is kényszerhelyzetbe hozhatja

Az Európai Tanács ülésén kiemelt téma volt az EU–Kína kereskedelmi kapcsolat fenntarthatatlansága: a napi egymilliárd eurós uniós kereskedelmi deficit és a kínai állami támogatásokkal megtámasztott túlkapacitások egyre nagyobb nyomást helyeznek az európai iparra. Az Európai Bizottság szóvivője a Portfolio-nak arról beszélt, hogy Brüsszel párhuzamosan folytat diplomáciai egyeztetéseket Pekinggel és készít elő védintézkedéseket, miközben méltányosságot és kölcsönösséget vár a piaci hozzáférésben. Az OECD friss adatai alátámasztják az uniós aggályokat: a kínai iparvállalatok árbevétel-arányosan átlagosan nyolcszor több állami támogatást kaptak, mint OECD-beli versenytársaik. Brüsszel egyre inkább a belső piaci korlátozások felé fordul, amely a Magyarországra érkező kínai beruházásokat is fenyegeti.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×