Aligha van sok olyan felnőtt ember hazánkban, aki nem ült még vonaton, és nem örült vagy bosszankodott az utazása körülményei miatt. Olyan ember meg bizonyosan nincs, aki életében ne használt volna valamilyen vasúton szállított terméket, terményt. A kényelemtől a biztonságon át a környezetvédelemig ezer szempontból életünk mindennapi része a vasút. Az viszont nem köztudott, hogy az érdemi vasúti fejlesztések a közútiaknál is nagyobb egyszeri beruházásokat igényelnek. Mindezekért természetesen nagyon fontos, hogy a költségvetési pénzek felhasználása hatékonyan, a változó világra gyorsan reagálva történjen. Az Állami Számvevőszék a Covid-19 járvány előidézte hatásokat felmérő elemzései sorát nem véletlenül bővítette éppen ebben a témában egy újabb tanulmánnyal, amely

felhívja a döntéshozók figyelmét a személy- és áruszállításban egyaránt megjelent, trend értékű változásokra.

A közlekedési, ezen belül a vasúti infrastruktúra fejlesztése a gazdasági növekedés egyik meghatározó tényezője. A fejlesztések egyrészt fokozni tudják a gazdasági szereplők gazdasági és beruházási aktivitását, másrészt a korszerűbb, modern technológián alapuló infrastruktúra elősegítheti a szállítási, közlekedési ágazat áruszállítási teljesítményének növekedését, amely hozzájárul az export volumenének emelkedéséhez. Mindezek mellett a közlekedési infrastruktúra beruházások Magyarország nemzetközi, illetve regionális versenyképessége szempontjából is kiemelt jelentőségűek az áruszállítás, valamint a turizmus forgalmának bővülését tekintve is. A vasúti infrastruktúra fejlesztések természetesen a munkaerőpiac szempontjából is nagyon lényegesek, hiszen sok esetben a legkedvezőbb módon biztosítják a munkahelyre történő eljutást, de a családi kapcsolatok fenntartását is – olvasható a számvevőszék oldalán.

Mint írják, az elemzés megállapítja, hogy 2020-ban és 2021. év I-III. negyedévében mind a vasúti személyszállítás, mind a belföldi vasúti áruszállítás teljesítménye elmaradt a pandémia előtti időszak teljesítményétől. A személyszállítás esetében felmerül, hogy az alacsonyabb szint az otthoni munkavégzés, a home office rendszerbe állása miatt tartós maradhat. A nemzetközi vasúti áruszállítás esetén ugyanakkor továbbra is megfigyelhető a 2019. évi szintet meghaladó teljesítmény. Az elemzők arra következtetésre jutottak, hogy a Covid-19-vírusjárvány tartósnak ígérkező, a munkavégzés mikéntjére gyakorolt hatásai miatt ugyanúgy, mint a nemzetközi áruszállításban számos tanulmány által előrejelzett növekedési trend hasznosítása érdekében a vasúti infrastruktúra fejlesztések tervezése és a vonatkozó döntések meghozatala során a már bekövetkezett, valamint a jól előrejelezhető változásokat mihamarabb figyelembe kell venni.

Az elemzés teljes terjedelmében itt érhető el.