Ha visszatekintünk arra, hogy tavaly március végén, április elején milyen állapotokat tükrözött és milyen krízishelyzetben volt az ország, és megnézzük a mostani főbb makrogazdasági mutatókat, a kamatszintet, a forintárfolyamot, a GDP alakulását, a költségvetési pályát és figyelembe vesszük, mennyire nehéz körülmények között kellett a pénzügyi kormányzást végigvinni, akkor azt gondolom, hogy a főbb irányokat, amiket kitűztünk magunk elé, tartani tudtuk.

Nem vagyok az a típusú ember, aki nagy élvezettel ajnározza saját magát, tehát nem tetszik az a szerep, hogy egy év után nekem kelljen elmondani, mi minden jót csináltunk. Biztos, hogy lehet sok hibát találni, lehetett volna rengeteg dolgot jobban csinálni, de azt gondolom, hogy ha tényleg csak a főbb számokat hasonlítjuk össze és közben megnézzük, más országok milyen pályát jártak be, akkor azt kell mondanom, hogy Magyarország egész jól megállta a helyét, különösen ahhoz képest, milyen nehéz állapotban érte a pénzügyi válság. Nyilván a kormányváltás időszakában végig kell gondolni, mit lehetett volna jobban csinálni.

Nem biztos, hogy az új kormány ugyanúgy értékeli majd az elmúlt egy évet, mint Önök, az átadás-átvétel kapcsán sokan tartanak attól, hogy csontvázak fognak előkerülni a szekrényekből. A költségvetést illetően például sokan megkérdőjelezik, tartható-e a 3,8 százalékos államháztartási hiánycél.

Ha csontváznak olyan kockázatot nevezünk, amit eltitkolt volna a kormány és ezért meglepetésként éri az újat, akkor ilyen biztosan nincsen. Mi magunk hoztunk minden kockázatot nyilvánosságra, mutattunk be minden pénzügyi adatot. Nem véletlen, hogy fél éve beszélünk a kockázatokról és arról, hogyan lehet ezeket kezelni.

Azt politikai törvényszerűségnek tartom, hogy a következő kormány szeretné úgy kezdeni a munkáját, hogy minden lehetséges nehézséget még az előző kormányra hárítson, és úgy tegyen, mintha a lehető legrosszabb állapotban venné át az országot. Ez neki politikai mozgásteret ad. Ráadásul ezt féléves kommunikációs stratégiával előkészítette, tehát még csak nem is meglepetés.

De azt változatlanul állítom, hogy ha valaki akarja, akkor tartani tudja az ez évi költségvetési hiányt. Nincsenek nagyobb feszültségek a költségvetésben, mint amilyenek tavaly voltak, és mi is meg tudtuk oldani, tudtunk olyan fegyelmezett gazdálkodást folytatni, ami biztosította a költségvetési egyensúly megtartását - méghozzá úgy, hogy közben a versenyképességet is tudtuk javítani és növekedési pályára állítottuk az országot. Ez a kettő tehát nincs szükségszerűen ellentmondásban.

Sokan beszélnek adott esetben áthúzódó tételekről, amilyenekre példát az áprilisi államháztartási adatokban is lehetett találni, mind a MÁV, mind a Volán társaságok támogatásánál. Sokan tartanak attól, hogy ilyen tételek menet közben fogják "meglepni" az új kormányt.

Ezekről a tételekről mi magunk számoltunk be, semmiféle szándékosság nincs abban, hogy a MÁV, illetve a Volán támogatását nem áprilisban, hanem májusban kell kifizetni. Egyszerűen a költségvetési gazdálkodás olyan, hogy bizonyos tételek kifizetésének megvan a maga eljárásrendje, ráadásul, ha munkaszüneti nap van az egyik hónap végén, a másik hónap elején, akkor két hónap között ezek át tudnak csúszni.

Tehát ebben nincs semmi különleges, és éppen azért, hogy semmi támadási felületet ne adjunk, semmi kérdőjel ne maradjon, ezeket mind nyilvánosságra hozzuk. Tehát olyan új tételek, amelyek pillanatnyilag ismeretlenek a közvélemény számára, de mi már tudunk rólunk, nincsenek. Az átadás-átvételi dokumentációban mindent részletesen bemutattunk, mindent részletesen feltártunk, jeleztük azokat az esetleg egy-két-öt-tízmilliárdos tételeket, amikre figyelni kell a következő kormánynak, hogy ne legyen túlfutás, túlköltés - de ez, hangsúlyozom, a rendes költségvetési gazdálkodás része. Vagy a pénzügyminiszternek, vagy annak a miniszternek, aki a költségvetési gazdálkodásért felel, folyamatosan figyelnie kell a költségvetési előirányzatokat, és gondoskodnia kell arról, hogy azok ne fussanak túl, senki ne költse túl őket. Ez nem csontváz, ez a kormányzati munka része. Azt ne nevezzük csontváznak, hogy egy választás megnyerése után kormányozni is kell.

Az átadás-átvételi dokumentumokban például kiszámolták, hogy ha úgy dönt most az új kormány: kifizeti a MÁV, a BKV tartozásait, az mennyivel növelheti meg az idei hiánycélt?

Ezt nem kell külön kiszámolni, mert nyilvános adat. Mindenki tudja, mekkora a BKV vagy a MÁV adósságállománya. Ezzel együtt értelemszerűen a prognózisban nem számoltunk azzal, hogy ezeknek a vállalatoknak az adósságát át kell vállalnia a költségvetésnek. Mindig is az volt a szakmai véleményünk, hogy ez nem szükségszerű 2010-ben, csak politikai indokok miatt tenné meg bárki is, gazdasági-pénzügyi indokok nincsenek rá, sőt, kifejezetten káros lehet, ha a vállalatokat az átalakításuk előtt konszolidálják. Nyilván mi azzal a kiindulóponttal készítettük a prognózist, hogy ugyanaz a fegyelmezett gazdálkodás folytatódik a következő időszakban is, mint amilyent mi folytattunk.A kockázatokra nyújt fedezetet a különböző tartalék? Például a forint árfolyamában bekövetkezett változásokra...

Igen, az átadás-átvételi dokumentációban is készítünk egy részletes prognózist. Úgy számoltunk, hogy a megfelelő intézkedésekkel kellő tartalékok vannak arra, hogy bármilyen új kockázatot kezelni tudjon a következő kormány. Ez nem azt jelenti, hogy csak hátra kell dőlni és magától teljesül a hiánycél.

Ha az új kormány nem figyel kellőképpen a kockázatokra, ha betartja vaskos politikai ígéreteit, akkor elszaladhat a hiánycél. Ha pedig olyan intézkedéseket hoz, amelyek egyenként több százmilliárdba kerülnek, akkor ki fog derülni, hogy valójában azok az igazi csontvázak, nem az a néhány 5-10 milliárdos tétel, amelyre előre felhívtuk a figyelmet.

A vártnál jobb GDP-adatok még a piaci elemzőket is meglepték. Újraszámolták a makropályát a megnövelt növekedési prognózissal? Tehát lett plusz mozgástere így az új kormánynak?

Nem számoltunk teljesen új makropályát, nem is volt rá időnk, hiszen az új, nagyon kedvező GDP-adat szerdán látott napvilágot. Mi is azóta rendelkezünk azzal az adattal, ami azt mutatja, hogy első negyedévben már növekedés volt a magyar gazdaságban. Azért azt hozzá kell tenni, hogy ez elsősorban exportvezérelt növekedés, és abban nyilván kevesebb az adóbevétel, mint a belföldi fogyasztásból származó növekedésből. Tehát ez kis tartalékokat jelenthet a prognózisban. De mégis, ez is azt mutatja, hogy a mi prognózisunk, a költségvetési előrejelzésünk konzervatív volt.

Az átadás-átvételi dokumentumokban szerepelni fog az IMF-fel kötött szerződés, az, hogy mennyit használt fel a kormány véglegesen a hitelkeretből? Ennek a lezárása megtörtént? Milyen egyenleggel zártak?

Lezárni nem zárjuk le a szerződést, hiszen annak októberi a kifutása, de tavaly nyár óta már nem hívtunk le abból részleteket. Az IMF-től és az EU-tól összesen eddig mintegy 14 milliárd eurónyi hitelt hívtunk le. Azért ehhez hozzá kell tenni, hogy a valutalaptól lényegében csak az előző kormány hívott le hitelt. A mi időszakunk alatt már az MNB hívta le a 2009 nyár eleji részletet, és azt követően ez a kormány egyáltalán nem hívott le részleteket. Ez azt jelenti, hogy hatmilliárd megmaradt, tehát ennyit hívhat le a következő kormány októberig.

A szerződést valóban beraktuk az átadás-átvételi dokumentációba, de eddig is nyilvános volt, tehát az megint csak mindenki által ismert, elérhető szerződés volt, és a részletes lebontását az eddigi lehívásoknak ugyancsak az átadás-átvétel részévé tettük, felkerült az internetre, mindenki láthatja, pontosan követheti.

A konvergencia-programot, a túlzott deficiteljárást is tartalmazza az átadás-átvételi dokumentum? A megváltozott gazdasági körülmények között a világgazdasági válság hatására változni fog-e az Európai Bizottság megítélése a túlzott deficiteljárással kapcsolatosan?

Nem olyan régen adott ki egy közlemény Brüsszel, amelyben jelezte, hogyan látja a költségvetési alappályát. Ebben kifejezetten felhívta a bizottság Magyarország figyelmét, hogy 2011-re érvényes az a vállalása, hogy három százalék alá csökkenti a költségvetési hiányát. Tehát ebből a közleményből az derül ki, hogy a konvergenciapályát és a konvergencia-programot ilyen szempontból komolyan veszi és számon kéri az Európai Bizottság.

Azt tudjuk, hogy eddig Magyarország a korábbi időszakban, 2004-től kétszer nem teljesítette azt a vállalását, hogy három százalék alá csökkenti a költségvetési hiányt, és ez akkor a konvergencia-program megszegésének minősült. Tavaly, amikor kiderült, hogy több mint hat százalékos recessziót kell elszenvedni az országnak, akkor az Európai Bizottság, illetve az Európai Unió jóváhagyásával kötött egyezség alapján kaptunk felmentést az alól, hogy még tavaly három százalék alá csökkentsük a költségvetési hiányt. Az Európai Unió szabályozása ezt az egyetlen lehetőséget ismeri.

Ha a külső körülmények olyan mértékben változnak, hogy az felborítja a költségvetési egyensúlyt, akkor lehet felmentést kapni az alól, hogy valaki az előre meghatározott időpontra teljesítse a három százalék alatti hiányt. Pillanatnyilag nem mutatkozik ilyen külső körülmény, inkább az látszik, hogy a magyar gazdaság növekedési kilátásai, illetve növekedési adatai jobbak, mint amilyenekre számítottunk. A tavalyi évben rosszabbak voltak, mint amilyenekre számítottunk, tehát az alapján tárgyalást lehetett kezdeményezni az unióval.

Idén ez a szabályozási szempontból szükséges körülmény nincs, tehát nem látom egyelőre, mi lenne az a jogi kapaszkodó, az az indok, amelynek alapján Magyarország egyáltalán felvethetné, hogy 2011-ben mégse csökkentse a költségvetés hiányát három százalék alá. De hozzáteszem, ez már nem a mi dolgunk, ezt a következő kormánynak kell eldönteni, mérlegelni.

Az új kormány 5-6 százalékos várható államháztartási hiányról beszél. Ehhez vélhetően az IMF-fel tárgyalniuk kell. Ez azt is jelentené, hogy az Európai Bizottsággal is tárgyalásokat kellene kezdeményeznie az új kormánynak?

Hogyne. Az Európai Unióval nemcsak a konvergencia-programunkban egyeztünk meg, de a hitelcsomag miatt Brüsszellel és az IMF-fel is folyamatosan egyeztettük a makropályát, a költségvetési kilátásokat, és végig ellenőrizték, hogyan tartható a hiánycél. Ha Magyarország ettől el akar térni, akkor nyilván a teljes tárgyalódelegációval kellene ezt végigtárgyalnia. De azt kell mondanom, hogy ez nem a legjobb történelmi pillanat erre akkor, amikor látjuk, milyen problémák vannak Görögországgal, Spanyolországgal, Portugáliával. Nem ez az a pillanat, amikor Magyarországnak ki kell állnia a világ nyilvánossága elé és azt mondania, hogy én most direkt kétszer akkora hiányt akarok csinálni a költségvetésemben, mint amilyent egyébként meg tudnék oldani.