Infostart.hu
eur:
364.52
usd:
326.86
bux:
144586.39
2026. november 10. kedd Réka

Simor András: kétarcú a kormány 2011-es költségvetése

Romlik a költségvetés szerkezete 2011-ben, bár az előírt hiánycél teljesíthető - áll a Magyar Nemzeti Bank költségvetési értékelésében. A jegybank elnöke azt mondta: a személyi jövedelemadó mérséklésével párhuzamosan szükség lenne a kiadási oldal átalakítására is. A miniszterelnök szóvivője Simor András szavaira reagálva elmondta: az MNB elnökét a kormánnyal szembeni komoly sértődöttség vezérli.

A Magyar Nemzeti bank szerint aggályos, és a hosszú távú fenntarthatóságot rontja az, hogy a 2011-es költségvetés nem tartalmaz szerkezeti változásokat, nem hatékony a kiadási struktúrája, valamint magas költségvetési újraelosztást konzervál.

A jegybank elnöke azt mondta, a hiánycél tartható, de nemcsak ez lenne a cél. Simor András szerint aggályos az is, hogy a nyugdíjcélú megtakarítások elvonásából lazított a kormány, azaz folyó kiadásokra megy el ez az összeg, ahelyett, hogy az államadósságot csökkentené.

A jegybank számításai szerint bizonytalan, hogy mekkora magán-nyugdíjpénztári visszalépéssel számol a kormány, mivel a költségvetés 20 százalékkal számol, a kormányzati kommunikációban azonban 90 százalékot emlegetnek.

A Magyar Nemzeti Bank egyben figyelmeztetett, hogy a visszalépések évében kell és lehet elszámolni bevételként a nyugdíj-megtakarításokat, nem lehet több évre szétbontva.

Az adókkal kapcsolatban Simor András hangsúlyozta: átmenetei bevétel-növekedést hoznak a különadók, ugyanakkor romlik a gazdasági környezet kiszámíthatósága, és versenytorzító hatásúak ezek az adók. A különadók tartós fennmaradása esetén egyébként is adóátrendezésről lehet beszélni.

Az MNB álláspontja szerint a költségvetési szerkezet változatlansága magas újraelosztást konzervál, a helyett a kiadási oldalt kellene átalakítani, a szociális kiadásokat, az egészségügyet, az oktatást, valamint az önkormányzati rendszert.

Simor András összegzésképpen úgy fogalmazott, Janus-arcú a kormány 2011-es költségvetése, mert miközben a munkát terhelő adók csökkennek, ami kedvező és ösztönözhetné a befektetéseket, a munkahelyteremtést, de a különadók miatt ennek hatása bizonytalanná válik, az adóváltozások pedig emelhetik az inflációt.

400 vagy 100 ezer új munkahely?

Az augusztusinál erősebb forint árfolyammal, alacsonyabb olajárral és a korábbinál kedvezőbb bérszínvonallal számol új, novemberi inflációs jelentésében a jegybank, amely a következő 1,5 évre szól - felelte kérdésre Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke a budapesti sajtótájékoztatón.

A jegybank elemzése szerint a magyar gazdaság potenciális növekedési üteme közép távon 2,5 százalék és kismértékben emelkedhet az utóbbi időben bejelentett nagyberuházások (Audi, Mercedes, Opel) nyomán - tette hozzá Karvalits Ferenc.

Az MNB alelnöke elmondta: ebben a kormányzati ciklusban a kormány 400 ezer új munkahellyel számol, miközben a jegybank prognózisa 100 ezer új munkahelyet jelez.

{{keretes_cim}}

Simor András jegybankelnököt a kormánnyal szembeni komoly sértődöttség vezérli - így reagált Szijjártó Péter az MNB-elnök által elmondottakra. A miniszterelnök szóvivője újságíróknak leszögezte: a kormánytól senki ne várjon megszorításokat, a kabinet intézkedéseivel az arányos közteherviselésre, a munkahelyteremtésre és a növekedésre összpontosít. Szijjártó Péter azt mondta: Simor András a költségvetési szférában meghatározott 2 millió forintos fizetési plafon bevezetése, azaz fizetésének csökkenése miatt személyesen sértődött meg a kormányra. (MTI)

Hanganyag: Panulin Ildikó

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Ürge-Vorsatz Diána: megnyílt az esély arra, hogy ne szálljanak el végleg a hőmérsékletek, de lett egy új gond

Ürge-Vorsatz Diána: megnyílt az esély arra, hogy ne szálljanak el végleg a hőmérsékletek, de lett egy új gond

Az antalyai klímacsúccsal egy időben nyilatkozott az InfoRádiónak a klímakutató, szerinte sokat tettek a kormányok az utóbbi évtizedben, de nem szabad megállni, hátradőlni, tovább kell folytatni a kibocsátáscsökkentést és az energiamegtakarítást, utóbbinak viszont mintha akadálya lenne, hogy a klímaküzdelemhez sokat hozzátevő mesterséges intelligencia energiaközpontok rengeteget fogyasztanak, ami merőben új dilemma.

Ki veszi át az euró irányítását?

Az egyik a túlzott pénznyomtatás veszélyeire figyelmeztetett, a másik szerint a jegybankoknak néha bátrabban kell támogatniuk a gazdaságot. A holland Klaas Knot, vagy a spanyol Pablo Hernández de Cos lehet az Európai Központi Bank következő elnöke. A döntés nemcsak az euróövezet kamatainak jövőjét, hanem a forint árfolyamát és a magyar hitelek költségeit is befolyásolhatja. De vajon tényleg olyan nagy a különbség a két jelölt között, mint azt a hírnevük sugallja?
Már a banki AI-t is kérdezhetjük költéseinkről (x)
TÁMOGATOTT TARTALOM

Már a banki AI-t is kérdezhetjük költéseinkről (x)

Egyre nyitottabbak a banki ügyfelek arra, hogy a mesterséges intelligencia segítse őket pénzügyeik intézésében – mutat rá az NRC által a Gránit Bank számára készített digitális bankolási kutatás. A Gránit Guruhoz érkező kérdések elemzéséből az is kiderül, milyen segítséget várnak a felhasználók a virtuális pénzügyi asszisztensektől.
inforadio
ARÉNA
2026.11.11. szerda, 18:00
Tálas Péter
a Stratégia és Védelem Konzultációs Csoport biztonságpolitikai elemzője
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×