Infostart.hu
eur:
388.49
usd:
330.61
bux:
110668.81
2025. december 22. hétfő Zénó
Vásárló az Aldi diszkontlánc I. kerületi, Mészáros utcai üzletében 2020. február 25-én. Továbbra is a részmunkaidős foglalkoztatási modellt alkalmazza az Aldi Magyarország, mert tapasztalataik szerint ez a legjobb megoldás a megfelelő létszámú munkaerő biztosítására. A diszkontlánc a februári adatok szerint mintegy 3800 dolgozót foglalkoztat 144 magyarországi üzletében és biatorbágyi központjában, de csak 10-20 százalékuk dolgozik teljes, heti 40 órás munkaidőben.
Nyitókép: MTI/Szigetváry Zsolt

Megnézte a Nébih, mennyi a magyar áru az élelmiszerboltok polcain, és meglepő dolgot tapasztalt

A tíz legnagyobb kereskedelmi lánc üzleteiben visszaesett a hazai termékek aránya, a legfontosabb élelmiszer-kategóriákban ez mintegy 70 százalék.

A magyar élelmiszerek kínálatával kapcsolatos friss adatokat publikált oldalán a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih), 2020 második felében megismételte azt a hat évvel ezelőtti felmérését, melynek során a tíz legnagyobb kereskedelmi lánc kínálatát vonta alapos vizsgálat alá. A szakemberek csaknem 40 ezer termék részletes adatait rögzítették 16 olyan, hagyományos árukategóriában – például húskészítmények, tejtermékek, tojás, méz –, amelyekben a hazai élelmiszeripar el tudná látni a magyar lakosságot megfelelő mennyiségű és jó minőségű élelmiszerekkel.

Az eredmény meglepően alakult: az összkínálatban a magyar termékek aránya 70 százalék körüli, míg hat évvel ezelőtt még csaknem 80 százalékos szinten állt. A legnagyobb veszteséget a nagy hozzáadott értékű élelmiszerek (sajtok, sonkák, joghurtok, gyümölcslekvárok) szenvedték el, esetükben ma már a polcok több mint felén külföldi árucikkeket találhatunk.

A legnagyobb csökkenést a nemzetközi kereskedelmi láncok polcain mérték a szakemberek, a Penny Market, a Lidl és a Tesco például több mint 10 százalékkal növelte az import termékek arányát a hazai élelmiszerekkel szemben. A visszaesés a nemzetközi láncok esetében összességében majdnem 9 százalék, de a hazai láncok is mintegy 6 százalékkal kevesebb hazai árucikket forgalmaznak, mint 6 évvel ezelőtt. Mindössze egy lánc, az Aldi tudott kismértékű (kevesebb mint 1 százalékos) növekedést felmutatni a korábbi állapothoz képest.

A magyar termékek kínálata alapján az első három helyet három hazai lánc foglalja el:

  • Reál (80,65%)
  • Coop (80,17%)
  • CBA (76,95%)

A lista utolsó három helyezettje:

  • Penny Market (67,58%)
  • Tesco (66,07%)
  • Lidl (56,09%)
Címlapról ajánljuk

A csehek és a sorkatonaság, érdekes felmérés készült

A csehek 53 százaléka egyetért az adminisztratív katonai nyilvántartás esetleges bevezetésével, míg egyharmaduk ellenzi azt – derül ki az NMS ügynökségnek a Cseh Rádió számára készített felméréséből. Az adminisztratív nyilvántartás a 18 és 60 év közötti cseh állampolgárokat érintené, akikre a hadkötelezettség vonatkozik.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Társasági adó: amikor a kevesebb pont, hogy több

Társasági adó: amikor a kevesebb pont, hogy több

A vállalkozásfejlesztési szakpolitika alapvető célja, hogy a kkv-k számára kiszámítható és stabil működési keretrendszer álljon rendelkezésre. Ennek mentén időről időre fellángol a vita az adórendszert illetően is. Elég hatékony-e, megfelelően ösztönzi-e a gazdasági szereplőket, támogatja-e a növekedést? Segíti-e a társadalmi igazságosság érvényre jutását? Szükség van-e a hangsúlyok eltolására? Ez egy természetes folyamat és szükség is van rá, hiszen a gazdaság szerkezete változik, a gazdasági szereplők viselkedése sem állandó, így előfordulhat, hogy ami a múltban működött, ma már nem elég hatékony és vice versa. A vállalkozásbarát adózási környezet teremti meg azt az alapot, amelyre a vállalkozásfejlesztési szakpolitika célzott eszközei rá tudnak épülni: a támogatások, kedvezményes programok és fejlesztési ösztönzők így nem helyettesítik, hanem tovább erősítik az adórendszer vállalkozásbarát hatását, és elősegítik, hogy a vállalkozások a rendelkezésre álló lehetőségeket növekedéssé, innovációvá és tartós versenyképességgé alakítsák. Magyarországon a viták központjába igen gyakran a társasági adó kerül. A kritikák sok esetben a 9 százalékos kulcsot célozzák, a legjellemzőbb bírálat, hogy az alacsony adókulcsnak köszönhetően a vállalatok nem veszik ki eléggé szerepüket a közteherviselésből. Érdemes ezért körbejárni a társasági adó mértékét, megvizsgálva az a vállalkozásfejlesztéssel, növekedéssel való kapcsolatát, az alacsony adókörnyezet jelentette előnyöket, amelyek talán nem mindig szembetűnők.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×