Mint tudjuk, a gyermekeik után adókedvezményt igénylők egyértelműen jobban járnak a jövő évi adóváltozásokkal, azok viszont, akik ilyen előnnyel nem tudnak élni, jóval az átlagkereset fölött kezdenek csak el többet keresni. Ez egyébként a családok jövedelmi pozíciójában beállt javulást is mérsékli, hiszen az egyik kereső az ideinél erősebb adóterhelés alá esik - írja a porfolio.hu.

Egyedülállóknak a legkedvezőtlenebb

Ha például egy átlagjövedelem körül (havi bruttó 210 ezer forintot) kereső pár egy gyermeket nevel, akkor hiába kap 5300 forinttal több adózott jövedelmet a kedvezményt igénybe vevő szülő, a másik majdnem ugyanennyivel keres majd kevesebbet, így kettejük változásából alig több mint 500 forint havi nyereség származik. A kétgyerekesek esetében pedig valójában a család mindössze a 20 ezer forintos elméleti kedvezmény felét (10574 forintot) nyeri meg.

Az egyedülállók vannak igazán rossz helyzetben, hiszen nekik semmilyen kedvezmény nem jár. A kormány alapvetően arra spekulál, hogy ők sem járnak majd rosszul, ha a bérük az év eleji rendezéskor emelkedik. Erre elég nagy szükség lenne, ugyanis emelés nélkül (3 százalékos inflációval számolva) a gyermektelenek nettó bére jövőre 340 ezer forintig kevesebbet érne, mint az idén.

A minimálbér környékén, illetve az átlagbérnél ez a csökkenés 5,5 százalékos. Utóbbi esetben 210 ezer forintról majdnem 230 ezer forintra kellene ahhoz emelni a havi bruttó keresetet, hogy az alkalmazott reálértelemben a pénzénél maradjon. Az ehhez szükséges 8 százalékos fizetésemelést viszont aligha kapja meg mindenki, ez még nemzetgazdasági átlagnak is soknak tűnik az elmúlt évek fényében.

A minimálbér esetében a kormánynak nagyobb lehetőségei vannak a keresetek értékállóságának biztosítására, hiszen ennek megállapításában nagy szava van. Néhány egyszerű számítással láthatjuk, hogy a reálbérek várhatóan ebben a szegmensben is csökkenni fognak. Amennyiben a kormány nem változtat a minimálbér jelenlegi szintjén, úgy jövőre ez a kör bő 6 százalékos reálkereset-csökkenést szenvedne el.

Ha arra törekedne, hogy a nettó keresetek nominálisan szinten maradjanak, 4,5 százalékkal, 76 800 forintra kellene emelni. Ezzel természetesen a reálbérszint még mindig az inflációval (nagyjából 3 százalékkal) alacsonyabb lenne az ideinél, ám közben már a munkaerőpiacot érezhetően egyre nagyobb nyomás éri, a képzetlenek foglalkoztatásának emelkedő költsége miatt. A kormány bejelentései mindenesetre arra engednek következtetni, hogy valami ilyesféle kompromisszumra törekszik. Amennyiben azt szeretnénk, hogy a minimálbéresek ne járjanak rosszabbul jövőre, gyakorlatilag 80 ezer forintra kellene emelni a legalacsonyabb adható kereset szintjét.

Marginális változások

A jövő évi adóváltozások másik érdekes eleme a marginális adókulcsok változása. Marginális adókulcs alatt az utolsó megszerzett forintunk után fizetendő adót értjük. A marginális adóba (vagyis az utolsó forintok után fizetendő adóba) számít az is, ha valaki az így elért magasabb jövedelme miatt adókedvezménytől esik el. A magyar szja-rendszerben ilyen az adójóváírás intézménye, ami fokozatosan fogy el a jövedelem növekedésével.

A marginális kulcs lefutása a jövedelemskálán egészen jól megfelel az adóelmélet jelenlegi konszenzusos álláspontjának. A modern adóelmélet egyik központi kérdése egy sajátos költség-haszon probléma. Nevezetesen, a magas marginális adókulcsok egyrészt mérsékelni tudják az egyenlőtlenséget a társadalomban, másrészt viszont a többletteljesítményt visszafogják. Pontosabban: ha bizonyos jövedelemsávban emeljük a marginális adókulcsot, akkor az itt adózók számára ez ellenösztönzőt jelent, de a magasabb jövedelemtartományokban emiatt emelkedő átlagos adókulcs elősegíti a különbségek csökkenését.

Vagyis az összefüggésből az következik, hogy minél kisebb sávban kell magas marginális adókulcsot biztosítani, ami aztán széles sávban kellően megemeli a felette lévő sáv átlagos adókulcsát.

Ez azonban túlságosan általános összefüggés, hiszen a hatékonyság és az egyenlőség közötti egyensúlyt a magas marginális adókulcs pontos mértékének és helyének meghatározásával úgy lehetne elérni, hogy azokat a jövedelemtermelő képesség eloszlásához igazítanánk - már ha pontosan tudnánk ezt becsülni.

Kérdéses képességek

A fentiekből az következhet, hogy a magas jövedelműek magas határadókulcsa már igazából nem okoz jelentős hasznot (egyenlőtlenségcsökkenést), hiszen az átlagos adókulcsot már nem emeli meg érdemben, viszont csökkentheti az aktivitást.

Ugyanakkor ez a következtetés bizonytalan, hiszen azon múlik, mennyire gondoljuk azt, hogy a magasabb jövedelműek többletteljesítményre való képessége nagyobb. A nemzetközi kutatások tapasztalatai azt mutatják, nagyon bizonytalanok azok a feltételezések, melyek alapján a képességek eloszlását becslik.

Magyarországon egy fontos tanulmány ismert a témakörben (Bakos-Benczúr-Benedek: Az adóköteles jövedelem rugalmassága). Ebben a közgazdászok arra jutottak, hogy a lakosság felső 20 százaléka esetében a marginális adókulcsok csökkenése valóban komoly aktivitásnövekedéshez vezethet - olvasható a portfolio.hu cikkében, amelyet idevágó táblázatokkal is kiegészít az internetes portál.