"Vannak, akik szerint a deviza alapú lakáshitellel rendelkezőknek állami segítséget kell nyújtani, hogy ne kerüljenek az utcára. Mások szerint az államnak nem kell segíts éget nyújtani senkinek, aki nem tudja fizetni az adósságát. Ön mit gondol?" - teszi fel a kérdést a szociális kérdőív, három válaszlehetőséget kínálva fel:

• A deviza alapú lakáshitellel rendelkezőknek állami segítséget kell nyújtani, hogy ne kerüljenek az utcára.
• Az államnak nem kell segítséget nyújtani senkinek, aki nem tudja fizetni az adósságát.
• Nem tudom megítélni a kérdést.

A kérdés lényege

A kérdés arra vonatkozik, beavatkozzon-e az állam a hitelezők és adósaik szerződéses viszonyába azokban az esetekben, amikor az adós lakása a hitelező tulajdonába kerülne a törlesztőrészletek tartós nem-fizetése miatt. A cél az lenne, hogy az így bajba kerülő hitelesek közül legalább azok ne veszítsék el lakhatásukat, akik az érintett lakás felépítésére vagy megvásárlására vették fel devizahitelüket.

A kérdés azért vált aktuálissá, mert a jelenlegi helyzet szerint július 1-én a lakáscélú hitelek esetében is megszűnik a kilakoltatási és árverezési moratórium, vagyis a bankok ekkortól elvileg szabadon érvényesíthetik majd jelzálogjogukat. Ugyanakkor nem derül ki a kérdésből, hogy a még jól fizető ügyfelek esetében, preventív jelleggel is nyújtana-e segítséget az állam, mindenesetre a második válaszlehetőség arra utal, hogy nem.

A fenti formában ugyanakkor még a legveszélyeztetettebb adósok közül sem mindenki számára nyújtana megoldást a kérdés, hisz nem említi azokat a jelzáloghiteleseket, akik nem lakáscélra vették fel hitelüket, és azokat az egyéb adósokat sem, akiknek az esetében végső lépésként akár a lakás árából is érvényesítheti követelését a hitelező.

Másrészről csak a lakáshitelesek közel kétharmadát kitevő devizahitelesekről van szó, holott a forinthitelesek ugyanúgy veszélyeztettek lehetnek. Igaz, nekik a devizahitelesekkel ellentétben nem kell az árfolyamkockázatokkal hónapról hónapra szembesülniük, de például egy részüket a kamatkockázatok legalább ugyanannyira érinthetik.

A kérdés háttere

Általában azért kezelik ezt a csoportot kiemelten, mert a leglátványosabb probléma náluk jelentkezett: még a jól fizetők törlesztőrészletei is jelentősen nőttek a forint elmúlt két és fél évben mutatott gyengülése miatt. Bár a kamatemelkedések is sújtották őket, leginkább az árfolyam miatt szenvednek: közel 70 százalékuk 145 és 165 forint közötti árfolyamon vette fel hitelét, az elmúlt egy évben azonban nem hogy ezen a szinten nem tartózkodott, de 200 forint alá is csak pár napra nézett be az árfolyam.

A kérdés ezért az elmúlt években nemzetgazdasági kockázattá vált, amit jól mutat az is, hogy a háztartások átlagos jövedelemarányos törlesztési terhe a 2002-es öt százalékról tizenöt százalék fölé nőtt, számos családban ugyanakkor a havi jövedelem nagyobbik felét is elviheti a hiteltörlesztés.

Mindezek nyomán mára több mint százezer jelzáloghiteles vált 90 napon túl nem fizetővé, az érintett lakások száma pedig a Magyar Nemzeti Bank becslései szerint közel 91 ezer. Õket védte eddig a kilakoltatási moratórium, ami az elmúlt időszakban önmagában is hozzájárult a fizetési morál romlásához, most azonban már az a kérdés, engedje-e az állam, hogy tömegek veszítsék el otthonukat.

A várható válaszok

Nem teljesen érthető, a kormány miért veti fel a szociális konzultáció keretében a kérdést, ugyanis több szempontból már nyitott kapukat dönget. A kormány és a Bankszövetség tárgyalódelegációja között formálódó javaslatok teljes körűen rendeznék a kérdést. Gyuris Dániel, az OTP Jelzálogbank elnök-vezérigazgatója, a banki delegáció vezetője a Portfolio.hu május 4-ei konferenciáján úgy nyilatkozott, a megállapodás két héten belül megszületik.

A tárgyalásokról szóló sajtóhírek, illetve a Nemzetgazdasági Minisztérium múlt héten közzétett vitairata szerint a bajban lévő hitelesek egy része esetében a követelés és az ingatlan megvásárlásával lépne közbe az állam a moratórium feloldását követően. Így a legrosszabb helyzetben lévőket nem kellene kilakoltatni, egyéb esetekben pedig csak fokozatosan (negyedévente öt százalék esetében) folyna kilakoltatás.

Másrészt a jól fizető ügyfelek helyzetén is javítanának: ők élhetnének azzal a lehetőséggel, hogy törlesztőrészleteiknek azt a hányadát, amely a 190 forint fölötti frankfolyamra jut, egy áthidaló forinthitelnek köszönhetően csak később kelljen törleszteniük. Összefoglalva tehát: az állampolgároknak tehát úgy kellene véleményt nyilvánítaniuk, hogy a válasz már lényegében eldöntött. Inkább csak egy utólagos jóváhagyásról lesz tehát szó, melyet az adósmentés népszerűsége miatt valószínűleg meg is kap a válaszadóktól a kormány.

Következmények

A szociális konzultáció nagy valószínűséggel nem érinti majd a gyakorlati megvalósulás konkrét formáját, ezt ugyanis a bankokkal folytatott tárgyalások és a bankok ezekre adott válaszai határozzák majd meg.

7. pont: a kérdés

"Vannak, akik azt javasolják, hogy ismét lehessen fölvenni deviza alapú lakáshitelt, mert az elmúlt évek történései alapján mindenki tisztában van a kockázatokkal. Mások szerint veszélyes lenne feloldani a deviza alapú lakáshitelek tilalmát, mert újra ugyanaz történne, ami korábban. Ön mit gondol?" - teszi fel a kérdést a szociális kérdőív, három válaszlehetőséget kínálv a fel:

• A tiltás elérte célját, most már lehetővé kell tenni, hogy a korábbinál sokkal szigorúbb feltételek mellett ismét lehessen fölvenni deviza alapú lakáshitelt.
• Nem szabad megengedni a deviza alapú
lakáshitelt.
• Nem tudom megítélni a kérdést.

A kérdés lényege

Kis túlzással kényszer alatt sem nyújtana ma már egyetlen bank sem frankhitelt, így a kérdés valójában arra vonatkozik, lehetővé tegye-e a kormány ismét, hogy euró alapú jelzáloghitelt adhassanak a bankok.

A kérdés háttere

Orbán Viktor miniszterelnök 2010. júniusi, a kormány 29 pontos akciótervéről szóló beszédében jelentette be, hogy a devizahitelezés kockázatai miatt a jövőben nem lehet jelzálogjogot bejegyezni devizahitelhez kapcsolódóan. Ezért néhány kivételtől, például a hitelkiváltásoktól eltekintve 2010 augusztusa óta nem nyújtottak euróhitelt sem a magyar bankok. A kormány ekkor még abban bízhatott, hogy a Magyar Nemzeti Bank új monetáris tanácsának és az új gazdaságpolitikának köszönhetően a forintkamatok mára megközelítik az euróhitelekét, ez azonban nem következett be, így ismét előkerült az euróhitelezés lehetővé tétele.

Magyarország és az eurózóna kiterjedt gazdasági kapcsolatainak köszönhetően az elmúlt években a forint az euróval szemben jóval szerényebb mértékű gyengülést mutatott, mint a magyar gazdaságpolitika által tökéletesen kontrollálhatatlan frankkal szemben.

Ez a tény, illetve az, hogy az átlagosan húszéves jelzáloghitelek futamidején belül remélhetőleg mi is az eurózónán belül leszünk, indokolttá teszi, hogy a devizák között egyedüliként euró alapú jelzáloghiteleket is nyújthassanak a bankok. Ráadásul erre már volt példa: a frankhitelezés tömeges leállítását követően 2009-ben kis volumenben ugyan, de az euró alapúak voltak a legnépszerűbb jelzáloghitel-termékek.

A Portfolio.hu május 4-ei konferenciáján a szakmai közönség is véleményt nyilváníthatott, szükség van-e az euró alapú hitelekre ahhoz, hogy a jelzáloghitelezés fellendülhessen. A szavazók döntő többsége szerint igen, ugyanakkor a résztvevők arra is felhívták a figyelmet: nem szabad, hogy túl nagy kockázat mellett hitelezzenek a bankok.

Ezt egy 2010 márciusában illetve júniusában két lépcsőben életbe lépett, a "körültekintő lakossági hitelezésről" szóló kormányrendelet biztosítja is : nem nyújthatnak a bankok a hitel fedezetéül szolgáló ingatlan(ok) hitelbiztosítéki értékének 60 százalékánál nagyobb összegű euró alapú jelzáloghitelt egyetlen ügyfélnek sem, ráadásul a forinthitelek esetében belső szabályzatuk alapján alkalmazott jövedelemarányos törlesztési limitnek csak a 80 százaléka erejéig engedhetik eladósodni euróhiteleseiket.

A várható válaszok

A lakosság devizahitelezéssel szembeni ellenérzései miatt valószínű, hogy ebben a kérdésben az engedélyezést ellenzők kerülnek majd többségbe. A válaszadók jó része ugyanakkor nincs olyan információk birtokában, hogy mindezt objektívan mérlegelve eldönthesse, így a hitelfelvétellel kapcsolatos érzelmek határozhatják meg leginkább a válaszok eloszlását.

Következmény

Mivel a Nemzetgazdasági Minisztérium múlt heti vitairata a fent említett korlátozások mellett indokoltnak tartja az augusztusi tiltás feloldását, nagy valószínűséggel az idei év második felétől ismét nyújthatnak euró alapú jelzáloghitelt a magyar bankok. Mivel azonban az alacsony hitelkereslet elsődleges oka nem a kamattényező, kezdetben biztosan nem lesznek a forinthiteleknél jóval népszerűbbek az euróhitelek sem, akik azonban magas önrésszel rendelkeznek, megfontolják majd, ne euróban adósodjanak-e el a magasabb kamatozású forint helyett.