A 2004-es bővítéskor a régi tagállamok azt kérték, hogy hét évig ne kelljen megnyitniuk munkaerőpiacukat az újak előtt.

Az első felülvizsgálat a tagság második évében várható, majd három év után újabb ellenőrzés következik, ezután pedig csak nagyon indokolt esetben korlátozhatják a munkavállalást.

Mindkét fél jól járt - így összegezte Katharina von Schnurbein a munkaerőpiaci helyzetet.

A szóvivő közölte: Nagy-Britannia, Írország és Svédország munkaerőpiacain semmiféle gondot nem jelentett a nyitás, sőt, profitáltak is belőle.

A régi tagállamoknak április 30-ig kell dönteniük arról, hogy május 1-jétől megnyitják-e munkaerőpiacukat az újak előtt vagy sem.

Németország és Ausztria máris jelezte: fenntartja a korlátozásokat, Spanyolország és Finnország azonban a nyitáson gondolkodik.

A foglalkoztatásért felelős biztos szóvivője elmondta: a bizottság február elején teszi közzé jelentését az EU munkaerőpiaci helyzetéről.

Katharina von Schnurbein leszögezte: a nyitásról egyedül a kormányok dönthetnek; nem a bizottság feladata, hogy tervezeteket dolgozzon ki erre.

A bizottság szem előtt tartja a négy alapvető uniós szabadságjogot, amelynek része a munkaerő azabad áramlása is – mondta a szóvivő.

A február elejére tervezett jelentés mérlegeli a munkaerőpiaci helyzetet, elemzést készít arról, mi várható az unión belül.

Január végén Budapestre várják Vladimir Spidla foglalkoztatásért felelős biztost.