Főként azok a tényezők járultak hozzá a növekedéshez, amelyekről ez a magyar gazdaságról alkotott képünk alapján várható volt. A legerősebb húzóerőt a termelési oldalról a szolgáltatások jelentették. Ez az egész szektor egy év alatt 10 százalék fölötti ütemben növekedett - mutatott rá az InfoRádióban Madár István. A Portfolio vezető makrogazdasági elemzője szerint ennek két oka van. Az egyik az, hogy az első félévben jelentős - választási célú - jövedelemkiáramlás történt a lakosság felé, így meglódult a belső kereslet és a szolgáltatások tipikusan a leginkább érzékenyek ennek a változására. Másrészt pedig az éves indexet jelentősen húzta fölfelé az is, hogy a viszonyítási alapban, tavaly nyáron a koronavírus-válság hatása a szállítás-raktározás és különösen az idegenforgalom ágazatban nagyon jelentős volt. Így ez a két terület eléggé nyomott teljesítményt tudott csak leadni. Most ehhez viszonyítva 20-40 százalékos növekedést láthattunk - ez az, ami még felhajtóerőt jelentett a járvány végeztével - tette hozzá az elemző.

Ez a két folyamat tehát még elegendő volt ahhoz, hogy az idén már megjelenő enyhe, lefelé húzó hatásokat teljes egészében ellensúlyozza.

Az első negyedév 8 százalék fölötti GDP-növekedését a másodikban 6,5 százalékos növekedés követte, ami még mindig nagyon jelentős. Negyedéves alapon a második negyedévben 1 százalékos volt a GDP-növekedés. Ez is egy nagyon szép szám, de már kevesebb, mint az előző két negyedévben látott 2 százalék fölötti növekedés.

"Vagyis ez volt az utolsó, nagyon szép negyedéve a magyar gazdaságnak azelőtt, hogy várhatóan egy elég éles lassulás következzen be a második félévben"

- értékelt Madár István.

Felmerül a kérdés, hogy miként hat erre a sok cégnél végrehajtott béremelés, valamint az az infláció, amelyre a jegybanki prognózis augusztusra majdnem 16 százalékot jelez.

Az elemző szerint a lakosságnál, ahol különösen munkaerőhiányos állapot van, még tudnak és akarnak valamit korrigálni az év elején kialkudott bérmegállapodásokon. De azért ez már összességében nemzetgazdasági szinten nem jelent olyan jelentős élénkülést a bérdinamikában. Közben azonban az infláció éven belül óriási tempóban emelkedik, ez pedig azt jelenti, hogy

a lakosságnak egyre jobban fáj a folyamatosan növekvő infláció és egyre többeknek visszaveti a reálkeresetét,

vagyis az inflációval korrigált keresetnövekedését, Ma már azoknak is csökken az életszínvonala, akik mondjuk 10 százalék feletti béremelést kaptak még az év elején, hiszen az infláció ennél is magasabb, és a következő hónapokban a rezsiköltségek emelkedése is tovább növeli majd. Így tovább csökken a jövedelem, a lakosság kénytelen lesz visszafogni a fogyasztását. Mindemellett az egyszeri juttatások hatásai is valószínűleg jórészt kifutottak, így az sem támasztja majd meg annyira GDP-növekedést, mint még a második negyedévben. Ez már látszott is az utóbbi hónapok kiskereskedelmi forgalmi adataiban" - sorolta a Portfolio elemzője.

A témához kapcsolódó beszélgetés a kormány helyzetértékeléséről:

Madár István szerint az ipari termelés kilátásai elsősorban az exportkeresleti oldalról bizonytalanok. A kapacitásbővítések adnának teret a gyors növekedésnek. Itt majd kiderül, hogy milyen állapotban lesz a világgazdaság és ez mit jelent majd a magyar exportkilátásokat illetően.

Az építőiparban már elkezdődött a lassulás, az állami és a magánmegrendelések területén is további csökkenések várhatók.

A szolgáltató szektor viszont még minden bizonnyal tartja magát, de a növekvő infláció itt is ki fogja fejteni a negatív hatásait.

Összességében az elemző szerint azt lehet mondani, hogy lesz egy erőteljes fékezés, ráadásul nemcsak a klasszikus munka- vagy vállalkozói jövedelem, hanem a hitelezésből származó elkölthető jövedelem is csökkenhet, hiszen a nagyon magasra emelkedő hitelkamatok mellett már várhatóan a háztartások beruházásai, fogyasztásai erről az oldalról is fékeződnek majd.