Az Standard & Poor's 500 index a májusi lokális csúcshoz képest már 11 százalékot esett, és amennyiben pedig a lejtmenet tartósnak bizonyul, elérhetjük a 20 százalékos határt is, ahonnan már hivatalosan is medve piacról beszélünk. Ha ez bekövetkezik, a múltbeli tapasztalatok alapján a befektetők hosszú ideig tartó lejtmenetre készülhetnek, a korábbi medve piacok átlagos hossza ugyanis 15 hónapot tesz ki.

Az elmúlt napokban a válságra emlékeztető pánik volt megfigyelhető a világ részvénypiacain: a tőke menekült a biztonságosnak hitt eszközökbe, a befektetők válogatás nélkül adták a részvényeket és a nyersanyagokat, a bankszektor pedig élen járt az esésben. A csütörtöki mélyrepülés a történelembe is beírta magát, bekerült a legnagyobb napi zuhanások közé az S&P 500 indexnél (egész pontosan a benchmark 24-ik legnagyobb napon belüli esése 1964. január óta).

A befektetőkben mindezek láttán joggal merülhet fel a kérdés, hogy vajon a májusi lokális csúcshoz képest elszenvedett 11százalékos zuhanás csak korrekciónak tekinthető-e, vagy esetleg egy közelgő medve piac előszele. Technikai értelemben medve piacról akkor beszélünk, ha az index a lokális csúcshoz képest legalább 20 százalékot esik. A kérdés megválaszolásához a Portfolio.hu megvizsgálta a korábbi tíz legnagyobb napon belüli zuhanást az S&P 500 indexnél.

Minden idők legnagyobb esése

Az 1987-es tőzsdekrach volt az S&P 500 történelmében a legnagyobb mértékű százalékos esés, október 19-én az index 20,4 százalékot zuhant, de a történelem ötödik legnagyobb, 8,28 százalékos zuhanása szintén ehhez az időszakhoz köthető, 1987. október 26-án következett be.

Az emelkedő trend egy fél éven belül újrakezdődött, tehát a piac gyorsan túltette magát az eseményeken, de a csúcson beszálló befektetők számára valószínűleg nem túl megnyugtató, hogy a piacnak csaknem két évébe telt, amíg újabb csúcsot döntött.

Előkelő helyen a 2007-2009-es válság

Minden idők második, harmadik és negyedik legnagyobb napi esése a legutóbbi válsághoz kapcsolódik, az S&P 500 index 2008 október 15-én 9,03 százalékot veszített értékéből, míg december 1-én 8,93, szeptember 29-én pedig 8,79 százalékos zuhanás volt megfigyelhető. Itt sajnos egyik sem bizonyult átmeneti hisztériának, az index ugyanis a rá következő hónapokban még jelentős eséseket produkált.

A megnyugvás 2009 márciusában jött, ami egyúttal trendforduló is eredményezett a tőzsdéken, azonban a piacok mindeddig nem tudták elérni a válság előtt látott csúcsokat.

1987. október 26-án történt a történelem ötödik legnagyobb index esése, amely még az 1987-es tőzsdekrach nagyobb utórezgései közé tartozott. Éppen ezért ugyanaz vonatkozik rá, mint a legnagyobb esésre: gyorsan lezajlott és gyorsan újra emelkedésnek indultak a piacok.

A hatodik legnagyobb napi zuhanás is a 2007-2009-es válsághoz köthető, az S&P 500 október 9-én 7,62 százalékkal került lejjebb. Ugyanazok érvényesek ebben az esetben is, mint amit a második, harmadik és negyedik legnagyobb esésnél.

Minden idők hetedik legnagyobb napon belüli esése 1997. október 27-én következett be, az index 6,87 százalékot esett. Ez az esés csak átmeneti volt, sőt a piac itt egy-két hónap alatt újra meg is hódította a zuhanás előtti szinteket.

Sorban a nyolcadik legnagyobb egynapos esés az orosz válság kirobbanásához és többek között az LTCM nevű hedge fund bukásához kapcsolódik: 1998. augusztus 31-én az S&P 500 6,8 százalékot zuhant. Az esés az egy évvel korábbihoz hasonlóan átmeneti volt és a piac fél év múlva újra csúcsot döntött.

1988. január 8-án történt a történelem kilencedik legnagyobb napi zuhanása az indexben, amely szintén az 1987-es tőzsdekrach nagyobb utórezgései közé tartozott. Így erre is ugyanaz vonatkozik, mint az eseményhez kapcsolódó többi nagy esésre.

És végül a tizedik legnagyobb napi esésére 2008. november 20-án került sor, vagyis ez ugyancsak a legutóbbi válsághoz kötődik. Ugyanazok érvényesek itt is, mint amit a 2007-2009-es válság kapcsán korábban említettünk.

Mi a konklúzió?

Összességében az 1964 óta bekövetkezett 10 legnagyobb zuhanás közül öt csak átmeneti megingás volt az amerikai részvénypiacon, a hosszú távú (emelkedő) trend ezekben az esetekben nem tört meg. Az S&P 500 a pillanatnyi sokkokat gyorsan kiheverte és rövid időn belül új csúcsokat döntött.

A másik öt eset viszont a legutóbbi válsághoz kapcsolódik, itt azonban a helyzet annyiban más, hogy eleve medve piacot éltünk (és annak is a vége felé jártunk). A 2008-as év során látott hatalmas napon belüli eséseket további lejtmenet követte, az S&P 500 2009 márciusáig mélyrepülésben volt. Ezután viszont enyhülés jött, ami meghozta a trendfordulót is, azonban az index máig nem tudta elérni a válság előtt látott szinteket.

Sőt, május óta egy erőteljes lefordulást láthatunk, amelyben sokan már egy W-alakú recessziót látnak bele. A kilátások mindenesetre nem kedvezőek, hiszen a reálgazdasági folyamatok szinte mindenütt romlás mutatnak, a gazdasági aktivitás globális szinten lassul. Az eddigi gazdaságélénkítések pedig nem váltották be a reményeket, eredményük az államadósságok elszállása lett. Emiatt újabb stimulusokra aligha van már lehetőség, így maradnak a fájdalmas megszorítások, melyek valóban a recesszió irányába terelik a világgazdaságot.