Infostart.hu
eur:
363.27
usd:
326.03
bux:
143453.78
2026. november 7. szombat Rezső

Káros lehet, ha túlterheljük az agyunkat

Sokan azt hihetik, hogy az információs társadalom fejlődésével az emberi képességek is fejlődnek. Ezt azonban most amerikai kutatók cáfolják, akik szerint nemhogy javítana képességeinken az információáradat, hanem inkább rombolja azokat.

Menekültprobléma, pletyka, e-mailek, divat, belpolitikai hírek. Csak gyorsan átfutjuk őket, esetleg válaszolunk azokra, amelyekre kell. Kutatók szerint mindezek által az emberiség fejlődése egy olyan pontra jutott, ahol az általunk kreált digitális világ már szinte túlhaladja a neuronok által átszőtt agy képességeit.

Amerikai kutatók attól félnek, hogy a digitális fejlődés miatt, amikor napi 24 órán át özönlenek felénk a hírek, olyan hatások érik az agy szürkeállományát, amelynek következtében kevésbé bölcsen gondolkodunk majd, és veszítünk empatikus képességünkből is.

Mindennek egyik következménye, hogy az adatokkal bombázott agy egy ponton azt mondja: mit érdekelnek engem a világ problémái. A trauma, amely az agyat éri, oda vezet, hogy az a legelemibb információk befogadását is megtagadja olykor.

A folyamat azonban itt nem ér véget: szorongás és depresszió is kialakulhat az információval túladagolt embernél.

Erre a következtetésre jutottak két, nemrég publikált tanulmány szerzői is, ahogy azt is megállapították: a technika fejlődésével lehetőségünk lenne arra, hogy egyre okosabbá és tájékozottabbá váljunk, ezt azonban éppen a technika fejlődése gátolja. Hiszen minél gyorsabban próbálunk befogadni egy információt, annál kevesebb marad meg abból az agyunkban.

Brit pszichológusok az információbefogadás szempontjából két csoportra osztják az emberiséget: az egyikbe a fiatalok tartoznak, akik már bele születtek a számítógép-használat és az internet világába, a másikba pedig az idősek, akiknek mindezt felnőttként kellett elsajátítaniuk.

A pszichológusok rámutatnak: a két csoport tanulási és szocializációs folyamatai gyökeresen eltérnek egymástól. A fiatalok például sokkal jobbak a gyors döntéshozatalban, míg az idősebbek társas együttélés, a szocializáció szempontjait sokkal inkább figyelembe veszik.

A gyors tanulás és a figyelem megosztásának a képessége - a mai fiatalok már az internetet is úgy használják, hogy egyszerre több lapot néznek - ugyanakkor a szociális érzékek, képességek rovására fejlődik. Azaz nem állítható, hogy a mai fiatal okosabb és több tudás vagy képesség birtokában van.

Címlapról ajánljuk
Ügynökakták – olyan nevek is előkerültek, amelyek a történészt is meglepték

Ügynökakták – olyan nevek is előkerültek, amelyek a történészt is meglepték

Tényfeltáró bizottságot hoz létre a Mazsihisz az ügynöklisták nyilvánosságra kerülése után. A Zsidó Emlékezet Bizottsága azt vizsgálja majd, hogyan működött együtt az állambiztonság a rendszerváltás előtt a magyarországi zsidó felekezeti intézményekkel és közösségekkel.
Már a banki AI-t is kérdezhetjük költéseinkről (x)
TÁMOGATOTT TARTALOM

Már a banki AI-t is kérdezhetjük költéseinkről (x)

Egyre nyitottabbak a banki ügyfelek arra, hogy a mesterséges intelligencia segítse őket pénzügyeik intézésében – mutat rá az NRC által a Gránit Bank számára készített digitális bankolási kutatás. A Gránit Guruhoz érkező kérdések elemzéséből az is kiderül, milyen segítséget várnak a felhasználók a virtuális pénzügyi asszisztensektől.
inforadio
ARÉNA
2026.11.09. hétfő, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Állóháború Brüsszelben és Strasbourgban - Ezen múlik, mennyi uniós forrás jut Magyarországnak a következő években

Állóháború Brüsszelben és Strasbourgban - Ezen múlik, mennyi uniós forrás jut Magyarországnak a következő években

A "szokásos" tagállami és intézményi ellentétek mellett az európai politika őszi fordulata is akadályozza az Európai Unió következő 7 éves költségvetésének elfogadását, ez pedig a Magyarországnak járó jövőbeli forrásokkal kapcsolatban is komoly kérdéseket vet fel. A tagállamok egy része kisebb költségvetést és kevesebb befizetést, a másik változatlan agrár- és kohéziós támogatásokat szeretne, miközben az Európai Parlament az uniós szintű területekre is jóval több pénzt szánna, mint korábban. Engedni egyelőre senki nem akar, pedig az idő vészesen fogy, mivel 2027-ben az eddiginél is nehezebb lehet a megállapodás tető alá hozása. Cikkünkben négy forgatókönyvet vázolunk fel, amelyek mentén eldőlhet az európai politika új iránya, illetve a Magyarországnak járó források sorsa.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×