eur:
414
usd:
396.53
bux:
78741.84
2024. december 23. hétfő Viktória
Csőrendszer az Alpiq Csepeli Vállalatcsoport erőművében 2014. december 2-án. A Főtáv Zrt. és az Alpiq vezetői egy több mint 18 milliárd forintos fejlesztési megállapodást írtak, ami jelentősen növeli a budapesti távhőszolgáltatás versenyképességét és javítja hatékonyságát.
Nyitókép: MTI/Illyés Tibor

Bővülhet a hazai távhőpiac

Egy rendeletmódosítás lehetővé teszi, hogy 2021-től igény esetén újépítésű lakossági és egyéb létesítmények is csatlakozhassanak a távhőszolgáltatáshoz. Emellett a lakosságot közvetlenül érintő változást is hoz egy uniós rendelet.

Elhárítja az akadályokat a távhőszolgáltatás bővítése elől az új lakossági, szolgáltatói és ipari fogyasztók körében az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló kormányrendelet módosítása.

Orbán Tibor, a Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetségének elnöke az InfoRádiónak elmondta, hogy a korábbi miniszteri rendelet, amely az épületek energiateljesítményét szabályozta, eredeti formájában lehetetlenné tette volna új építésű épületek csatlakozását a rendszerhez 2020 év végétől.

A szakember példaként említette, hogy Pécsen 100 százalékban megújuló energián alapul a távhő, Miskolcon pedig 60 százalékban, ám új építésű lakóépület a rendelet eredeti formájában ilyen távhőre nem tudott volna rácsatlakozni, ami nyilvánvalóan értelmetlenség, miközben az egyedi ellátásban csak 25 százalékot vártak volna el.

A rendeletet azonban sikerült közös munkával szakmailag értelmes útra terelni, annak érdekében, hogy a piacbővítés és a zöldenergia-felhasználás bővítése ne lehetetlenüljön el, hiszen ez a települések és az ügyfelek érdeke is. A módosítással 2021-től bármely városban, ahol Magyarországon távhőszolgáltatás van, ha építenek egy új lakóházat, és műszakilag kivitelezhető, a szükséges engedélyek birtokában csatlakozhat a távhőszolgáltatáshoz.

"A szakma kész versenyezni"

Arra a kérdésre, hogy az új szabályozásnak köszönhetően mennyivel nőhet meg a távhőszolgáltatók által kiszolgált lakásállomány, a szakember azt mondta, erre nagyon nehéz becslést adni, hangsúlyozta ugyanakkor, ez nem csak a lakásállomány csatlakozását érinti, hiszen különböző intézményeket, kórházakat, iskolákat, kereskedelmi létesítményeket is ellátnak a távhőszolgáltatók. Az új szabályozás mind a két típusú fogyasztói kör csatlakozását lehetővé teszi.

Orbán Tibor arról is beszélt, hogy 2014 óta bővül a távhőpiac Budapesten és vidéken is. A bővülés elérhet akkora mértéket, hogy az ügyfelek takarékosságát, a hőszigetelést, a nyílászárócserét vagy akár a fűtésszabályozást is ellensúlyozhatja.

A szakember úgy gondolja, hogy az új építésű épületek nagy részét - a megváltozott szabályozásnak köszönhetően - ha a távhő versenyképes, be lehet kapcsolni a távhőellátásba.

Tiszta energiát minden európainak

A Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetségének elnöke arról is beszélt, hogy hamarosan kötelezővé teszi egy uniós direktíva, hogy a távhőszolgáltatók tájékoztassák ügyfeleiket valamilyen transzparens módon arról, mennyire energiahatékony és fenntartható a működésük.

Orbán Tibor elmondta, hogy szakmai szervezetük már három évvel ezelőtt bevezette itthon a távhőrendszerek önkéntes minősítési rendszerét, éppen azért, hogy megmutassák, a távhőrendszerek mennyire energiahatékonyak, zöldek és klímabarátok.

Ebben az önkéntes rendszerben jelenleg a csaknem 100 távhőszolgáltatóból 18 vesz részt, ez viszont az összes távhőmennyiség 60 százalékát jelenti. Ebből is látszik, hogy a nagyobb távhőszolgáltatók részt vesznek benne - mondta a szakember. Orbán Tibor hozzátette: a címkézés arra is alkalmas, hogy aki nem elég zöld, nem elég hatékony, az olyan fejlesztéseket hajtson végre, hogy javuljon ez a rendszer. Kifejtette ugyanakkor, hogy Magyarországon a távhő 70 százaléka földgázbázisú, és ennél vannak hatékonyabb megoldások.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Miután szombaton évzáró nemzetközi sajtótájékoztatót tartott a miniszterelnök, vasárnap este az M1-nek is interjút adott. Meglátása szerint Brüsszel nagy árat fog fizetni azért, hogy még mindig úgy gondolja, mindent az eddigiek szerint kell tovább csinálni. Ukrajnában és a világban is új realitás van, ehhez kell alkalmazkodni, Magyarország is ezt teszi a gazdasági semlegességgel és a jövő évi költségvetéssel is. "Jobban fogunk élni, de hogy szebben tudunk-e, ez a kérdés" - zárta az interjút.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.23. hétfő, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×