Ha az elmúlt fél évet nézzük, akkor nem hiányzik jelentős csapadék a földekről, de február eleje óta érdemi csapadékmennyiség nem hullott. Ennek pedig ebben az időszakban, amikor a búza a bokrosodás, a repce pedig a szárba indulás időszakában van, különösen nagy a jelentősége - mondta az InfoRádiónak Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke. Hizzátette, hogy emellett helyi szinten nagyon komoly fagykárok is jelentkeztek, amelyek - nagyon ritka ilyet látni - kárt tettek a búzaállományban is.

Az elnök szerint az igazán komoly probléma az, hogy a közeljövőre sem látnak túl sok jót az időjárásjelentésekben a gazdák. "Csapadékkal nem számolhatunk, márpedig most már nagy szükség lenne rá,

itt az utolsó pillanatokban vagyunk, ha nem hullik csapadék a közeljövőben, akkor annak egyértelműen negatív hatásai lesznek"

- tette hozzá az elnök. Az őszi vetésűeknél már érezhető problémát jelent a növények számára, hogy nagyon száraz a talaj.

Az őszi vetésű búza és az árpa, illetve a repce mellett a tavaszi búza, az árpa jó esetben már márciusban a földbe került. "Azt mondják, az áprilisi árpa már maradjon a zsákban" - idézte fel Győrffy Balázs, majd hozzátette: a tavaszi vetésű kultúrák nagyobb része, a napraforgó és a kukorica vetése még el sem kezdődött eddig, mivel még nem melegedett fel kellően a talaj a csírázásukhoz. Ezeknél a gazdák azt várják, hogy a magágy készítéséhez megfelelő csapadék hulljon. "Itt pár hét kevésbé számít" - mondta.

"Öntözéssel minden hiányzó csapadék pótolható, ha tudunk öntözni.

Magyarországon azonban az öntözött területek nagysága nagyon kicsi, alig százezer hektár, amivel régóta küzd az ágazat"

- tette hozzá Győrffy Balázs. Bár, mint mondta, az örömteli, hogy egy tízéves öntözésfejlesztési program indult, ahova most már jelentős mennyiségű forrás is át lett csoportosítva az elmúlt évtől kezdődően. "Ettől várunk némi előrelépést, de az öntözés sajnos általában véve is a magyar mezőgazdaság számára nem jelent megoldást, hiszen csak kis területen tudunk öntözni" - tette hozzá Győrffy Balázs.

A jó gyümölcshozamhoz is hiányzik az eső

Az elmúlt két hétben többször is előforduló fagyok mellett - ami a csonthéjasokat nagyon megviselte, és óriási kárt okozott, amelyet most mérnek fel -, a másik gond a vízhiány - mondta az InfoRádiónak Mártonffy Béla, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara országos kertészeti és beszállítói osztályának elnöke. Elmondása szerint, mivel a melegedő idő el fogja indítani a virágzást, ahhoz, hogy a termékenyülés megfelelő legyen - vagyis minél több gyümölcs legyen -, a páratartalomra, a vízre szükség van.

"Most a legnagyobb gondunk a fagy után az, hogy vajon a megjelenő virágok meg tudnak-e termékenyülni, nem száradnak-e ki, és hogy a méhek megfelelően tudnak-e dolgozni" - sorolta a kertészek aggályait Mártonffy Béla. Most olyan alacsony a levegő relatív páratartalma, hogy ha a kinyílt virágok bibéi szárazak, a növény termékenyülése nagyon nehéz lesz, mivel még rövidebb idő áll erre rendelkezésre, ez pedig tovább mérsékelheti a várható hozamokat.

A fagy a kajszi, az őszibarack, a cseresznye jó részét, és némileg szilvát károsíthatta.

Bizonyos területeken, ahol még nem nyíltak ki az alma- és körtefélék, ott a rügykárosodás is elég jelentős. A károk nagyságát pontosan még nem tudják, ugyanis amikor kinyílnak a virágok, megtermékenyülnek, és utána is van egy hullási időszak, majd azt követően lehet pontosabb becslést adni a várható termésre.

Az árak alakulásával kapcsolatban nem akart találgatásokba bocsátkozni a szakember, de megjegyezte, hogy a kereslet-kínálat törvénye alapján amiből kevesebb van, az drágább szokott lenni. Ehhez ugyanakkor egyéb piaci körülményeket is ismerni kell.

A koronavírus-járvány kertészeti hatásaival kapcsolatban Mártonffy Béla elmondta, két héttel ezelőtt a szállításokkal volt komoly gond, bár a kormány engedélyezte, de mire a rendszer beállt, volt néhány akadozó nap. Ez mára nagyjából rendeződött. Az egy másik kérdés, hogy a munkaerő mennyire áll rendelkezésre a kertészetben, mivel sok idénymunkás hazatért a határzárak miatt. Azt is látják, hogy a nyugat-európai országokban milyen gondokat okoz az idénymunkások kiesése, és hogyan küzdenek a pótlásáért.

"Mivel állások szűnnek meg, egyre-másra jelentkeznek kertészeti munkára, vagy érdeklődnek azok, akik elvesztették a munkájukat"- mondta Mártonffy Béla. A mértékéről még nincsenek pontos adatok. Szerinte az biztos, hogy a koronavírus teljesen más munkaügyi helyzetet és kínálatot eredményez majd, mint amit az elmúlt években megszoktak.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!