eur:
389.49
usd:
361.89
bux:
68002.24
2024. május 5. vasárnap Adrián, Györgyi

Alig van bűnözés - mégsem bíznak a rendőrökben

Bár többnyire biztonságban érzik magukat, és kevés tapasztalatuk van a bűnözéssel kapcsolatban, mégis sokan hezitálnának rendőrt hívni, ha bűncselekmény áldozataivá válnának - derül ki egy, az Egyesült Arab Emirátusok lakói körében készített felmérésből. Ami a magyarokat illeti, rendpártiak vagyunk, de mi sem bízunk a rendőrökben.

A The National című helyi sajtóorgánum számára, a YouGov által készített felmérés az első, amely az Emirátusok lakóinak a rendőrséggel kapcsolatos attitűdjét vizsgálta. A kutatás eredményei szerint a válaszadók több mint 90 százaléka tekintette biztonságosnak az arab ország azon régióját, amelyben él, és a többség (77 százalék) úgy vélte, az Emirátusok területén alacsonyabb a bűnelkövetési ráta, mint a nyugati országokban - számol be az ELTE TÁTK hírlevele.

Bár a közbiztonsággal elégedettek és relatíve kevesen válnak bűncselekmény áldozataivá, sokan, ha ebben a helyzetbe kerülnének, inkább nem kérnének hatósági segítséget. A válaszadók 49 százaléka mondta, hogy hasonló helyzetben minden körülmények között rendőrt hívna, további 11 százalék viszont csak akkor, ha ő maga lenne az áldozat. A válaszadók közel harmada bizonytalankodott: a rendőr bevonását a helyzettől, a cselekmény súlyától vagy a bűnelkövető személyétől tenné függővé.

A válaszok szerint a hezitálás oka, hogyan sokan (47 százalék) tartanak a félreértésektől vagy attól, hogy a nyomozás eredményeként a végén még őket gyanúsítanák meg valamivel. Emellett minden ötödik válaszadó nyilatkozott úgy, hogy nem bízik a hatóságokban, hasonló arányban tartanak attól, hogy családjuk neve rossz hírbe kerül, bő harmaduk pedig úgy érzi, hogy a rendőrök úgysem tudnának segíteni.

A kutatás szerint azok sem nagyon hívtak rendőrt, akik korábban áldozatként vagy szemtanúként részesei voltak valamilyen bűncselekménynek. Az ilyen tapasztattal rendelkező válaszadók körében tízből csak hat - a nyugatról érkezett bevándorlók körében tízből öt, a helyiek esetében tízből hét - kért hatósági segítséget.

A rendőrséggel kapcsolatos tapasztalataik szerint a többség udvariasnak, korrektnek, hozzáértőnek és segítőkésznek találta az egyenruhásokat. Ugyanakkor a válaszadók közel negyede nyilatkozott úgy, hogy személyes tapasztalatai szerint a rendőrök lassúak, hiányzik belőlük az empátia, nem értenek a szakmájukhoz, inkompentensek és részrehajlóak. Az Emirátus rendőreiről a helyiek és az arab bevándorlók vélekedtek pozitívabban, míg a nyugatiak inkább hajlottak arra, hogy az igazságszolgáltatási rendszer működését megkérdőjelezzék.

A magyarok rendpártiak, de nem bíznak túlzottan a rendőrökben

Egy 2005-ös TÁRKI kutatás szerint a magyarok többsége rendpártinak bizonyul: 85-90 százalékuk egyetért a közterületek fokozott ellenőrzésével, a diszkókban tartott rendszeres razziákkal és az autósok fokozott igazoltatásával. Ugyanakkor Magyarországon a rendőrségbe vetett lakossági bizalom más állami intézményeknél valamivel alacsonyabb, különösen az Európai Uniós országok átlagához képest. Míg a tagállamok rendőrség iránt bizalmi index átlaga 10-es skálán 6,3 pontos, ugyanez Magyarországon csak 4,9 pontos.

Ez utóbbi tényt igazolta tavaly a Reader's Digest nemzetközi kutatása is, amelynek során 16 országban 23 ezer embert kérdeztek meg 20 különböző foglalkozási csoport megbízhatóságáról. Az eredmények szerint a magyarok az európai átlagnál (62 százalék) kevésbé tartják megbízhatónak a rendőröket: a lakosok mintegy 58 százaléka bízik bennük. Igaz, a hatósági szerv munkatársai még is így nagyobb bizalmat élveznek hazánkban, mint a taxisok (42 százalék) vagy az utazásszervezők (27 százalék).

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.05.06. hétfő, 18:00
Salát Gergely
a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Kiszivárgott Trump súlyos terve, máris újabb segélyt kaphatnak az ukránok - Ukrajnai háborús híreink vasárnap

Kiszivárgott Trump súlyos terve, máris újabb segélyt kaphatnak az ukránok - Ukrajnai háborús híreink vasárnap

Szombaton kiderült, hogy Donald Trump újbóli megválasztása esetén a NATO-tagállamokat arra kényszerítené, hogy védelmi kiadásaikat a GDP 3 százalékára emeljék, reagálva ezzel az Oroszország és Kína jelentette fenyegetésekre, miközben az Ukrajnának nyújtott támogatást nem számítaná bele ebbe a keretbe. Eközben a G7 országok vezetői tárgyalásokat folytatnak egy olyan javaslatról, amelynek értelmében Ukrajnának 50 milliárd dollár értékű segélyt nyújtanak, amit az Európában befagyasztott orosz vagyonból származó nyereségből finanszíroznának. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×