INFORÁDIÓ
2022. december 6. kedd
Miklós

zöld otthon

mnb

energiatakarékosság

Zöld Otthon Program: mutatjuk, mi mindent kell tudnia az ingatlannak

Zöld Otthon Program: mutatjuk, mi mindent kell tudnia az ingatlannak

Infostart

Óriási érdeklődés kíséri a Magyar Nemzeti Bank október óta elérhető Zöld Otthon Programját, amelyben az ügyfelek energiatakarékos új lakások, házak építésére és vásárlására vehetnek fel akár 70 millió forintos kölcsönt rendkívül kedvező feltételekkel, legfeljebb 2,5 százalékos kamattal. Érdemes már a hiteligénylést megelőzően tisztában lenni azzal, hogy a Zöld Otthon Program keretében pontosan milyen energetikai jellemzőkkel bíró ingatlanok építése és vásárlása finanszírozható. Magyar Zoltán energetikai szakértő foglalta össze a legfontosabb tudnivalókat.

A Zöld Otthon Program (ZOP) a legalább BB energetikai besorolású, és legfeljebb 90 kWh/m2/év primer energiaigényű új lakóingatlanokra terjed ki. A pontos meghatározás szerint a BB energetikai besorolás azt jelenti, hogy az épület megfelel a közel nulla energiaigénynek, vagyis lakóépület esetén az energiafelhasználása 81-100 kWh/m2 évente, amiben a megújuló energia részaránya legalább 25 százalék. Az épületek energetikai besorolása az épület energiafelhasználásáról ad információt, kiszámításakor számos tényezőt vesznek figyelembe, ilyen például az ingatlan benapozottsága, hőszigetelőképessége, a felhasznált energia fajtája. Nem minden BB energetikai kategóriájú ingatlan felel meg a Zöld Otthon Program követelményeinek. A jogszabály által előírt szigorúbb energetikai felhasználásra vonatkozó feltételeket néhány módosítással el lehet érni, számít például, hogy mennyire süt be a nap az ingatlanba, milyen fekvésű, illetve fontos még az árnyékolástechnika – olvasható az OTP Bank közleményében.

Földrajzi és történelmi okok eredményeként a magyarországi lakóépületek energiahatékonysága kedvezőtlen. A 2016–2019 között kibocsátott energetikai tanúsítványok mindössze 2,1 százaléka volt a közel nulla energiaigényre vonatkozó követelményeknek megfelelő BB, vagy annál kedvezőbb besorolású, míg a fennmaradó 97,9 százalék ettől elmaradt. A kategóriák közti különbségeket jól szemlélteti, hogy kedvezőtlenebb energetikai besorolású, 1959 előtt épült épületekben az energiafogyasztás – és ebből adódóan rezsiköltsége – több mint háromszorosa, a fűtési energiaigény több mint négyszerese az új lakásokénak. A már kedvezőbb mutatókkal rendelkező, 1976–1989 között épült épületekben az energiafogyasztás még mindig több mint kétszerese, a fűtési energiaigény több mint két és félszerese Zöld Otthon Programnak megfelelő új lakásokénak.

Magyar Zoltán, a Magyar Épületgépészeti Koordinációs Szövetség elnökségi tagja elmondta, az energetikai besorolások rendszerében nem könnyű eligazodni, mert hazánkban jelenleg 12 energetikai besorolás létezik. A legkedvezőbb kategória az AA++, a legkedvezőtlenebb a JJ jelölést kapta, az átlagot az FF kategória jelenti.

Néhány gyakorlati példa

Magyar Zoltán gyakorlati példákon keresztül is igyekezett bemutatni, hogyan is lehet megfelelni a Zöld Otthon Program elvárásainak. A szakértő szerint jellemzően azok az épületek felelnek meg a kategória követelményeinek, amelyek falazata megfelelő alapanyagból épült és külső homlokzata megfelelő hőszigetelést kapott. Ez azt jelenti, hogy a falszerkezet hőátbocsátási tényezője 0,24 W/m2,K (vagy jobb) ami megvalósítható pl. olyan téglával, ahol a falazóelemekben lévő légüreget szálas hőszigeteléssel töltötték ki vagy 15-20 cm vastagságú hőszigeteléssel a hagyományos fal külső oldalán. A követelményeknek megfelelő épület nyílászárói háromrétegűek, a hőtermelő berendezésük kondenzációs gázkazán vagy hőszivattyú, a hőleadó felületük lehetőleg olyan nagy felületek, mint a padló, a fal vagy a mennyezet. Mivel a nyílászárók légtömörek, meg kell oldani a friss levegő bevezetését az ablak keretébe szerelt légbevezetőkön keresztül vagy hővisszanyerős szellőzést kell alkalmazni. A megújuló energia megkövetelt részarányát a legtöbb esetben napelemek vagy hőszivattyú felszerelésével lehet elérni.

Az OTP Bank tapasztalatai egyértelműen azt mutatják, hogy az otthonvásárlást tervezők kedvezően fogadták a programot. „Az ügyfelek egy része ugrásra készen várta a program elindulását, ami az adatokban is lecsapódik. Az indulás óta jelentős az ügyfelek érdeklődése, amit bizonyít az is, hogy november 30-ig 25 milliárd forint értékben fogadott be a bank hitelkérelmet. Sokan a kamattámogatott Zöld CSOK igénybevételével szeretnék megvalósítani otthonteremtési céljaikat, arányuk körülbelül kétharmadra tehető. Ügyfeleink egy része kifejezetten a Zöld Otthon Program hatására módosította az építési tervet, hogy megfeleljen az új energetikai elvárásoknak” – mondja Kormos Zoltán, az OTP Bank ingatlanhitelezésért felelős vezetője.

Az is számít, hogyan használjuk az ingatlanunkat

Az energetikai szakértő szerint az energiahatékonyság azon is múlik, hogyan használjuk az otthonunkat: az árnyékolásra, a világításra, a fűtésre, a szellőzésre, forróságban a hűtésre, illetve ezek szabályozására is érdemes ügyelni. A megkívánt belső hőmérsékletet mindig akkor kell biztosítani, amikor szükség van rá, felesleges pazarlás, ha 22 fok van a lakásban, amikor nem vagyunk otthon. Ha odafigyelünk, évente egyes becslések szerint akár 10-20 százalékos energia- és költségmegtakarítás is elérhető. Vagyis egy otthon a tervezők és a kivitelezők megoldásai miatt kapja meg a BB, vagy annál kedvezőbb energetikai besorolást, de hosszú távon a lakói tehetik igazán energiahatékonnyá.

Nyitókép: Pixabay
A címlapról ajánljuk

×
×

Iratkozzon fel hírlevelünkre

és nem marad le az Infostart legfontosabb híreiről.
FELIRATKOZOM
×
INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

Médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Médiatanács Támogatási Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018