A Zöld Otthon Program (ZOP) a legalább BB energetikai besorolású, és legfeljebb 90 kWh/m2/év primer energiaigényű új lakóingatlanokra terjed ki. A pontos meghatározás szerint a BB energetikai besorolás azt jelenti, hogy az épület megfelel a közel nulla energiaigénynek, vagyis lakóépület esetén az energiafelhasználása 81-100 kWh/m2 évente, amiben a megújuló energia részaránya legalább 25 százalék. Az épületek energetikai besorolása az épület energiafelhasználásáról ad információt, kiszámításakor számos tényezőt vesznek figyelembe, ilyen például az ingatlan benapozottsága, hőszigetelőképessége, a felhasznált energia fajtája. Nem minden BB energetikai kategóriájú ingatlan felel meg a Zöld Otthon Program követelményeinek. A jogszabály által előírt szigorúbb energetikai felhasználásra vonatkozó feltételeket néhány módosítással el lehet érni, számít például, hogy mennyire süt be a nap az ingatlanba, milyen fekvésű, illetve fontos még az árnyékolástechnika – olvasható az OTP Bank közleményében.

Földrajzi és történelmi okok eredményeként a magyarországi lakóépületek energiahatékonysága kedvezőtlen. A 2016–2019 között kibocsátott energetikai tanúsítványok mindössze 2,1 százaléka volt a közel nulla energiaigényre vonatkozó követelményeknek megfelelő BB, vagy annál kedvezőbb besorolású, míg a fennmaradó 97,9 százalék ettől elmaradt. A kategóriák közti különbségeket jól szemlélteti, hogy kedvezőtlenebb energetikai besorolású, 1959 előtt épült épületekben az energiafogyasztás – és ebből adódóan rezsiköltsége – több mint háromszorosa, a fűtési energiaigény több mint négyszerese az új lakásokénak. A már kedvezőbb mutatókkal rendelkező, 1976–1989 között épült épületekben az energiafogyasztás még mindig több mint kétszerese, a fűtési energiaigény több mint két és félszerese Zöld Otthon Programnak megfelelő új lakásokénak.

Magyar Zoltán, a Magyar Épületgépészeti Koordinációs Szövetség elnökségi tagja elmondta, az energetikai besorolások rendszerében nem könnyű eligazodni, mert hazánkban jelenleg 12 energetikai besorolás létezik. A legkedvezőbb kategória az AA++, a legkedvezőtlenebb a JJ jelölést kapta, az átlagot az FF kategória jelenti.

Néhány gyakorlati példa

Magyar Zoltán gyakorlati példákon keresztül is igyekezett bemutatni, hogyan is lehet megfelelni a Zöld Otthon Program elvárásainak. A szakértő szerint jellemzően azok az épületek felelnek meg a kategória követelményeinek, amelyek falazata megfelelő alapanyagból épült és külső homlokzata megfelelő hőszigetelést kapott. Ez azt jelenti, hogy a falszerkezet hőátbocsátási tényezője 0,24 W/m2,K (vagy jobb) ami megvalósítható pl. olyan téglával, ahol a falazóelemekben lévő légüreget szálas hőszigeteléssel töltötték ki vagy 15-20 cm vastagságú hőszigeteléssel a hagyományos fal külső oldalán. A követelményeknek megfelelő épület nyílászárói háromrétegűek, a hőtermelő berendezésük kondenzációs gázkazán vagy hőszivattyú, a hőleadó felületük lehetőleg olyan nagy felületek, mint a padló, a fal vagy a mennyezet. Mivel a nyílászárók légtömörek, meg kell oldani a friss levegő bevezetését az ablak keretébe szerelt légbevezetőkön keresztül vagy hővisszanyerős szellőzést kell alkalmazni. A megújuló energia megkövetelt részarányát a legtöbb esetben napelemek vagy hőszivattyú felszerelésével lehet elérni.

Az OTP Bank tapasztalatai egyértelműen azt mutatják, hogy az otthonvásárlást tervezők kedvezően fogadták a programot. „Az ügyfelek egy része ugrásra készen várta a program elindulását, ami az adatokban is lecsapódik. Az indulás óta jelentős az ügyfelek érdeklődése, amit bizonyít az is, hogy november 30-ig 25 milliárd forint értékben fogadott be a bank hitelkérelmet. Sokan a kamattámogatott Zöld CSOK igénybevételével szeretnék megvalósítani otthonteremtési céljaikat, arányuk körülbelül kétharmadra tehető. Ügyfeleink egy része kifejezetten a Zöld Otthon Program hatására módosította az építési tervet, hogy megfeleljen az új energetikai elvárásoknak” – mondja Kormos Zoltán, az OTP Bank ingatlanhitelezésért felelős vezetője.

Az is számít, hogyan használjuk az ingatlanunkat

Az energetikai szakértő szerint az energiahatékonyság azon is múlik, hogyan használjuk az otthonunkat: az árnyékolásra, a világításra, a fűtésre, a szellőzésre, forróságban a hűtésre, illetve ezek szabályozására is érdemes ügyelni. A megkívánt belső hőmérsékletet mindig akkor kell biztosítani, amikor szükség van rá, felesleges pazarlás, ha 22 fok van a lakásban, amikor nem vagyunk otthon. Ha odafigyelünk, évente egyes becslések szerint akár 10-20 százalékos energia- és költségmegtakarítás is elérhető. Vagyis egy otthon a tervezők és a kivitelezők megoldásai miatt kapja meg a BB, vagy annál kedvezőbb energetikai besorolást, de hosszú távon a lakói tehetik igazán energiahatékonnyá.