Infostart.hu
eur:
362.14
usd:
313.6
bux:
0
2026. augusztus 6. csütörtök Berta, Bettina
Lubmin, Mecklenburg-West Pomerania / Germany - April-3-2022: Gas pipes, connections, equipment and pressure reducers at the site of Gazproms Nord Stream 2 Pipeline Landing in Germany. (Western Europe)
Nyitókép: Stefan Dinse/Getty Images

Szakértő: egyre nagyobb a veszélye az ellátási korlátozásnak az EU-ban

A Gazprom hétfőn 20 százalékra csökkentette az Északi Áramlat 1 kapacitását, holott Berlin jelezte, hogy kész szállítani az oroszok által hiányolt turbinát. A részletekről Hortay Olivért, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. energia- és klímapolitika üzletág vezetőjét kérdeztük. 

Hortay Olivér szerint távolról szemlélve nehéz megítélni, hogy egyrészt mennyire fajsúlyos az a műszaki probléma, amire Oroszország hivatkozik, másrészt az a politikai nyomásgyakorlás, amire Németország. Meglátása szerint előbbi fél számára kedvező a bizonytalanság, ami az európai piacon uralkodik a korlátozott szállítások miatt. Annál is inkább, emlékeztetett a szakértő, hiszen amikor egy hónappal korábban 40 százalékra vágták vissza a szállításokat az Északi Áramlat 1-en, 80-100 százalékos áremelkedés volt tapasztalható, vagyis Oroszország a kisebb volumen mellett is képes volt növelni az árbevételeit. A hétfői nap óta pedig nagyon hasonló a helyzet: miután 40 százalékról 20 százalékra visszavágták a szállításokat, az árak ismét emelkednek az egész európai piacon – tette hozzá a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. energia- és klímapolitika üzletág vezetője, aki szerint Oroszország egyszerűen optimalizálja az árbevételeit, miután Németország bejelentette, hogy 2024-ig mindenképpen kivezetik a gázszállításokat.

„Innentől kezdve Oroszországnak az az érdeke, hogy a lehető legtöbb pénzt sajtolja ki a maradék időben”

– magyarázta Hortay Olivér.

A Századvég Konjunktúrakutató munkatársa a legfőbb problémát abban látja, hogy a mostani gázmennyiségek már nagyon jelentősen megemelik annak az esélyét, hogy ősztől ellátási korlátozásra kényszerüljenek az uniós tagállamok. Mint megjegyezte, Németország különösen nagy bajban van; egy friss felmérés szerint, amit a német iparkamara végzett, a vállalatok 16 százaléka már csökkenti, vagy beszünteti a termelését a rendkívül magas energiaárak miatt.

Hortay Olivér az európai gáztartalékolási és szolidaritási javaslatokat illetően kifejette: a korábbi szolidaritási mechanizmusok esetében voltak általános érvényű európai uniós szabályok, de az együttműködések nagyobb része bilaterális alapon születtek és működtek. Ehhez illeszkedően az elmúlt hetekben számos hír látott napvilágot azzal kapcsolatban, hogy különböző országok frissítették egymással a megállapodásaikat a következő fűtési időszakban potenciálisan előforduló esetek miatt. A Századvég Konjunktúrakutató Zrt. energia- és klímapolitika üzletág vezetője szerint a kétoldalú egyeztetések folytatódni fognak, a tagállamok pedig továbbra is frissíteni fogják a saját veszélyhelyzeti-, lekapcsolási terveiket.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Baranya Sándor: ami száz éve a folyószabályozás célja volt, az ma már az egyik legnagyobb probléma

Baranya Sándor: ami száz éve a folyószabályozás célja volt, az ma már az egyik legnagyobb probléma

A folyók rekordalacsony vízállásához nemcsak a csapadékszegény időjárás, de az emberi beavatkozás a folyószabályozás is hozzájárult. A Budapesti Műszaki Egyetem azt vizsgálja, milyen beavatkozással lehetne enyhíteni ezek hatását – erről Baranya Sándor tanszékvezető beszélt az InfoRádióban.

Gerendai Károly az Arénában: lesz Sziget hőségben is, saját áramgenerátorokkal készültünk

A fejlesztések miatt a szélsőséges körülmények sem lehetetlenítik el a Sziget Fesztivált – hangsúlyozta az InfoRádió Aréna című műsorában Gerendai Károly főszervező. Hozzátette: le tudnak válni a központi elektromos hálózatról. A Szigetet jövő héten, augusztus 11–15 között rendezik, amikorra elvileg már enyhül az óriási hőség.
inforadio
ARÉNA
2026.08.06. csütörtök, 18:00
Aszódi Attila
a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Természettudományi Karának dékánja
„Ha egy lángos 2000 forint, miért sajnáljuk a pénzt egy jó borra?”

„Ha egy lángos 2000 forint, miért sajnáljuk a pénzt egy jó borra?”

A magyar borászat egyszerre küzd a fogyasztás visszaesésével, az emelkedő költségekkel és azzal a kérdéssel, hogy a nemzetközi piacon mivel tud igazán kitűnni. Miközben sok pincészet továbbra is a nagy mennyiségben értékesíthető, alacsonyabb árú borokra építi üzleti modelljét, egyre többen állítják: hosszú távon csak a csúcsminőség jelenthet valódi kitörési pontot. Ehhez azonban nemcsak kiváló termőhelyekre és szakmai tudásra van szükség, hanem arra is, hogy a magyar borászok és a döntéshozók újragondolják a hazai borágazat jövőjét.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×