Horváth Péter János a Portfoliónak adott interjúban kiemelkedőnek nevezte a belföldi gáztározó-kapacitásokat, az EU-tagállamok ugyanis átlagosan az éves felhasználás 27 százalékát tartalékolhatják, Magyarország viszont 58 százalékot, és a belföldi tározók töltöttsége már most meghaladja a 60 százalékot. A földgázellátást biztosító hosszú távú szerződések kiszámíthatóan ütemezett, biztonságos importot tesznek lehetővé, és a Szerbia felőli új földgázvezetéknek köszönhetően olyan útvonalon érkezhet a lakosság számára fenntartott gáz, amelyet nem érintenek az Északi Áramlattal kapcsolatos viták - fogalmazott.

A MEKH elnöke hangsúlyozta, hogy Európa és különösen Magyarország számára "nem reális cél" az azonnali és teljes függetlenedés az orosz eredetű gáztól, annak kiváltására nincs elegendő más földgázforrás. Úgy vélekedett, hogy az Európai Unió orosz földgázbeszerzésektől való függetlenedési terveinek legtöbbje csak közép- vagy hosszú távon lehet hatékony, de az előttünk álló fűtési időszakban keveset segítenek.

Beszélt arról is, hogy az energiahordozók jelentős drágulása a gazdaság működőképességét is veszélyezteti, ilyen körülmények között a belföldi áramtermelés felértékelődik. A Paksi Atomerőmű a hazai áramellátás közel felét biztosítja, ezért fontos, hogy új blokkok belépéséig megbízhatóan, teljes kapacitással termeljen az év minél nagyobb részében.

Az EU már megállapodott a közös gázbeszerzésekről, a források szükség esetén tagállamok közötti megosztásáról, illetve a gázfogyasztás kötelezettségvállalás formájában történő 15 százalékos csökkentéséről. Ezzel kapcsolatban Horváth Péter János azt mondta:

• Történelmileg úgy alakult, hogy az európai nagy földgáz szállítóvezetékek keletről futnak nyugatra, így hiába érkezik többlet LNG például a spanyol vagy francia piacra, nincs mód arra, hogy az fizikailag is eljusson Magyarországra. Ezért mi akkor tudunk majd a közös beszerzési programból profitálni, ha megvalósulnak a régiós LNG terminál-fejlesztések, a lengyel és horvát terminál bővítése, illetve a beharangozott új német terminálok is üzembe állnak.
• A földgázforrások szükség szerinti országok közti megosztásával kapcsolatban szkeptikus. Szerinte erre csak legvégső esetben kerülhet sor, ha az érintett tagállam kimerített minden, a saját ellátását biztosító vészhelyzeti tervében szereplő intézkedést. "A koronavírus-járványt követően sajnos erősen él bennem a maszkháború emléke, amikor a járvány kellős közepén a tagállamok egymás szállítmányait foglalták le a tranzitok során." Hozzátette: gondoljuk végig, egy általános európai gázkrízis során mennyire reális opció az, hogy egy tagállam saját fogyasztóinak korlátozása mellett segítsen egy bajbajutott országon.
• A Magyarországra eső 15 százalékos gázfogyasztás-csökkentési cél 1,3 milliárd köbméter földgáz önkéntes megtakarítását jelenti a következő fűtési idényre. "Várakozásunk szerint a földgáz-áremelkedés hatására megvalósuló megtakarításnak lesz a legnagyobb hatása, melynek jeleit a heti statisztikákban már mind lakossági, mind vállalati szinten látjuk."

Az energiafüggetlenségben elmondása szerint jelentős szerep hárul a naperőművi kapacitásokra. Magyarország az energiastratégiában 2030-ig vállalt 6500 megawattos (MW) beépített teljesítményt sokkal hamarabb fogja elérni, mivel a már működő több mint 3000 MW-nyi naperőművi kapacitás mellett további mintegy 4000 MW beruházás rendelkezik kiadott csatlakozási engedéllyel - fejtette ki.

Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az időjárásfüggő kapacitások egyensúlytartási kihívást jelentenek, ezért kiemelten fontosnak nevezte a hálózatfejlesztést, és azt, hogy a a megújuló termelők a szabályozási piacokon is megjelenjenek. A MEKH ezért tette kötelezővé az akkreditált szabályozási képességet a 0,2 megawattnál nagyobb naperőmű számára. A hálózat befogadóképessége akkumulátoros tárolók telepítésével is bővíthető, erre kormányzati támogatást lehet igényelni.

Szükség lesz új erőművekre is, az újraiparosítás ugyanis rövid időn belül további 2-3 ezer megawattal növeli a fogyasztói igényeket

- mondta a MEKH elnöke.

Az európai gázkészletek beszerzésével kapcsolatban kifejtette: ellentétben Magyarországgal, ahol a földgáztárolók kapacitása a teljes éves földgázfelhasználás közel 60 százalékának elhelyezéséhez elegendő, Németországban a földgáztárolók csak az éves fogyasztáshoz szükséges földgázmennyiség negyedének a tárolását teszik lehetővé.

"A földgáztárolók kiépítése és üzemben tartása költséges dolog, másrészt geológiai adottságok is kellenek hozzá. Más tagállamok, például Lengyelország vagy a balti államok az elmúlt évtizedben a földgázforrásaik diverzifikációjára fordítottak jelentős összegeket, új vezetékeket, LNG-terminálokat építettek és így függetlenedtek az orosz gáztól. Ennek fényében érthető, hogy a jelenlegi helyzetben egyes tagállamok, köztük Magyarország is, miért támogatják inkább a tagállami öngondoskodást előtérbe helyező megoldásokat, míg mások, élükön Németországgal, miért helyeznék a vészhelyzeti válaszlépések középpontjába a forrásmegosztási mechanizmust alkalmazó, tagállamok közti szolidaritási intézkedéseket. Itt jegyezném meg, hogy véleményem szerint a németek kezében van az az eszköz, mellyel a leggyorsabban enyhíteni lehetne a jelenlegi energiakrízis hatásait, mivel

az Északi Áramlat-2 műszaki átadása tavaly megtörtént

és technikailag alkalmas arra, hogy az Északi Áramlat-1-gyel megegyező kapacitású gázt hozzon az Európai Unió területére."