Infostart.hu
eur:
386.81
usd:
334.59
bux:
124235.55
2026. március 25. szerda Irén, Írisz
Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke beszédet mond a Nagy könyvünnep és kortárs művészeti kiállítás elnevezésű rendezvényen az Új fenntartható közgazdaságtan - globális vitairat című kiadvány ünnepélyes bemutatóján az MNB konferencia-központjában 2022. május 7-én
Nyitókép: MTI/Soós Lajos

Virág Barnabás: nincsenek tabuk, az MNB kész minden eszközt bevetni

Az irány egyértelmű: határozott kamatemelésekkel megyünk tovább – jelentette ki az újabb alapkamat-emelés után a jegybank alelnöke.

A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa 200 bázisponttal 9,75 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot eredetileg nem kamatdöntőnek meghirdetett keddi ülésén, hogy felzárkóztassa az irányadó egyhetes jegybanki betét kamatszintjére. A kamatfolyosó két szélét is 200 bázisponttal emelte a testület.

A döntés hátteréről Virág Barnabás beszélt a jegybank online tájékoztatóján. Az MNB alelnöke elsőként azt emelte ki, hogy a monetáris politika feladata, hogy a leghatározottabban fellépjen a másodkörös inflációs hatások elkerülése és az inflációs várakozások horgonyzása érdekében. A Monetáris Tanács megerősítette, hogy az egyhetes betéti kamat emelkedése minél előbb beépüljön az alapkamat-emelési ciklusba, és alapkamat és az egyhetes betéti kamat minél gyorsabban összezáródjon.

Mint fogalmazott, az MNB folyamatosan figyelemmel követi a pénzpiaci kockázatok alakulását is, és

szükség esetén kész az eszköztár minden elemével határozottan beavatkozni.

Július 8-án az MNB megkezdte a devizalikviditást nyújtó swapeszközök negyedéven belüli alkalmazását egynapos futamidőben. "A hozamok emelkedtek, az első eredmények pozitívak" – mondta Virág Barnabás, és hozzátette, az MNB aktív piaci jelenléttel erősíti a monetáris transzmisszió hatékonyságát.

A makrogazdasági helyzetképről azt mondta, júniusban tovább emelkedett az infláció, a fogyasztói-árindex 11,7, a maginfláció 13,8 százalék volt. Az átárazások júniusban is meghaladták a szokásos mértéket, és a külső hatások is gyorsan beépültek az árakba. Emellett a kialakult pénzpiaci helyzet fokozza az inflációs nyomást, összességében pedig erősödtek a felfelé mutató inflációs kockázatok.

"Az árdinamika az őszi hónapokban tetőzik, utána csillapodik.

Az árindex idén 11,0–12,6, 2023-ban 6,8 és 9,2 százalék között alakul"

– mondta a jegybank alelnöke.

Virág Barnabás megismételte, a Monetáris Tanács kiemelt feladata a másodkörös inflációs hatások kivédése. Ennek részeként kezelni kell:

  • inflációs várakozások – ehhez a kamatciklus határozott folytatása szükséges
  • devizapiac – a leghatározottabb lépések kellenek minden az árstabilitást tartósan veszélyeztető folyamattal szemben

A fontosabb részpiacokon – devizaswap, állampapírpiac, bankrendszer – tovagyűrűző hatásokat nem tapasztaltak.

Az MNB folytatja az infláció elleni harcot, ennek részfeladatai:

  • a várakozások horgonyzása a kamatemelési ciklus folytatásával
  • a kockázatok elemzése, amelyek veszélyeztetik az árstabilitás megteremtését
  • az alapkamat és az egyhetes betéti kamat összezárása a lehető leggyorsabban
  • a fiskális és monetáris politika összhangja.

"Az infláció további emelkedése és az elhúzódó inflációs kockázatok a szigorítási ciklus határozott folytatását teszik szükségessé, és az MNB szükség esetén kész az eszköztár minden elemével határozottan beavatkozni" – hangsúlyozta az alelnök.

A kérdések között beszélt arról is, hogy a jegybanknak a devizapiacon megvannak azok a biztosításai, amelyek megfelelő keretet nyújtanak a beavatkozáshoz a swappiacon, de folyamatosan vizsgálják a helyzetet.

A kéthetes kötvény újbóli bevezetéséről azt mondta, ilyen gyorsan változó közegben az optimális eszköztárt kell megtalálni, ebben nincsenek tabuk, de az előnyök és a kockázatok függvényében kell dönteni. A kéthetes kötvénynek voltak olyan mellékhatásai, amelyeket most komoly kihívás lenne kezelni Virág Barnabás szerint.

Arra a kérdésre, hogy mikor tetőzhet az alapkamat, az MNB alelnöke azt felelte, erről korai pontos időpontot mondani. "Most határozott válaszokat kell adni. A jegybank szempontjából a legfontosabb, hogy az infláció két számjegyű tartományban van, ezért be kell avatkozni, hogy ennek hol a vége, ezt jelen pillanatban nem lehet megmondani.

Az irány egyértelmű: határozott kamatemelésekkel megyünk tovább"

– jelentette ki.

Felvetődött, hogy a katás adózási szabályok változása is növelheti az inflációs kockázatokat, de Virág Barnabás jelezte, ők is csak most értesültek a tervezetről, így még elemzik a következményeit.

Arról, hogy közvetlen devizapiaci intervenció szerepel-e az eszköztárban, azt mondta, "minden eszköz szerepel, amellyel hatékonyan be lehet avatkozni. Az elsődleges védvonal a kamatpolitika, emellett ebben a közegben nincsenek tabuk."

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.03.26. csütörtök, 18:00
Nagy-Kálózy Eszter
Kossuth-díjas színművész
Trump rászabadítaná a poklot is Iránra – egy stratégiai fontosságú sziget inváziójával viheti be a végső csapást

Trump rászabadítaná a poklot is Iránra – egy stratégiai fontosságú sziget inváziójával viheti be a végső csapást

A Fehér Ház ismét kemény üzenetet küldött Teheránnak: Karoline Leavitt szerint Donald Trump továbbra is a békét tekinti elsődleges célnak, de ha Irán nem fogadja el az amerikai feltételeket, Washington „még súlyosabb” csapásokat mérhet. Közben az iráni parlament elnöke, Mohammad Bagher Galibaf arra figyelmeztetett, hogy egy Iránhoz tartozó sziget esetleges elfoglalása esetén az érintett ország létfontosságú infrastruktúrája is célponttá válhat. Elemzők szerint a konfliktus fókusza a stratégiai Hormuzi-szorosra tolódott, ahol egy látványos, de korlátozott katonai akció (például egy kisebb sziget elfoglalása) gyors tűzszünethez vezethetne, ám könnyen kudarcba is fulladhat.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×