6 °C
Míg a koronavírus-járvány okozta egészségügyi válsághelyzet – legalábbis az első hulláma – néhány hónap után lecsengeni látszik, a gazdasági problémák jóval tovább eltarthatnak, ami jelentős részt a munkahelyek elvesztésében és a csökkenő fizetésekben mutatkozhat meg – írja a Napi.hu.
A gazdasági oldal számára a Pulzus Kutató által készített reprezentatív közvélemény-kutatásból kiderült:
a magyar lakosság 35 százalékának csökkent a jövedelme 2020 januárja és májusa között.
50 százalékuknak nem változott, míg 4 százalék nyilatkozott úgy, hogy emelkedett a keresete. A fennmaradó 11 százaléknak nincs bevétele – teszik hozzá. A megkérdezettek 8 százalékának több mint felére, míg 7 százalékának 30 és 50 százalékra esett a jövedelme. Jelentős (13 százalék) azok száma is, akik 10–30 százalékos veszteséget könyvelhettek el.
Jobb helyzetben a nők és az idősebbek
A Pulzus Kutató felméréséből az is látszik, hogy míg a nők 53 százalékának maradt változatlan a jövedelme, ez az arány a férfiaknál csak 47 százalék. A legnagyobb mértékű, több mint 50 százalékos zuhanás a férfiak 10, a nők 7 százalékát érintette.
A korosztályok szerinti bontásból az a kép rajzolódik ki, hogy minél idősebb valaki, annál stabilabb a munkahelye és a jövedelmi helyzete. A 60 felettiek 62 százalékának nem változott a jövedelmi helyzete, több mint 50 százalékos csökkentést 5, 30–50 százalékost 7, 10–30, illetve kevesebb mint 10 százalékos mínuszt 9–9 százalékuk könyvelt el. A 40–59-es korosztály 53 százalékának nem módosult az anyagi helyzetet, viszont 18 százaléknyian mondták, hogy 10–30 százalékos mínuszt hozott ez az év.
A 39 évesnél fiatalabbak 37 százalékának nem változott jövedelme és csökkenésről is csak 7–10 százalékuk számolt be. Érdekes ugyanakkor, hogy bevételnövekedésről éppen a fiatalok körében számoltak be nagyobb arányban (6 százalék).
A fővárosiak nyögik leginkább
Bár a fővárosban jellemzően magasabbak a bérek, mint vidéken most úgy tűnik, a válság némiképp kiegyenlítette ezeket a különbségeket. Eleve a budapestiek 18 százalékának nincs jövedelme, szemben a megyeszékhelyeken élők 9, a városban élők 7 és a községben lakók 13 százalékával.
A budapestiek 13 százaléka bevételének több mint felét bukta, a többi településtípus esetén ez az arány kevesebb, mint 10 százalék. A 10 százaléknál is kevesebb mínuszt összehozó emberek között a budapestiek aránya csak 4 százalék, máshol viszont ez a 10 százalékhoz közelít.
