Szaúd-Arábia már korábban bejelentette, hogy júliusban napi 9,7 millió hordós szintre emeli a kitermelést, ami azt jelenti, hogy kétszeri lépésben májushoz képest napi 550 ezer hordónyi termelésnövelést hajt végre. Naimi közölte: amennyiben fogyasztói igény mutatkozik rá, a királyság e szint fölé is emelheti a kitermelést.

Az OPEC mint szervezet azonban majd csak szeptemberben dönt a kitermelés esetleges módosításáról - jelentette be az OPEC elnöke. A hírek szerint meg sem vitatták, hogy esetleg más OPEC-tagok is csatlakoznának a szaúdi kitermelés növeléshez. Kuvait jelezte hajlandóságát, de konkrét vállalást nem tett.

Az OPEC nem a kínálat bővítésére helyezi a hangsúlyt. Mint azt az értekezlet után közzétett közleményben olvasható, a pénzpiacok átláthatóságán kell javítani és meg kell valósítani az energiatermelő és -fogyasztó országok olajipari folyamatokra vonatkozó információinak intenzívebb cseréjét. A dzsiddai tanácskozás résztvevői a közös nyilatkozatban intézkedéseket sürgetnek a világ "energiarendszere stabilitása" és a finomítói kapacitás bővítése érdekében. Szakértők véleménye szerint érdemi döntést, konkrét intézkedést azonban - az önálló szaúdi kezdeményezéseken túl - nem hoztak a tanácskozáson.

Az olajárak több mint a duplájára emelkedtek egy év alatt, és elérték a hordónkénti 140 dolláros szintet.

Az olajtermelő országok szerint nem a kínálat-kereslet egyensúlyának megbomlása okozta az árak emelkedését, hanem elsősorban a spekuláció. Ezért is tartják fontosnak a pénzpiacok átláthatóságának fokozását. A cél ezzel az, hogy jobban meg lehessen érteni a nemzetközi pénzpiacoknak az olajárakra, illetve azok ingadozására gyakorolt hatását.

A vasárnapi értekezleten Szaúd-Arábia hosszabb távra tekintve kilátásba helyezte, hogy a kitermelést akár további napi 2,5 millió hordónyi kapacitás művelésbe vonásával bővítheti, amennyiben azt a nyersolaj iránti igények igazolják. (A királyság termelői kapacitása jelenleg napi 11,3 millió hordó.) A világ legnagyobb olajtermelő országa ugyanakkor figyelmeztetett arra, hogy a kínálat bővítésétől nem lehet várni a mostani ártendenciák módosulását, mivel azokat - más olajtermelő országok által is osztott vélemény szerint - nem az olajhiány, hanem egyéb tényezők, köztük a spekuláció befolyásolja.

Szaúd-Arábia vasárnap javaslatot tett egy egymilliárd dolláros OPEC-alap létrehozására is az Energia a szegényeknek elnevezésű kezdeményezés keretében, amely - egy 500 millió dolláros szaúdi kedvezményes hitelkeret mellett - a fejlődő országok megsegítését szolgálná, enyhítene a magas olajárak okozta anyagi gondjaikon.Az árak mozgását illetően derűlátó Andris Piebalgs, az Európai Unió energiaügyekben illetékes biztosa. Szerinte az olajárak süllyedni fognak a dzsiddai tanácskozás után. Piebalgs úgy vélekedett, hogy az értekezlet fordulópontot jelenthet, amennyiben az olajtermelő és a fogyasztó országok együttműködnek, az árak a hordónkénti 100 dollár alá is eshetnek. Mindezt Piebalgs a Berliner Zeitung hétfői számában fejette ki.

Piebalgs vitatta azt az állítást, hogy az olajár robbanásért mindenekelőtt a spekuláció volna a felelős. A spekuláció mindig is jelen van a piacokon, de azoknak nem meghatározó eleme. "Nincs összeesküvés az olajárak növelése érdekében" - közölte. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy szükség van a piacok jobb áttekinthetőségére és megelőző rendszabályokra is az utólagos reagálások helyett.

Sokan nem osztják Piebalgs derűlátását. Egyes elemzők szerint elképzelhetetlen, hogy egy ilyen tanácskozáson olyan javaslat-csomagot állítsanak össze, amely alkalmas az árak letörésére. Az árakat a piaci hangulat befolyásolja, márpedig egy ilyen tanácskozás nem elég a piaci hangulat megváltoztatásához - vélekednek.

A dzsiddai értekezleten 36 ország, 7 nemzetközi szervezet és 22 olajtársaság képviselője vett részt. A Royal Dutch Shell vezérigazgatója szintén szkeptikus a hatásokat illetően, szerinte ugyan sokféle ötlet merült fel, de ettől "az árak holnap valószínűleg nem fognak változni". Emlékeztetett a két hónappal ezelőtti római tanácskozásra, amelyen a termelőknek és a fogyasztóknak még arról sem sikerült megállapodniuk, hogy magasak az árak.

Azóta mintegy 20 dollárral drágult a nyersolaj és - mint Gordon Brown brit miniszterelnök utalt rá - most már egyetértés mutatkozik abban, hogy az olajár túlságosan magas. Eredmény az is, hogy az olajtermelő és -fogyasztó országok közötti párbeszéd elindult. A folytatás egy hasonló tanácskozás megrendezésével októberben Londonban lesz.