Kifejtette, mind a fogyasztói panaszokból, mind a vállalkozások jelzéseiből kiderül, hogy nem egyértelmű a szavatosságra és jótállásra vonatkozó jelenlegi szabályozás. A legfőbb bizonytalanságot korábban az a mondat okozta, hogy amennyiben egy termék meghibásodik, akkor a vállalkozásnak törekednie kell a 15 napon belüli javításra. Ugyanakkor, ha a javítás ideje mégis jócskán elhúzódott, joggal védekezhetett, hogy bár törekszik a jelezett 15 napos javításra, de ennyi idő alatt nem tudja elvégezni – magyarázta a helyettes államtitkár. Ilyen ügyekben ráadásul a fogyasztóvédelmi hatóság, valamint a békéltető testület sem tudott mit tenni, miután nem lehetett egyértelműen kimondani, hogy jogsértő vállalkozói magatartásról van szó, hiába okozott ez jelentős kellemetlenséget a fogyasztó számára.

Figyelembe véve a panaszokat, illetve a nemzetközi példákat is, a szabályozási változások egyértelművé teszik a jövőben azt a jelenleg is érvényes előírást, hogy egy árucikk meghibásodása esetén törekedni kell 15 napon belül a javításra. Ugyanakkor, a január 1-jétől életbe lépő szabályozás szerint, ha 15 napon belül nem javítható a termék, erről tájékoztatni kell a fogyasztót,

30 napot meghaladó javítás esetén pedig kötelező 8 napon belül a csere vagy a vételár visszatérítése.

Amikor már elsőre látszik, hogy nem javítható az adott termék, vagy három javítás után ismét meghibásodik, akkor szintén kötelező 8 napon belül a csere, illetve a pénzvisszatérítés, ha a kereskedő nem tudja biztosítani a cserét – ismertette a helyettes államtitkár. Meghatározott termékekre, például a személygépkocsikra, lakókocsira, motorkerékpárokra, segédmotoros kerékpárokra vagy az elektromos kerékpárokra ez a szabályozás nem vonatkozik.

A másik jelentős panasztípus, folytatta Keszthelyi Nikoletta, amikor egy terméket egyéves jótállási idején belül akár hatszor, hétszer is vissza kellett vinni meghibásodás miatt, mivel a cserére a vállalkozás nem volt hajlandó. A szakember szerint ezekben az esetekben sem volt korábban egyértelműen kimondható, hogy hányszori javítás után kötelező a csere. Az új szabályozásban ezt is orvosolják, miután kormányrendeleti szinten rögzítik, hogy háromszori javítást követően

a negyedik meghibásodás esetén kötelező kicserélni a terméket.

Természetesen, ha a fogyasztó ragaszkodik a konkrét termékhez, kivárhatja a következő javítást is – jegyezte meg a helyettes államtitkár. Részletszabály, ugyanakkor fontos a fogyasztókra nézve az is, hogy

javítás esetén a jótállás időtartama meghosszabbodik

azzal az idővel, amely alatt a fogyasztó a fogyasztási cikket a hiba miatt nem használhatta. Valamint további változás, hogy a 10-100 ezer forint értékű termékek kötelező jótállási ideje egy év marad,

ám a 100-250 ezer forint értékűeké két év, a drágábbaké pedig három év lesz.

A szavatossági és jótállási előírások változása 2021. január 1-jén lép hatályba, az új rendelkezések az ezután megvásárolt termékekre vonatkoznak, így elegendő felkészülési időt biztosítanak a piaci szereplőknek, köztük a szervizeknek is, de egyúttal a fogyasztóvédelmi szakmának is – emelte ki végezetül Keszthelyi Nikoletta.