Infostart.hu
eur:
389.02
usd:
335.61
bux:
120688.04
2026. március 4. szerda Kázmér
Nyitókép: Pixabay

OTP Bank: ez a fekete hattyúk éve volt

Az év üzenete az OTP elemzése szerint, hogy bármikor történhet olyan esemény, ami teljesen átrajzolja a gazdasági, piaci elképzeléseket, a diverzifikáció és a kockázatkezelés tehát akkor is kulcsfontosságú, amikor kiegyensúlyozottnak tűnnek a piaci viszonyok.

A fekete hattyúk, azaz az előre meg nem jósolható, váratlan események éve volt a befektetői piac számára 2020 - írta az OTP Bank év végi piaci összefoglalójában.

Az elemzésben felidézik: a koronavírus-válság a történelemben mindeddig példátlan módon sokkolta a gazdaságot. Ez nem a gazdasági ciklusokkal összefüggő összeomlás volt, hanem a járvány terjedését megakadályozó intézkedések közvetlen hatására álltak le teljes szektorok, elindítva a globális recessziót.

A vírus első hullámában a vendéglátó és rendezvényipar, a turizmus és a kereskedelem gyakorlatilag teljesen leállt és az ellátóláncok is megakadtak. Ez egyszerre okozott keresleti és kínálati sokkot. A második hullámban már helyreállt a gyártás és kereskedelem, így az ehhez kapcsolódó ágazatok kevésbé szenvedték meg ezt az időszakot. Ugyanakkor más területek, különösen a turizmus és vendéglátás további hatalmas veszteségeket szenvedtek. Az összeomlás a világ nagy részén súlyosabb volt, mint a 2008-2009-es világválságban.

Az elemzés szerint az egyes országok gazdaságait különböző mértékben viselte meg a válság: a mélypontot jelentő második negyedévben Kína GDP-je 6,8 százalékkal csökkent, míg az USA 31,4 százalékkal, az eurózóna 11,4 százalékkal esett vissza, Magyarország esetében a zsugorodás 13,6 százalékos volt.

A tőzsdeindexek tavasszal olyan mértékű, irányú és sebességű mozgásokat mutattak, amelyre 2009 óta nem volt példa. Egyes periódusokban minden eszközosztály egyidejűleg veszteséget könyvelt el, beleértve a kötvényeket, a részvényeket, árupiaci termékeket, köztük még az aranyat is. A menedékkeresés és veszteségcsökkentés egyértelmű céleszköze a készpénz volt, azon belül is a klasszikus menedékdevizák (dollár, svájci frank, japán jen) felé áramlott a tőke.

Általános meglepetésre az áprilisi mélypontok után nagyon gyorsan visszatért a kockázati étvágy a piacokra és egyes tőzsdeindexek hamarosan új történelmi csúcsra értek.

A jelenség elsődleges oka, hogy a világ vezető jegybankjai azonnali és határozott fellépést tanúsítottak. Kamatvágásokkal és soha nem látott mértékű pénznyomtatással válaszoltak a válság kihívásaira. Eközben a kormányok is igyekeztek enyhíteni a gazdasági károkat, és a költségvetési hiányok drasztikus megugrásának árán hatalmas költekezésbe kezdtek. Az USA-ban a 2020-as évre várható hiány elérheti a GDP 20 százalékát, de még a költségvetési fegyelméről híres Németország is eurószázmilliárdokkal segítette meg a bajba került ágazatokat és a teljes eurózóna szintjén is reális lehet a 10 százalék feletti költségvetési hiány - írták.

A részvények tízéves "bikapiacot" követően feszes árazási szintekkel néztek elébe a válságnak, így a zuhanás sebessége soha nem látott mértékű volt az árfolyamokban. Ugyanakkor a visszapattanás is annyira gyorsan történt, hogy rengeteg befektető maradt le az utólag oly vonzó vételi szintekről.

A vírus második hulláma már nem hagyott tartós nyomot az árfolyamokon, így ősszel a vakcina-hírekre reagáló újabb rekordmagasságokat mutattak. A kezdeti általános eladói nyomást követően a piac egyértelmű megkülönböztetést tett földrajzi és szektorális viszonylatban is a vállalatok között.

Az OTP elemzése szerint az ázsiai piacok hamarabb magukhoz tértek a sokkból és nagyobb emelkedést is produkáltak annak köszönhetően, hogy a koronavírus elleni védekezés sikeresebb volt, így összességében kevésbé érintette a régió gazdasági aktivitását. A nagy részvénypiacok között a kínai tekinthető a 2020-as év nyertesének, de a japán piac is meggyőző teljesítményt nyújtott. Az USA részvénypiaca pedig ismételten felülteljesítette az európai tőzsdéket a két legnagyobb fejlett piac küzdelmében.

Szektorális értelemben elvált egymástól a hagyományos gazdaság, valamint az internet-alapú gazdaság szereplőinek teljesítménye. A home office és az e-kereskedelem térnyerésével a technológiai szektor teljesített a legjobban. Emellett továbbra is esélyes egy tartós technológiai paradigmaváltás, amely még tovább emelte az egyébként is magas értékeltségi szinteket. Ezúttal is jól teljesítettek az egészségügyi papírok, amelyek között új csillagok is születtek. Az ígéretes vakcinák fejlesztésében résztvevő vállalatok neve mellé a mostani árfolyamok mellett már komoly cégérték is párosul.

Mivel a vírus terjedésének lassítására az egyetlen hatékony módszernek a fizikai kontaktusok minimalizálása bizonyult, így a válság legnagyobb kárvallottjai azok a cégek, melyek szolgáltatásai a fizikai jelenlétre épülnek, mint például a légi közlekedés vagy a turizmus.

Az év végének közeledtével, a pozitív vakcina-híreknek köszönhetően elkezdődött a visszarendeződés és jelentős tőkemozgás indult a technológiai részvények irányából a hagyományos gazdasági szereplők javára. 2020-ban így is az energia és a pénzügyi szektor szerepelt a leggyengébben az elemzés szerint.

Címlapról ajánljuk
Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Már legalább 13 országot érint a Közel-Keleten zajló fegyveres konfliktus a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint. Kaiser Ferenc az InfoRádióban azt mondta: a háború alapvetően Irán, Izrael és az Egyesült Államok között zajlik, de közvetetten részt vesz a konfliktusban több Iránhoz köthető „proxy”, vagyis helyettes is, mint a libanoni Hezbollah vagy a jemeni húszik. A szakértő hozzátette: a legnagyobb hatótávolságú iráni ballisztikus rakéták Romániát még elérik, de Magyarországot nem.

Hortay Olivér az Arénában: két módon is súlyosan roncsolódik most a világ olajellátása

A Hormuzi szoros kiesése a nemzetközi olajpiaci útvonalakból nagy érvágás, de legalább ennyire komoly probéma, hogy a megtámadott Irán válaszcsapásként a környező országok infrastruktúráját támadja – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Hortay Olivér közgazdász, a Századvég Konjuktúrakutató Zrt energia- és klímapolitikai üzletágvezetője.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Ötödik napja tart Izrael és az Egyesült Államok háborúja Irán ellen. A libanoni főváros, Bejrút közelében egy szállodát, az iráni Kom városában pedig a Szakértői Tanács épületét támadták meg, beszámolók szerint a halálesetek száma mindkét országban túllépte a 800-at. Teherán válaszcsapása számos amerikai érdekeltségű célpontot sújtott: az USA dubaji konzulátusa, egy szaúd-arábiai CIA-állomás és egy Katarban lévő amerikai támaszpont mind találatokat szenvedett el. Az iráni védelmi minisztérium szerint készen állnak az elhúzódó háborúra, mondván, a legjobb fegyvereiket még nem is használták. Közben kiderült: a jövő héten, Ali Hámenei temetése után választják Irán következő legfőbb vezetőjét. Donald Trump elrendelte, hogy az Egyesült Államok "biztosítást és garanciát" nyújtson a Perzsa-öbölben közlekedő hajók számára, azt javasolva, hogy "szükség esetén" az amerikai haditengerészet kísérje a tankereket a világgazdasági szempontból kulcsfontosságú, Irán által lezártnak nyilvánított Hormuzi-szoroson. Az Egyesült Arab Emírségek biztonságos légi folyosókat nyitott a vele szomszédos országok számára, a Közel-Keleten megbénult a közlekedés, miközben a világ országai evakuálni próbálják a régióban rekedt állampolgáraikat. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×