Azt már szeptember közepén is tudni lehetett, hogy a minisztériumok a fél évvel ezelőtt ígért 120 milliárd forintos plusz helyett, jövőre 250 milliárd forinttal kevesebbel számolhatnak.

Váltakozó számok az adócsökkentésről

Szeptember 16-án a pénzügyminiszter még azt jelentette be, hogy a jövő évi adó- és járuléktörvények tervezete szerint összesen 100 milliárd forinttal csökkennek a vállalkozások terhei, és 45 milliárddal a lakosságé, mindez az Országos Érdekegyeztető Tanács ülésén hangzott el, ahol akkor még nem sejtették: egy hónapon belül gyökeresen más előrejelzéseket hallanak majd. A bevételcsökkenést akkor kiadáscsökkentéssel egyensúlyozták volna ki. Veres János akkor fontosnak tartotta, hogy a költségvetés tartsa a konvergenciaprogramban szereplő, 3,2 százalékos GDP-arányos államháztartási hiányt.

Szeptember közepén valóságos számháború tört ki arról, hogy ki mennyivel csökkentené az adóterheket: 19-én már 205 milliárd forintos adócsökkentési tervről beszélt a pénzügyminiszter, a

 miniszterelnök Megegyezés című programjára alapozva - igaz, a kormámyfő eredetileg 300 milliárdról beszélt, majd nem sokkal később feltűnt a hírekben a 260 milliárdos szám is.

Szeptember 23-án ült össze másodízben a nyár óta a kormányzópárt és az SZDSZ delegációja, a tárgyaláson szóba került a szabad demokraták javaslata egy költségvetési plafon bevezetéséről, a kezdeményezést később az ellenzéki pártok is támogatták. Az MSZP-SZDSZ tárgyalások tétje ősz elején az volt, hogy lesz-e az országnak jövőre költségvetése.

Szeptember 24. - 3 százalékos GDP-növekedés

A kormány szeptember 24-én fogadta el a jövő évi költségvetés tervezetét - az elsőt. Ebben még 3 százalékos GDP növekedés, 4,3 százalékos infláció szerepelt, valamint eredményszemléletben 3,2 százalékos GDP arányos államháztartási hiány. Veres János akkor azt mondta: a jövő évi büdzsé az egyensúly megőrzése és megtartása jegyében készült, jelentős tartalékokkal.

A pénzügyminiszter hozzátette: az egy főre eső reálbér jövőre 2,4 százalékkal emelkedik, azaz a bruttó bérek 6,3 százalékkal, a nettó átlagkeresetek 6,8 százalékkal növekednek. A nyugdíjakra fordított összeg 5,6 százalékkal nő, a családtámogatások az infláció mértékében, 4,3 százalékkal emelkednek 2009-ben.

Szeptember 26. Gyurcsány: Európát kevéssé érinti a válság

A miniszterelnök egy hónappal ezelőtti nyilatkozata szerint a nemzetközi pénzügyi válság elsősorban az Egyesült Államokat sújtja, Európát kevéssé érinti. Mint akkor elmondta, ennek két oka van: egyrészt az európai pénz- és tőkepiacok jobban szabályozottak és jobban felügyeltek, másrészt az Európában forgalmazott pénz- és tőkepiaci termékek kevéssé szofisztikáltak.

Szeptember 29. Az első költségvetés beterjesztése

A néhány nappal korábban a kormány által elfogadott büdzsét szeptember 29-én terjesztette be a pénzügyminiszter az Országgyűlésnek. A számok tehát: 3 százalékos GDP-növekedés, 4,3 százalékos

infláció és 3,2 százalékos államháztartási hiány. A bevételi oldalt 17.088,3 milliárd forintra, a kiadásokat pedig 18.064,3 milliárd forintra tervezte a kabinet. A GDP-t akkor 29.110 milliárd forintra kalkulálták.

Veres János azt mondta: "az óvatosság, a konzervatív tervezés jellemzi a költségvetést".

Az is kiderült, hogy a kabinet a gazdálkodó szervezetek befizetéseiből 7 százalékkal több bevételt vár az idei előirányzatnál. A többi mellett a társasági adó 2 százalékos emeléséből várták a többletet, miközben a tervek szerint megszűnt volna a társas és egyéni vállalkozások 4 százalékos különadója.

Úgy kalkuláltak: a hitelintézeti járadék címén tervezett bevétel 15 milliárd forint lesz, ez megegyezik az idei előirányzattal. A fogyasztási adókból 6 százalékos többletet várt a kabinet, az személyi jövedelemadóból származó bevételekből 9 százalékkal számoltak többet jövőre az idei évinél.

A pénzügyminiszter október 10-én - az első forint elleni spekulációs támadások után - bejelentette: a 2009-es évre vonatkozó és a parlament elé benyújtott adótörvényeknél a kormány visszavonná azt a 12 lépést, amelyek a korábbi javaslatban az adókra vonatkoztak. Veres János azt mondta: a miniszterelnök által ismertetett makropálya "nem áll össze másként", csak úgy, ha az adócsökkentés kikerül az adócsomagból.

A pénzügyminiszter ekkor már a stabilitás megőrzésére helyezte a hangsúlyt - mint mondta, minden felszabaduló forrást a kiadáscsökkentésre és az adósság csökkentésére kell fordítani -, de egyetértett Bajnai Gordon gazdasági miniszterrel abban, hogy "szokásos pénzügyi-tőzsdei válságról van szó".

Gyurcsány 12 pontja - "Egyelőre álljuk a sarat"

A miniszterelnök a pénzügyi válság miatt az adómódosítások visszavonásával együtt egy 12 pontos intézkedéscsomagot is javasolt. Gyurcsány Ferenc akkor azt mondta: a pénzügyi válság vámszedői megjelentek a régióban - emlékeztetve arra, hogy egy pénzintézetet és a forintot is támadás érte. "Egyelőre álljuk a sarat" - tette hozzá Gyurcsány Ferenc.

Amikor az egész világot megrázó pénzügyi válságra a kormányok és a nemzetközi pénzügyi szervezetek egyaránt léptek, a miniszterelnök azt jelentette be: a betétesek korlátlan állami garanciát kapnának, a kormány elhalasztaná az adócsökkentési programot és felfüggesztené az Új tulajdonosi programot. Közölte: új becslés készülne a gazdasági növekedés mértékről. Óvatosabban terveznék meg a növekedés ütemét, amely az elemzők által megjósolt mértékhez igazodna.

A kormányfő azt kérte a társadalmi partnerektől, hogy függesszék fel a 2009-re vonatkozó bértárgyalásokat, és jövő júniusig tartsák szinten a bérek és a jövedelmek reálértékét.

Október 11. - Az "abszolút pesszimista modell": a gazdasági növekedés 2 százalék alatt lesz

A "szokásos" pénzügyi válságot minden bizonnyal kicsit komolyabban vette a kabinet, október 11-én ugyanis a pénzügyminiszter már arról beszélt, hogy a gazdasági növekedés 2 százalék alatt lesz jövőre. Veres János akkor úgy fogalmazott: a kormány készít egy ""egy abszolút pesszimista modellt" is, azaz mi történne, ha a növekedés a két százalékot sem érné el. Mindez a költségvetés újratervezését vonta maga után.

A tárcavezető az új költségvetési törvényjavaslatot október 20-ára ígérte, akkorra, amikor annak expozéját napirendre tűzte az Országgyűlés.

Október 15. - ÁSZ: Át kell gondolni a konvergenciaprogramot

Az Állami Számvevőszék szerint a növekedés jövőre elmarad a tervezettől, ezért alaposan át kell gondolni az ország stabilitását és a költségvetési hiány csökkentését célzó konvergenciaprogramot, mert ahogy azt megfogalmazták "ma már nem reális az a gazdasági pálya, amelyre a program épül".

Az ÁSZ a legnagyobb kockázatnak azt nevezte, hogy az állam bevételei a lassuló gazdasági növekedés miatt több százmilliárd forinttal maradhatnak el a tervezettől. A kiadások ugyanakkor emelkednek, a többi mellett az adósságszolgálat is. A számvevők 550 milliárd forint összegű hiánycsökkentő lépést javasoltak.

A számvevők olyan szerkezetű költségvetés elkészítését szorgalmazták, amely a gazdasági növekedést és a vállalkozások versenyképességét helyezi előtérbe.

A kormány október 17-én vitatta meg az új makropályáról szóló javaslatot, az akkori nyilatkozatok szerint azonban új költségvetésre nincs szükség, csak az eredeti módosítására. Az új makrogazdasági pálya szerint a GDP a korábban várt 3 százalék helyett 1,2 százalékkal nő, 3,9 százalékos átlagos infláció mellett, a korábban prognosztizált 4,3 százalék helyett. A kormány jövőre 2,9 százalékos eredményszemléletű államháztartási hiányt tervezett ekkor.

A kabinet a korábbi 8 százalékhoz képest 4,1 százalékos exportbővüléssel számolt. A beruházások a korábban várt 6 százalék helyett a tárca számításai szerint 4 százalékkal bővülnek jövőre. Veres János elmondta azt is: a háztartások fogyasztása csupán 0,3 százalékkal bővülhet. A korábbi javaslatban ez a szám 1,9 százalék volt.

Az ekkori számítások szerint a nominális GDP a korábban feltételezett 29 ezer 110 milliárd forintról 28 ezer 490 milliárdra csökken.

Az Állami Számvevőszék elnöke szerint az átdolgozott költségvetés technikai értelemben alkalmas az országgyűlési vitára, Kovács Árpád szerint azonban a vita során az nagy mértékben átalakulhat, elsősorban biztonsági, tartalékképzési, valamint finanszírozási szempontból. A szervezet elnöke, újságírói kérdésre válaszolva elmondta: a költségvetési tervezet legnagyobb kockázatai a gazdasági makropálya számaiban, az adóbevételek teljesíthetőségében, valamint a teljes körű társadalmi hatáselemzés hiányában rejlenek.

Az ÁSZ a jelentésében kifejtette: a költségvetésben végrehajtott változások nem tükrözik azoknak a problémáknak a kezelését, amelyek korábban a törvényjavaslat visszavonását és átdolgozását indokolták a kormány számára. Az ÁSZ továbbra is kockázatosnak tartotta az exportra vonatkozó előrejelzéseket, ez pedig befolyásolhatja a gazdasági növekedést. Szintén túlzottnak tartották az áfabevételi terveket.

Október 27. - A pénzügyi csomag

Hétfőn derült ki, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) jelentős pénzügyi csomaggal támogatja Magyarországot. Az IMF vezérigazgatója, Dominique Strauss-Kahn akkor még nem közölt összeget, csak annyit mondott: a Valutaalap - szorosan egyeztetve az Európai Unióval - átfogó megállapodásra jutott Magyarországgal olyan lépések egész soráról, amelyek erősítik a magyar gazdaság rövid távú stabilitását, és javítják hosszú távú növekedési potenciálját. A program biztosítani fogja a költségvetés fenntarthatóságát, és erősíti a pénzügyi szektort.

A magyar kormány - az ország finanszírozásával kapcsolatos aggodalmak hatására - októberben szervezte meg az IMF és az Európai Központi Bank támogatását, miután a külföldi befektetők szabadulni igyekeztek magyar értékpapírjaiktól, a forint árfolyama zuhant, a magyar állampapírpiac pedig befagyott. A Reuters brit hírügynökség ekkor azt írta az országról: Magyarország nagyban támaszkodik a külföldi befektetőkre, a bankoknak pedig nehézségeik támadhatnak külföldi devizaforrások biztosításában.

Veres: Távol az államcsőd, de jöhet még új költségvetés

Távol vagyunk attól, hogy államcsőd fenyegesse Magyarországot - jelentette ki Veres János pénzügyminiszter hétfőn. A pénzügyminiszter ekkor azt mondta: a kormány nem zárkózik el a jövő évi költségvetés új változatának további módosítástól.

Az IMF-fel való tárgyalásokról azt mondta: hazánk mindent megtesz azért, hogy az Európai Unióval és más nemzetközi szervezetekkel erős, stabil hátteret teremtsen, amely ahhoz kell, hogy "akik Magyarországgal szemben akarnak spekulálni, azok lássák, nem csak egy 10 milliós országgal, hanem egy nemzetközi közösséggel állnak szemben".

Arra a kérdésre, hogy készül-e a jövő évi költségvetés harmadik változata, Veres János azt válaszolta: a folyamatosan változó helyzetben folyamatosak a számítások azért, hogy a leginkább stabil, megalapozott költségvetésről tudjon majd az Országgyűlés dönteni.

Október 28. - Bérbefagyasztás, nyugdíjelvonás

Kedden derült ki, milyen megszorító lépésekre készül a kormány a nemzetközi pénzügyi segítségért cserébe: jövőre nem kapnak 13. havi bért a közalkalmazottak és a köztisztviselők, nem emelkedik a közszféra dolgozóinak fizetése és 10 százalékkal csökken az állami cégek vezetőinek tiszteletdíja. Kiderült az is: a 13. havi nyugdíj csak az öregségi nyugdíjkorhatárt, azaz a 62 éves kort betöltőknek jut majd, és ennek összege nem lehet 80 ezer forintnál magasabb. Mindezek következtében mintegy 250-300 milliárd forintot takarít meg a költségvetés 2009-ben. Minderre egy esetleges államcsőd elkerülése érdekében van szükség.

Gyurcsány Ferenc ekkor beszélt először arról, hogy a kormány már nem is GDP-növekedéssel, hanem 1 százalékpontos csökkenéssel számol jövőre, a költségvetési hiánycélt ezzel párhuzamosan 2,6 százalékra mérsékli.

Az kedden még nem lehetett tudni, pontosan mekkora támogatást kap az ország. Szerdán kiderült: az IMF, az unió és a Világbank által biztosított hitelkeret 20 milliárd euró összegű, kamata öt-hat százalék. A pénzt 2010. március végéig hívhatja le a magyar kormány, a készenléti díj éves szinten 0,25 százalék, a visszafizetés futamideje 3-5 év, vagyis ebben a kormányzati ciklusban lehet felhasználni a hitelt és a következőben kell törleszteni.

A Magyar Nemzeti Bank elnöke azt mondta: a hitelcsomag célja a nemzetközi pénz- és tőkepiacok bizalmának erősítése, valamint segítség a fizetési mérleg finanszírozásához. Simor András hangsúlyozta: az összeg több mint kétszeresére emeli a jegybank jelenlegi, 17 milliárd eurós tartalékát.

Úgy tűnik, a bejelentés meghozta a bizalmat. Az október óta zuhanó tőzsdeindex a napokban elindult felfelé, mint ahogy a forint is a hosszas gyengülés után a napokban ismét erősödött. Ez persze nem jelenti azt, hogy helyreállt a rend, hiszen például az OTP részvényei a napok óta tartó folyamatos emelkedés után még mindig csak 3.740 forint körül mozognak, míg egy évvel ezelőtt a bankpapírok értéke 10.500 forint körül mozogtak.

A jövő:

Bajnai Gordon szerdán azt is elmondta: napokon belül gazdaságélénkítő csomagot jelent be. A gazdasági miniszter az InfoRádióban közölte: Magyarország végre tud hajtani egy érdemi gazdaságélénkítési programot, ezért a következő napokban jelentős gazdaságélénkítő és növekedést serkentő csomagot jelent be.

Ehhez rendelkezésre áll az Új Magyarország Fejlesztési Terv részeként 30 milliárd euró, bár hozzátette: az eredetileg nyugodtabb és növekedőbb időszakra tervezett programot az unióval konzultálva olyan irányba módosítják, hogy az a most felmerülő problémákra, vagyis a vállalkozások finanszírozásának szűkülésére, a kevesebb forrásra, a szűkülő piacokra és a növekvő munkanélküliségre nyújtson megoldást.

Hogy mindez változtat-e még a 2009-es költségvetésen, és ha igen, hogyan, az a jövő zenéje. Mindenesetre a büdzsé tervezett végszavazásáig, december 15-ig még sok idő van hátra.