Az Európai Unió tagállamainak Oroszországba irányuló exportja 120 milliárd euróra rúgott 2013-ban, de 2016-ban már csak 72 milliárd eurót tett ki. A csökkenésben jelentős szerepet játszottak a két fél egymást sújtó büntetőintézkedései, de az olajárak összeomlása és az orosz rubel leértékelődése is negatívan hatott a kereskedelemre.

Az Európai Unió 2014 óta tart érvényben büntetőintézkedéseket Oroszország ellen Moszkvának az ukrán válságban játszott szerepe miatt. Oroszország válaszintézkedései közül a legsúlyosabb az volt, hogy 2014 nyarán betiltotta az ellene szankciókat elrendelő országok mezőgazdasági termékeinek importját.

Az adatok azt mutatják, hogy 2016 végéig évente 15,7 százalékkal esett vissza az unió oroszországi exportja. A WIFO szakértőinek becslései szerint a teljes exportból a kiesés 40 százaléka tudható be a szankcióknak, amelyek miatt 10,7 százalékkal csökkent az uniós tagállamok Oroszországba irányuló kivitele két és fél év alatt.

Arányait tekintve különösen

erősen sújtotta a kereskedelmi embargó Ciprust,

amelynek oroszországi exportja 34,5 százalékkal esett, míg Görögországé 23,2 százalékkal, Horvátországé pedig 21 százalékkal csökkent. Több mint 10,7 százalékkal csökkent azonban Magyarország, Németország, Nagy-Britannia, Franciaország, Spanyolország, Belgium, Lengyelország és Finnország oroszországi kivitele is.

Az abszolút számokat tekintve Németország a legnagyobb vesztes,

amelynek oroszországi exportjából 11,1 milliárd euró esett ki (13,4 százalékos csökkenés) a szankciós politika következményeként. Lengyelország és Nagy-Britannia nagyjából hárommilliárd, Franciaország kétmilliárd, Magyarország pedig 1,03 milliárd euró bevételkiesést szenvedett el ebben a relációban.

Az ukrán válságot megelőző években szorosabbá váltak a kereskedelmi kapcsolatok az Európai Unió és Oroszország között: 2009 és 2012 között évente átlagban 23,5 százalékkal nőtt az Oroszországba irányuló uniós export. Az uniós exporton belül 7,7 százalékos aránnyal Oroszország volt a negyedik legfontosabb partner az Egyesült Államok, Svájc és Kína mögött. Tavaly ez az arány már csak 4,6 százalékra rúgott, így Oroszország az ötödik helyre csúszott le, Törökország mögé - emlékeztettek a WIFO elemzői.