eur:
393.82
usd:
365.64
bux:
0
2024. március 29. péntek Auguszta
Nagy István agrárminiszter, a Magyar Agrár és Élettudományi Egyetemért Alapítvány kuratóriumi tagja Gödöllőn, a Magyar Agrár és Élettudományi Egyetem (MATE)  ünnepi névadó dokumentumának aláírásán 2021. február 1-jén. Az eddig Szent István Egyetem (SZIE) néven működő felsőoktatási intézményhez csatlakozott a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ 11 kutatóintézete és gazdasági társaságai, valamint a Debreceni Egyetem Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság Karcagi Kutatóintézete. A MATE fenntartója a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány.
Nyitókép: MTI/Kovács Tamás

Már áprilisban tömeges csődök sújthatnak egy magyar agrárágazatot

A hazai liba- és kacsatartók képviselője szerint a kormány nem fizette ki a korábban ígért támogatások jelentős részét.

Tömegesen mehetnek tönkre a hazai liba- és kacsatartók már áprilisban, ha nem kapják meg áprilisban azokat az állami támogatásokat, amelyeknek még nem fizette ki a teljes összegét az agrárminisztérium. Szabó Bálint, a termelőket képviselő jogász érdeklődésünkre elmondta, hogy olyan víziszárnyas termelők mehetnek tönkre, akik 20-30 éve dolgoznak az ágazatban.

„A víziszárnyas ágazat hasonlóan a teljes magyar mezőgazdasághoz megítélésünk szerint gyakorlatilag a 24. órába érkezett. Olyan drámai és napról-napra bekövetkező negatív változások érik az ágazatot, hogy ezzel a termelők nagy része nem bír versenyt tartani. Az elszálló energiaárak, egyéb költségek, a takarmányárak hirtelen és rendkívüli mértékű megnövekedése mellett a felvásárlási árak nem követik a változásokat. Ebben a szorult helyzetben

még azzal is küzdünk vagy szembesülünk, hogy az állam sem az uniós, sem a hazai forrásokat nem adja oda teljes mértékben az ágazat szereplőinek”

– sorolta az ágazatot sújtó nehézségeket Szabó Bálint.

A jogász felhívta a figyelmet, hogy ha Nagy István agrárminiszter arról számol be, hogy sikerült az Európai Uniótól hat és fél milliárd forintot szereznie válságkezelésre, és ezt valóban az állattartóknak szánja, akkor azt mihamarabb adja is oda. „Ami jár, annak oda is kell jutnia” – mondta.

„Ami forrás rendelkezésre áll az agrárium számára, azt most nagyon gyorsan oda kéne adni az érintetteknek, ezekben az ágazatokban rendkívüli segítségre volna szükség. Még egy nagy probléma van.

Volt már az agrárminisztériummal korábban egyeztetéses, voltak megállapodások, azonban ezt az agrárkormányzat csak részben tartotta be”

– nyilatkozott Szabó Bálint.

Február negyedikén Mélykúton tartottak tüntetést a gazdák, a jogász elmondása szerint itt a mezőgazdasági miniszter megígérte, hogy

  • az állatjóléti támogatásokat kifizetik száz százalékban,
  • a csekély összegű támogatásokat is megkapják a gazdák, és
  • a madárinfluenza okozta károk enyhítésére is adnak pénzt.

„Ebből a 3 tételből csupán az állatjóléti támogatások egy részét kapták meg a gazdák, de sem a csekély összegű támogatások összegét, sem pedig a madárinfluenza károk enyhítésére szánt kártalanítási alapból egy forintot nem láttak a mai napig” – mondta.

Mint az Infostart is megírta a mélykúti tüntetés kapcsán, az agrártárca közleményében emlékeztetett, hogy a baromfitartók számára kiemelten fontos állatjóléti támogatásokra fordított költségvetési keretösszeg 2010 óta folyamatosan emelkedik és mára elérte a 12 milliárd forintot. Ezt az összeget az utóbbi években rendszeresen kiegészítette a minisztérium az ágazat fejlődése miatt megnőtt támogatási igények minél magasabb fokú kielégítése érdekében. Ennek is köszönhető, hogy a 2021-ben az alapkerethez hozzáadott források egyharmada a kacsa- és libatartókhoz került – húzta alá akkor a tárcavezető. A 2021-ben a már megemelt forrásokhoz képest is magasabb ágazati igény miatt a kormányzat úgy döntött, hogy visszamenőleg kipótolja a kacsa- és libatartók számára az állatjóléti támogatásokat 1,9 milliárd forinttal – áll a február 4-én kiadott minisztériumi közleményben.

A kacsa- és libatartók most úgy látják, a februári 1,9 milliárd forintos kifizetésen túl még kétszer ennyi, tehát négymilliárd forint a forrásigénye az ágazatnak.

„Ha ez a négymilliárd megérkezne, illetve erről záros határidőn belül döntés születne – véli Szabó Bálint –, akkor a termelőknek van esélye túlélni, ellenkező esetben

már áprilisban tömeges csőd következik be,

ezek a termelők befejezik a kényszerhelyzet hatására a 20-30 éves termelői munkájukat, és valószínűleg pályaelhagyásra kényszerülnek.”

A témában kerestük az agrártárcát is.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.02. kedd, 18:00
Káel Csaba
a MÜPA vezérigazgatója, filmügyi kormánybiztos
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×