A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa ma tartja soron következő kamatdöntő ülését. Elemzők szerint enyhült a nyomás a jegybankon, de így is legalább a 2009-es szintre térhet vissza az alapkamat szintje.
Legutóbb a július 12-i, eredetileg nem kamatdöntőnek meghirdetett ülésén határozott a testület arról, hogy 200 bázisponttal 9,75 százalékra emeli a jegybanki alapkamatot, amely ezzel felzárkózott az irányadó egyhetes jegybanki betét kamatszintjére.
Június 28-án tartott kamatmeghatározó ülésén a tanács 185 bázisponttal 7,75 százalékra emelte az alapkamatot, hogy a következő egyhetes betéti tenderen tervezett 50 bázispont emeléssel a két ráta azonos szintre kerüljön. Az egyhetes betétet azonban június 30-án 200 bázisponttal emelte meg az MNB, mert előző nap rekord mélységbe esett a forint árfolyama.
Elemzők szerint most enyhült a nyomás a jegybankon, mert a forint árfolyama visszakapaszkodott az euróval szemben 400 forint környékére, és nem vállalnak nagy kockázatott azzal a várakozásukkal, hogy 10 százalék fölé emelkedik ma az alapkamat. Bár a konszenzus szerint 50 bázispontos emelésre számítanak, a várakozások között 125 bázispont is előfordul, arra hivatkozva, hogy az utóbbi két erőteljes lépés után még logikusnak tűnik a határozott szigorítás folytatása.
Az utóbbi időszakban egyre nagyobb az erőtűzek kockázata, és bár a számuk nem nő jelentősen, a pusztítás mértéke igen – derült ki a HUN-REN Ökológiai Kutatóközont elemzéséből. Valkó Orsolya tudományos tanácsadó beszélt a részletekről az InfoRádióban.
Szombaton szavaz a Tisza parlamenti képviselőcsoportja, hogy kit jelöl köztársasági elnöknek – mondta Bujdosó Andrea frakcióvezető. A jelölt, jelöltek kiválasztása még folyamatban van, de a céljuk, hogy a frakcióülésen több ember közül válasszanak.
Az amerikai munkaerőpiac továbbra is stabil képet mutat, a múlt héten ugyanis alig emelkedett a friss munkanélküli-segélykérelmek száma, a tervezett létszámleépítések júliusban kétéves mélypontra süllyedtek, míg a második negyedéves termelékenységi mutatók a vártnál kedvezőbben alakultak, ami fékezi a bérköltségek növekedését – írja a Reuters.